Apja malomtulajdonos volt. Már két éve a würzburgi egyetem hallgatója volt, amikor családja tönkrement, s csak a legnagyobb nehézségek árán tudta tanulmányait folytatni. 1880-ban három évre katonának állt, a 2. tüzérezrednél szolgált mint tüzér. Szolgálata után tartalékba helyezték, határőrként szolgált tovább Allgäuban. A nagy forgalmú állomáshelyen lehetősége volt a különböző emberek viselkedését, szokásait tanulmányozni, az itt szerzett tapasztalatok későbbi munkáiban gyakran feltűnnek. Összesen hét évet szolgált a katonaságnál. Az 1890-es évek elején kezdett az irodalommal foglalkozni, munkái szinte állandó színtere a bajor határvidék. Első munkája 1899-ben jelent meg. 1902-ben vonult nyugdíjba, ezután csak az irodalommal foglalkozott. A München melletti Planeggben telepedett le, 1904 körül Münchenbe költözött. Halála pontos dátuma nem ismert, az 1917-ben megjelent Kürschners Deutscher Literatur-Kalender még mint élő személyt említi, a Német Nemzeti Könyvtár katalógusa 1924-et jelöli halálozási évként.[1]
Válogatott munkái
Wetter-Tannen (Bad Reichenhall, 1899)
Almdisteln : Hochlands-Erzählungen (Drezda, 1901)
Die Dorfrebellen (Drezda, 1905)
Der Zollkommissär: ein Roman von der Grenze (Drezda, 1907)
Fichtel und Söhne: Hochlandsroman (Lipcse, 1908)
Die Rache ist mein (Berlin, 1917)
Források
Franz Brümmer: Lexikon der deutschen Dichter und Prosaisten vom Beginn des 19. Jahrhunderts bis zur Gegenwart. első kötet, Brockhaus, Leipzig 1913, 41-42. oldal, online változat
Bruno Volger: Sachsens Gelehrte, Künstler und Schriftsteller in Wort und Bild, nebst einem Anhang Nichtsachsen, Lipcse, 1907-1908, 213. oldal, online változat
