Az apacs név több kulturálisan kapcsolódó csoportnak az együttes neve az Amerikai Egyesült Államokban. Ezek a népek egy déli atabaszkán (apacs) nyelvet beszélnek. A mai apacs elnevezés nem foglalja magába a navahókat. Mindazonáltal a navahó és a többi apacs csoportok kultúrájukon és nyelvükön keresztül kapcsolatban állnak és apacsoknak tartják magukat. Az apacs népek élőhelye azelőtt felölelte Kelet-Arizonát, Északnyugat-Mexikót, Új-Mexikót, Texas egyes részeit és a Nagy Síkságot.
Jellemzésük
Sosem volt teljes egység az apacs törzsek között. Hét különböző nyelvet beszéltek. Az apacs törzsek jelenlegi felosztása tartalmazza a navahót, nyugati apacsokat, csirikavát, meszkalerókat, jikarillákat, lipanokat, és síkvidéki apacsokat (azelőtt kajova-apacs). Az apacs törzsek most főként Oklahomában és Texasban élnek és rezervátumaik vannak Arizonában és Új-Mexikóban. Sok navahó lakik egy 65 000 km² területű rezervátumban az Egyesült Államok „Four Corners” régiójában. Néhány apacs városokba (mint például New York) költözött.
Az apacs törzsek történelmileg nagyon erőteljesek voltak, századokon keresztül a spanyolokkal és mexikóiakkal állandó harcban álltak. Az első apacs rajtaütések Sonorán úgy tudjuk, hogy a késői 17. század folyamán zajlottak. Az amerikai hadsereg a különféle csatározások során úgy tapasztalta, hogy vad harcosok és ügyes hadvezérek. A hadviselés az apacs népek és az Euro-Amerikaiak között olyan sztereotípiákhoz vezetett, amelyeket gyakran torzítanak el félreértések.
Az apacsok eredete
Az apacsok őshazája Kanada északnyugati részében volt, és valamikor az 1300-1400-as évek fordulóján, a spanyolok érkezése előtt jelentek meg a délnyugaton. Birtokukba vették a pueblo falvak körüli vidéket, és szent zarándokhelyeik megteremtésével jogot formáltak ezekre a területekre.
Az apacs név eredete
Nevük a zunyi „apachu” szóból ered, ami ellenséget jelent. Az apacsok viszont nyelvjárásuktól függően többféleképpen nevezték magukat: tinneh, tinde, inde vagy nide és mindegyik jelentése „a nép”.
Basso, Keith H. (1969). Western Apache witchcraft. Anthroplogical papers of the University of Arizona (No. 15). Tucson: University of Arizona Press,
Brugge, David M.. Navajos in the Catholic Church Records of New Mexico 1694 - 1875. Window Rock, Arizona: Research Section, The Navajo Tribe (1968)
Brugge, David M. (1983). Navajo prehistory and history to 1850. In A. Ortiz (Ed.), Handbook of North American Indians: Southwest (Vol. 10, pp. 489–501). Washington, D.C.: Smithsonian Institution.
Cordell, Linda S. Ancient Pueblo Peoples. St. Remy Press and Smithsonian Institution, 1994. ISBN 0-89599-038-5.
Foster, Morris W; & McCollough, Martha. (2001). Plains Apache. In R. J. DeMallie (Ed.), Handbook of North American Indians: Plains (Vol. 13, pp. 926–939). Washington, D.C.: Smithsonian Institution.
Goodwin, Greenville. The Social Organization of the Western Apache. Tucson, Arizona: University of Arizona Press. LCCN 76-75453 [1941] (1969)
Gunnerson, James H. (1979). Southern Athapaskan archeology. In A. Ortiz (Ed.), Handbook of North American Indians: Southwest (Vol. 9, pp. 162–169). Washington, D.C.: Smithsonian Institution.
Hammond, George P., & Rey, Agapito (Eds.). (1940). Narratives of the Coronado Expedition 1540-1542. Albuquerque: University of New Mexico Press.
Henderson, Richard. (1994). Replicating dog travois travel on the northern plains. Plains Anthropologist, 39, 145-59.
Hodge, F. W. (Ed.). (1907). Handbook of American Indians. Washington.
Hoijer, Harry. (1938). The southern Athapaskan languages. American Anthropologist, 40 (1), 75-87.
Hoijer, Harry. (1971). The position of the Apachean languages in the Athapaskan stock. In K. H. Basso & M. E. Opler (Eds.), Apachean culture history and ethnology (pp. 3–6). Anthropological papers of the University of Arizona (No. 21). Tucson: University of Arizona Press.
