Az első, A faluba induló költeményét 1904-ben tették közzé a Şәrqirus újságban. 1926 és 1931 között a Molla Nəsrəddin magazin titkára volt. Verseiben és szatíráiban a családi élet kereteit túllépve foglalkozott korának sürgetőbb problémáival, társadalmi eseményeivel, a társadalom változásaival, szembeszállt a gyarmatosítással és terjesztette a szabadság gondolatát.
A második világháború alatt több szatírát írt (Hitler uniója az ördöggel, A farkas tiltakozása Isten ellen, A hazám). Az azerbajdzsáni nyelv tisztaságára törekedett a pántörök ideológia és a pániszlámisták ellen. A halála után a művei közül többször jelentettek meg válogatást 1950-ben, 1959-ben és 1979-ben.
Művei
Sijimqulunamə (Baku, 1927)
Bəlkə bu yaxşı oldu (Baku, 1930) Talán jó volt (versek)
Üç məşədi (Baku, 1935) Három fáklya
Satira mərmiləri (Baku, 1945) Szatíra kagyló
Seçilmiş şerlər (Baku, 1950) Válogatott versek
Seçilmiş əsərləri (Baku, 1959) Kiválasztott művek
Əerlər (Baku, 1963) Versek
Seçilmiş şerlər, felyetonlar, məqalələr (Baku, 1979) Válogatott versek, cikkek
Emlékezete
A Becsület temetőben (Fəxri Xiyaban) helyezték végső nyugalomra Bakuban.[1]
Bakuban utcát neveztek el róla (Əli Nəzmi küçəsi).[2]
Jegyzetek
↑Híres azeriek és Azerbajdzsánhoz köthető külföldiek temetkezési helye, itt található több elnök, tudós és művész sírja is.
Ez a szócikk részben vagy egészben az Ali Nazmi című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
