Alan Moore (Northampton, 1953. november 18.[1] – ) angol képregényíró és rajzoló. Leghíresebb munkái közül a Time 2005-ös „A 100 legjobb angol nyelvű irodalmi mű 1923-tól napjainkig” listájára felkerült a Watchmen, a V mint vérbosszú,[2] valamint a The League of Extraordinary Gentlemen (magyar cím: A szövetség). Továbbá két regény, az 1996-os Voice of the Fire és a 2016-ban megjelentetett Jersualem szerzője.
Miután otthagyta az iskolát, Moore angol zenei lapokba (Sounds, NME) publikált underground stílusú képregényeket. Ezeket ő maga írta és rajzolta, Kurt Vile/Weill álnéven. Később eldöntötte, hogy rajzolóként nem tud megélni, ezért az írásra kezdett koncentrálni. Olyan magazinoknak írt forgatókönyveket, mint a Marvel2000 AD és a Warrior.[12] 1979 júniusában megjelent első mainstream műve (a Hulk havi száma)a Marvel gondozásában. Hamarosan több különféle magazinba írt hosszabb-rövidebb képregényeket. Kiemelkedő volt ezek közül a (befejezetlen)The Ballad of Halo Jones, mely először szerepeltetett női főhőst a 2000 AD történetében. Moore sorozatai rendkívül népszerűnek bizonyultak, azonban alkotói jogainak hiánya egyre jobban zavarni kezdte, ezért szakított a kiadóval.
Ezen korszak munkái közül a Warrior magazinban megjelentek kapták a legnagyobb kritikusi elismerést: a Marvelman, melyben egy elfelejtett '50-es évekbeli szuperhőst gondolt újra radikálisan (rajzolók: Garry Leach és Alan Davis); és a V for Vendetta, melyben egy Guy Fawkes-maszkot viselő elegáns anarchista küzd a Nagy-Britanniát vezető fasiszta párttal egy antiutópikus jövőben (rajzoló: David Lloyd). A Warrior megszűnt, mielőtt ezek a történetek a végükhöz érhettek volna, de Moore más kiadóknál folytathatta őket.
Amerikai mainstream
Moore angliai munkái felkeltették Len Wein, a DC Comics szerkesztőjének figyelmét; hamarosan megkapta a Swamp Thing című, addig sablonos és rosszul menő sorozatot. Moore Stephen R. Bissette, Rick Veitch és John Totleben rajzolókkal teljesen újjáteremtette a karaktert. Kísérletező történetei környezetvédelmi és társadalmi problémákat is érintettek a horror és a fantasy mellett, és kutatásainak köszönhetően hűen ábrázolta Louisiana, a sorozat színhelyéül szolgáló állam kultúráját. Itt jelent meg először John Constantine, a munkásosztályból származó mágus, aki később saját sorozatot kapott, a Hellblazert, amely ma a Vertigo al-kiadó legrégebben futó képregénye.
Az 1986-ban kezdődő, majd 1987-ben papírfedeles kiadásban is megjelenő Watchmen (rajzoló: Dave Gibbons) megszilárdította hírnevét. A Watchmen világában a szuperhősök valóban léteznek az 1940-es évek óta. A világot nukleáris háború fenyegeti; a hősök vagy az Amerikai Egyesült Államok kormányának dolgoznak, vagy törvényen kívül, heroizmusukat különböző pszichológiai indokok vezérlik. A történetmesélés nemlineáris, az eseményeket különféle nézőpontokból ismerjük meg. Moore és Gibbons formailag is kísérletező képregényt alkotott: az ötödik, "Fearful Symmetry" című fejezet szimmetrikus tervezése, ahol az utolsó oldal az első majdnem tökéletes tükörképe, és így tovább; vagy a "képregény-a-képregényben", a Tales of the Black Freighter. A Watchmen egyedüli képregényként megnyerte a Hugó-díjat, a számára kitalált egyszeri "Legjobb más formájú mű" kategóriában.