Huld, Martin E. (1983). Athapaskan bears. International Journal of American Linguistics, 49 (2), 186-195.
Krauss, Michael E. (1973). Na-Dene. In T. A. Sebeok (Ed.), Linguistics in North America (pp. 903–978). Current trends in linguistics (Vol. 10). The Hague: Mouton. (Reprinted 1976).
Landar, Herbert J. (1960). The loss of Athapaskan words for fish in the Southwest. International Journal of American Linguistics, 26 (1), 75-77.
Newman, Stanley. (1965). Zuni grammar. Albuquerque: University of New Mexico Press.
Opler, Morris E. (1936a). A summary of Jicarilla Apache culture. American Anthropologist, 38 (2), 202-223.
Opler, Morris E. (1936b). The kinship systems of the Southern Athapaskan-speaking tribes. American Anthropologist, 38 (4), 620-633.
Opler, Morris E. (1941). An Apache life-way: The economic, social, and religious institutions of the Chiricahua Indians. Chicago: The University of Chicago Press.
Opler, Morris E. (1975). Problems in Apachean cultural history, with special reference to the Lipan Apache. Anthropological Quarterly, 48 (3), 182-192.
Opler, Morris E. (1983a). The Apachean culture pattern and its origins. In A. Ortiz (Ed.), Handbook of North American Indians: Southwest (Vol. 10, pp. 368–392). Washington, D.C.: Smithsonian Institution.
Opler, Morris E. (1983b). Chiricahua Apache. In A. Ortiz (Ed.), Handbook of North American Indians: Southwest (Vol. 10, pp. 401–418). Washington, D.C.: Smithsonian Institution.
Opler, Morris E. (1983c). Mescalero Apache. In A. Ortiz (Ed.), Handbook of North American Indians: Southwest (Vol. 10, pp. 419–439). Washington, D.C.: Smithsonian Institution.
Opler, Morris E. (2001). Lipan Apache. In R. J. DeMallie (Ed.), Handbook of North American Indians: Plains (Vol. 13, pp. 941–952). Washington, D.C.: Smithsonian Institution.
Reuse, Willem J., de. (1983). The Apachean culture pattern and its origins: Synonymy. In A. Ortiz (Ed.), Handbook of North American Indians: Southwest (Vol. 10, pp. 385–392). Washington, D.C.: Smithsonian Institution.
Schroeder, Albert H. (1963). Navajo and Apache relationships west of the Rio Grande. El Palacio, 70 (3), 5-23.
Schroeder, Albert H. (1974a). A study of the Apache Indian: Parts 1-3. American Indian ethnology: Indians of the Southwest. New York: Garland.
Schroeder, Albert H. (1974b). A study of the Apache Indian: Parts 4-5. American Indian ethnology: Indians of the Southwest. New York: Garland.
Schroeder, Albert H. (1974c). The Jicarilla Apache. American Indian ethnology: Indians of the Southwest. New York: Garland.
Sweeney, Edwin R. (1998). Mangas Coloradas: Chief of the Chiricahua Apaches. University of Oklahoma Press. ISBN 0-8061-3063-6
Terrell, John Upton. (1972). Apache chronicle. World Publishing. ISBN 0-529-04520-6.
Tiller, Veronica E. (1983). Jicarilla Apache. In A. Ortiz (Ed.), Handbook of North American Indians: Southwest (Vol. 10, pp. 440–461). Washington, D.C.: Smithsonian Institution.
Witherspoon, Gary. (1983). Navajo social organization. In A. Ortiz (Ed.), Handbook of North American Indians: Southwest (Vol. 10, pp. 524–535). Washington, D.C.: Smithsonian Institution.
The San Carlos Apache people. [2006. január 5-i dátummal az [ eredetiből] archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 18.)(angolul)
Rico Leffanta: Fort Apache Indian Reservation (angol nyelven). [2006. február 3-i dátummal az [ eredetiből] archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 18.)(angolul)
Rico Leffanta: HON DAH! (angol nyelven). [2006. február 11-i dátummal az [ eredetiből] archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 18.)(angolul)
Rico Leffanta: Puberty Ceremony of White Mountain Apaches (angol nyelven). [2009. augusztus 18-i dátummal az [ eredetiből] archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 18.)(angolul)
Rico Leffanta: Fort Aapache Indian Reservation (angol nyelven). [2002. február 22-i dátummal az [ eredetiből] archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 18.)(angolul)
