A címvédő a nyílt kategóriában Oroszország, míg a nőknél Kína válogatottja volt. A nyílt versenyt – első sakkolimpiai bajnoki címét szerezve – Ukrajna nyerte, míg a női versenyen sorrendben negyedik alkalommal győzedelmeskedett Kína csapata.
Magyarország előző olimpián ezüstérmet nyert válogatottjából hiányzott Lékó Péter és Polgár Judit. Lékó éppen ebben az időben játszotta Kramnyikkal a világbajnoki címért folyó párosmérkőzését, míg Polgár Judit nem sokkal korábban szülte első gyermekét. Az Élő-pontszámok átlaga alapján előzetesen a 15. helyre[2] rangsorolt magyar csapat nagyon megérezte hiányukat, és végül csak a 31. helyen végeztek. A magyar női csapat az előzetes erősorrend alapján a 13. helyre volt sorolva, ők várakozáson felül teljesítve a 6. helyen végeztek.
A verseny résztvevői
A nyílt versenyre 129 csapat 763 versenyzője nevezett, köztük 230 nemzetközi nagymester és 153 nemzetközi mester. A női versenyen 87 csapatban 345 fő vett részt, köztük 6 nemzetközi nagymester és 28 nemzetközi mester, valamint 52 női nemzetközi nagymester és 80 női nemzetközi mester.
A verseny menete
A nyílt és a női verseny egymástól külön, 14 fordulós svájci rendszerben került megrendezésre. A nyílt versenyben a csapatok 6 főt nevezhettek, akik közül egy-egy fordulóban 4-en játszottak, a női versenyben 4 fő nevezésére volt lehetőség, akik közül egyidőben hárman játszhattak. A csapatot alkotó versenyzők között előzetesen fel kellett állítani az erősorrendet, és azt meg kellett adni a versenybíróknak. A leadott erősorrendnek nem kell megegyeznie a versenyzők Élő-értékszámának sorrendjével. Az egyes fordulókban ennek az erősorrendnek a figyelembe vételével alkotnak párokat az egymással játszó csapatok.
Az egyes játszmákban a játékosoknak fejenként 90 perc állt rendelkezésre a játszma befejezéséig úgy, hogy lépésenként még 30 másodperc többletidőt kaptak.
A csapatok pontszámát az egyes játékosok által elért eredmények összege adja. Egy játszmában a győzelemért 1 pont, a döntetlenért fél pont jár. A végeredmény, a csapatpontszám az így szerzett pontok alapján kerül meghatározásra.
Az olimpiai kiírás szerint holtverseny esetén elsődlegesen a Buchholz-számítás döntött. Ennek egyenlősége esetén a csapatpontszámokat vették figyelembe oly módon, hogy egy csapatgyőzelem 2 pontot, a döntetlen 1 pontot ért.
A nyílt verseny
Az Élő-pontszámok átlaga alapján ezúttal is az orosz válogatott volt az első helyre sorolva, őket az ukrán, az izraeli, az örmény és az indiai csapat követte. A végeredmény nagyjából a papírformát mutatta, mert ez az öt csapat az első hat között végzett. Közéjük csak az az amerikai válogatott tudott beférkőzni a 4. helyre, amelyben hat egykori szovjet nagymester kapott helyet. Az ukrán csapat rajt–cél győzelmet aratott. Az első három fordulóban a maximális 12 pontot érte el, és ezt az előnyét a végéig megtartva megérdemelten fosztotta meg címétől Oroszország válogatottját, amely 3 ponttal lemaradva, az örmény válogatottal holtversenyben a 2–3. helyen végzett. A holtverseny eldöntésére szolgáló Buchholz-számítás az orosz csapatnak kedvezett, így ők kapták az ezüstérmet.
A fiatalokból álló magyar csapat nagyon megérezve Lékó Péter és Polgár Judit hiányát csak a 31. helyet szerezte meg.
Egyénileg táblánként a három legjobb százalékot elért versenyző kapott érmet, rajtuk kívül egyéni érmet kapott a teljes mezőnyt figyelembe véve a három legjobb teljesítményértéket elért játékos. Holtverseny esetén a jobb teljesítményértéket elért versenyzőt sorolták előre.
A női versenyben az átlagos Élő-pontszámot tekintve a címvédő Kína vezette a mezőnyt, a második és harmadik helyre rangsorolt Oroszország és az Amerikai Egyesült Államok csapatai között mindössze 1 pont különbség volt.[3] A kínaiaktól hiányzott a világbajnoki címét nemrég elvesztett Csu Csen, de még így is az első táblán az exvilágbajnok Hszie Csün, a másodikon a következő világbajnok Hszü Jü-hua játszott. Az orosz csapatban egy későbbi világbajnok Alekszandra Kosztyenyuk szerepelt az első táblán, míg az amerikai csapat első tábláján az amerikai állampolgárságot szerzett magyar exvilágbajnok Polgár Zsuzsa dominált, az egész mezőnyben a legmagasabb teljesítményértéket érve el.
Kína magabiztosan, végig vezetve, három pont előnnyel védte meg olimpiai bajnoki címét, a második helyen az Amerikai Egyesült Államok női csapata történetének első sakkolimpiai ezüstérmét szerezte. A harmadik–negyedik helyen Oroszország és Grúzia válogatottja holtversenyben végzett, köztük a Buchholz-számítás döntött az orosz csapat javára. A magyar női csapat az előzetes erősorrend alapján a 13. helyre volt sorolva, az általuk elért 6. helyezés nagyon szép eredménynek számított.
A mezőny egészét figyelembe elért teljesítményérték, valamint a táblánkénti százalékos eredmény alapján állapították meg az egyéni érmesek sorrendjét. A magyarok közül Vajda Szidónia a 2. táblán egyéni aranyérmet szerzett, míg az ezúttal amerikai színekben játszó Polgár Zsuzsa az egész mezőnyben a legjobb teljesítményértéket elérve kapott egyéni aranyérmet.