Andy Thomas

Andy Thomas
Született	1951. december 18. (72 éves)[1] Adelaide
Házastársa	Shannon Baker Walker
Iskolái	University of Adelaide
Űrben töltött idő	255 434 perc
Repülések	STS–114 STS–102 STS–77 STS–89 STS–91
Kitüntetései	Medal "For Merit in Space Exploration" Dostyk Order of grade II Medal of the Order of Australia NASA Distinguished Service Medal Officer of the Order of Australia Barátságért Érdemrend Centenary Medal
A Wikimédia Commons tartalmaz Andy Thomas témájú médiaállományokat.

Andrew Sydney Withiel Thomas dr. (Adelaide, Ausztrália, 1951. december 18. –) amerikai mérnök, űrhajós. Az első ausztrál születésű űrhajós. Felesége Shannon Baker Walker űrhajósnő.

1973-ban az University of Adelaide keretében doktorált. 1978-ban ugyanott megvédte doktorátusát. A NASA Jet Propulsion Laboratory (Pasadena, Kalifornia) tudós kutatója, 1990-től fő aerodinamikai tudós.

1992. március 31-től a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. Kiképzésben részesült a Jurij Gagarin Űrhajóskiképző Központban is. 2001-2003 között az Űrhajózási Hivatal helyettes vezetője. Négy űrszolgálata alatt összesen 177 napot, 9 órát és 14 percet (4257 óra) töltött a világűrben. Űrhajós pályafutását 2010 decemberében fejezte be.

• STS–77, az Endeavour űrrepülőgép 11. repülésének küldetésfelelőse. Pályára állítottak kettő műholdat valamint a Spartan-207/IAE (Inflatable Antenna Experiment) – felfújható, gömb alakú űreszközt. Tesztelve a felfújható űreszközök készítésének lehetőségét. A SpaceHab mikrogravitációs laboratóriumban kereskedelmi kutatást, kísérleteket és anyag előállítást (gyógyszernek nem minősülő) végeztek. A Coca-Cola megbízásából vizsgálták termékeinek fogyaszthatóságát. Első űrszolgálata alatt összesen 10 napot, 00 órát és 40 percet (241 óra) töltött a világűrben. 6 600 000 kilométert (4 100 000 mérföldet) repült, 161 kerülte meg a Földet.
• STS–89 az Endeavour űrrepülőgép 12. repülésének küldetésfelelőse/fedélzeti mérnök (Mir). A nyolcadik Shuttle–Mir dokkolással több mint 9000 kilogramm tudományos felszerelést, logisztikai hardvert és vizet is szállított. Hosszú távú űrszolgálatra a Mir fedélzetén maradt. Az STS–91 fedélzetén tért vissza kiinduló bázisára. Második űrszolgálata alatt összesen 140 napot, 15 órát és 13 percet (3375 óra) töltött a világűrben.
• STS–91, a Discovery űrrepülőgép 24. repülésének parancsnoka. A 9. és egyben utolsó Shuttle–Mir küldetés. harmadik űrszolgálata alatt összesen 9 napot, 19 órát és 54 percet (236 óra) töltött a világűrben. 6 100 000 kilométert (3 800 000 mérföldet) repült, 155 alkalommal kerülte meg a Földet.
• STS–102, a Discovery űrrepülőgép 29. repülésének küldetésfelelőse. Személyzet csere és ellátmány (10 tonna hasznos terhet) szállítás a Leonardo Multi-Purpose Logistics Module (MPLM) segítségével a Nemzetközi Űrállomásra. Negyedik űrszolgálata alatt összesen 12 napot, 19 órát és 12 percet (307 óra) töltött a világűrben. 8 500 000 kilométert (5 300 000 mérföldet) repült, 201 kerülte meg a Földet.
• STS–114, a Discovery űrrepülőgép 31. repülésének küldetésfelelőse. Ötödik űrszolgálata alatt összesen 13 napot, 21 órát és 22 percet (333 óra) töltött a világűrben. 9 300 000 kilométert (5 800 000 mérföldet) repült, 219 alkalommal kerülte meg a Földet.

• Andy Thomas. spacefacts.de. (Hozzáférés: 2013. november 14.)
• Andy Thomas. astronautix.com. (Hozzáférés: 2013. november 14.)
• Andy Thomas. jsc.nasa.gov. (Hozzáférés: 2013. november 14.)