A Watchmen sikerének köszönhetően Moore egy rövid időre média-híresség lett, a hisztéria olyan méreteket öltött (egy csapat autogram-vadász a mosdóba is követte az egyik rendezvényen[13]), hogy Moore felhagyott a képregény-fesztiválok látogatásával. Egy kis, független kiadónál (Eclipse Comics) befejezte a Miracleman-sorozatát (a Marvelman nevet a Marvel nyomására változtatták meg), és a karaktert Neil Gaiman gondjaira bízta. A V for Vendetta a DC gondozásában jelent meg, színes gyűjteményes kötetben.
Moore kapcsolata fokozatosan romlott a DC-vel alkotói jogainak hiányossága és eladási problémák miatt. Egy csapat alkotó, köztük Moore, Frank Miller, Marv Wolfman, és Howard Chaykin összekülönbözött a DC-vel egy tervezett korhatár-besorolási rendszer miatt. A V for Vendetta utolsó számának megjelenése után Moore nem fogadott el megbízást a DC-től.
Független korszak
Rengeteg különböző projekt jelent meg a következő időszakban, mind független kiadóknál: Brought to Light, egy beépített CIA-ügynök története, Bill Sienkiewicz rajzolóval, az Eclipse Comics gondozásában; a Big Numbers, mely Moore szülővárosában, Northamptonban játszódott és a káosz-elméletet használta fel. A rajzokat ismét Bill Sienkiewicz készítette, de a projekt harmadik száma sosem jelent meg.
A korszak legfajsújosabb alkotása kétségkívül az eredetileg a Taboo horror-antológia számára készült From Hell, melyben Moore Hasfelmetsző Jack-gyilkosságokat helyezte új megvilágításba. A gyilkosságsorozat kiváltó oka a kor politikája és gazdasága, a gyilkos egy mágikus rituálé részeként követi el tetteit, a királynő személyes megbízására. Eddie Campbell fekete-fehér tollrajza híven tükrözi a mű hangulatát. A Taboo még a From Hell befejező részének megjelenése előtt megszűnt; így az, miután átment két kiadón, végül az Eddie Campbell Comics gyűjteményes kiadásában jelent meg.
A Big Numbers kudarcba fulladt, kapcsolatai felbomlottak, így Moore felhagyott a független munkával.
Visszatérés
Több évnyi kihagyás után Moore az Image Comics számára írt különböző képregényekkel próbált visszatérni a szuperhősképregény-piacra. Úgy érezte, hogy munkássága bizonyos tekintetben káros hatással volt a műfajra; az alkotók átvették az erőszakot és a sötét hangulatot, de az innovatív ötleteket nem. Erre válaszul (Stephen R. Bissette, Rick Veitch és John Totleben rajzolókkal) megalkotta az 1963at, mely a korai Marvel képregények mintájára készült, és azok szexista és kapitalizmus-párti stílusát is lemásolta, ez azonban elavultnak bizonyult a '90-es évek közönségének, így a sorozat befejező része már nem is jelent meg.
Az 1963at követően Moore Jim LeeWildcatsén és több Rob Liefeld-címen dolgozott (Supreme, Youngblood és Glory), átalakítva a sokszor kezdetleges és nem túl eredeti karaktereket.
America's Best Comics
A Wildcats után Moore saját kvázi alkiadót kapott Jim Lee kiadójánál, a Wildstormnál. Megalkotta az America's Best Comics univerzumot. Az ide tartozó képregények ugyanabban az univerzumban léteznek, de a történetek szinte sosem keresztezik egymást.
A Tom Strong egy poszt-modern szuperhős-sorozat, mely egyaránt parodizálja a műfajt és fejezi ki előtte tiszteletét. A címszereplőt olyan Superman előtti hősök inspirálták, mint Doc Savage vagy Tarzan. A rajzolói feladatokat elsődlegesen Chris Sprouse látta el.
