Életéről nem sok maradt az utókorra, ifjabb korában aranyműves, később pedig tengerészkatona volt a Velencei Köztársaság szolgálatában.[1]
Költészete
A kortárs Antun Sasin és Slade Dolči, dubrovniki életrajzíró tesznek róla említést. A raguzai költők új generációjának iránymutatója. Dinko Ranjina1507-ben megjelent daloskönyvében több trubadúréneke maradt fenn, de népszerűségét „Jedjupka” (Cigánylány) című farsangi költeményének köszönheti. A mű nem egészen eredeti, részben Mikša Pelegrinovič „Jupka” című versének átvétele. Čubranović változatának csiszolt verselése, illetve derűs líraisága felülmúlja Pelegrinovič versét, és a horvát reneszánsz egyik legértékesebb alkotásává teszi a művet.[2][3]
Források
↑Cubranovic. Pallas nagy lexikon. (Hozzáférés: 2010. augusztus 19.)
↑Világirodalmi lexikon II. (Cam–E). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1972. 483. o.