Ez volt az első választás a román választási rendszer 2015-ös átalakítása után, amely visszatérést jelentett az utoljára 2004-ben használt arányos rendszerhez. Az új rendszerben csökkent a képviselők száma: átlagban 73 ezer emberre választottak egy képviselőházi tagot és 168 ezer emberre egy szenátort.[1] Összesen 466 mandátumért szálltak versenybe a jelöltek: 308 képviselőházi, 18 kisebbségi képviselői és 134 szenátusi székért. A 2012-es választáson még 588 mandátum sorsáról döntöttek. A román diaszpóra négy képviselőházi tagot és két szenátort választhatott levélszavazattal.[2] A részvételi arány kevesebb, mint 39,5% volt, kisebb, mint 2012-ben, de valamivel több, mint 2008-ban.
2015-től szakértői kormány vezette Romániát. A 2015-ben új választási rendszert fogadtak el, mert az előző egyéni választókerületes rendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az új választásokat 2016. augusztus 31-én írta ki a Cioloș-kormány.[3] 2015–16-ban a román Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) sok politikust vádolt meg különféle bűncselekmények elkövetésével, ezért a választók bizalma megcsappant a politikában.
Választási rendszer
A román parlament kétkamarás, képviselőházból és szentárusból áll. Az új választási rendszer szerint megyei pártlisták vannak, amelyekről szavazatarányosan kapnak mandátumot a jelöltek. Az ország 41 megyéje mellett Bukarest, a főváros is külön választókerületet képez, a 43. választókerületet pedig a külföldön élő román állampolgárok által megválasztandó törvényhozók számára hozták létre. Csak azok választhatnak, akik állandó vagy ideiglenes lakhellyel rendelkeznek az adott megyében, vagy a fővárosban illetve külföldön.[4] A képviselőháznak várhatóan 330, a szenátusnak 136 tagja lesz. Az indulni kívánó pártoknak előzetesen össze kell gyűjteniük az adott megye szavazói 1%-ának aláírását.
A bejutási küszöb 5%. A regionális pártok ún. alternatív küszöb révén is mandátumhoz juthatnak, eszerint legalább négy megyében kell a voksok legalább 20%-át megszerezniük a bejutáshoz.[5] Megkönnyítettek a külföldön élők szavazását is.[6]