A Top Ten (rajzolók: Gene Ha és Zander Cannon) című rendőr-sorozat egy olyan városban játszódott, ahol a rendőröktől kezdve a bűnözőkön és a civileken keresztül a háziállatokig mindenki rendelkezett valamilyen szuperképességgel, kosztümmel és titkos személyiséggel. A sorozatot tizenkét rész utáni megszűnése után három melléksorozat követte: a Smax-minisorozat; a Top 10: The Forty-Niners című előtörténet; és egy folytatás, a Top 10: Beyond the Farthest Precinct, melyet Paul Di Filippo írt.
A Promethea (rajzoló: J. H. Williams III) című sorozat főszereplője egy női szuperhős, aki a képzelet világából származik. Ebben a képregényben Moore a mágiáról, a tudatról, a misztikáról és a Kabbaláról való gondolatait összegezte.
Marvelman (rajzoló: Garry Leach, Alan Davis, John Totleben és mások, Warrior #1-21, 1982–1984)
V for Vendetta (rajzoló: David Lloyd, első két könyv: Warrior #1-26, 1982–1985, majd: DC, 10 rész, 1988–1989)
Swamp Thing #20-58, 60-61, 63-64, Annual #2 (rajzoló: Stephen R. Bissette, Rick Veitch és mások, kiadó: DC Comics, 1983–1987)
Watchmen (rajzoló: Dave Gibbons, kiadó: DC Comics, 12 részes sorozat, 1986)
The League of Extraordinary Gentlemen (rajzoló: Kevin O'Neill, kiadó: első két 6 részes minisorozat + Black Dossier: DC Comics/Wildstorm/ABC; tervezett harmadik sorozat: Top Shelf, Knockabout)
Promethea (rajzoló: J.H. Williams III és mások, 32 rész, 1999–2005, kiadó: DC Comics/Wildstorm/ABC)
From Hell (rajzoló: Eddie Campbell, prológus: Cerebus 124, első hat fejezet: Taboo #2-7, 1989–1992, további 11 rész: Mad Love/Tundra/Kitchen Sink Press, 1991–1998)
Lost Girls (rajzoló: Melinda Gebbie, #5-7, Taboo 1991–1992, 2 rész, Tundra, 1995-1996, gyűjteményes kiadás: Top Shelf, 2006)
Magyarul
Watchmen. Az őrzők, 1-3.; szöveg Alan Moore, rajz Dave Gibbons, ford., szerk., jegyz. Bárány Ferenc; Cartaphilus, Bp., 2008
Violátor; szöveg Alan Moore, rajz Bart Sears, Greg Capullo, ford. Benes Attila; Breitenbaumer László, Pereszteg, 2017
V mint vérbosszú; szöveg Alan Moore, rajz David Lloyd, egyes részek rajz Tony Weare, ford. Sepsi László; Fumax, Bp., 2018
Különleges Úriemberek Szövetsége 1898, 1. kötet; szöveg Alan Moore, rajz Kevin O'Neill, ford. Kodaj Dániel; Fumax, Bp., 2019
Hålo Jones balladája; szöveg Alan Moore, rajz. Ian Gibson, ford. Kodaj Dániel; Fumax, Bp., 2019
Britannia kapitány; szöveg Alan Moore, rajz. Alan Davis, ford. Lunczer Gábor; Fumax, Bp., 2019
From hell. A pokolból; szöveg Alan Moore, rajz. Eddie Campbell, ford. Bayer Antal; Vad Virágok Könyvműhely, Újhartyán, 2019
↑Moore, Alan, Talbot, Bryan. The Adventures of Luther Arkwright, Book 2: Transfiguration (Introduction), Proutt edition (angol nyelven), Valkyrie Press (1987). ISBN 1870923006
↑Staff writer. „Book is an illustrating read”, The Evening Telegraph, Johnston Press Digital Publishing, 2005. április 5.. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2007. február 7.) (angol nyelvű)
↑"Biography"Alan Moore Fan Site (Hozzáférés ideje: 13 June 2006)
↑Campbell, Eddie (w, p, i). alec: how to be an artist. Eddie Campbell Comics. (108/9). ISBN 0957789637.
"The last straw may well go down as apochryphal."
