Nincs egységes, világos határvonala a berni német nyelvterületnek. Általában a Bern Kantonban beszélt dialektusokat sorolják ide, de a dialektushatárok csak részben esnek egybe a kantonhatárokkal. Freiburg kanton északkeleti részén, Solothurn kanton déli részén és Aargau kanton délnyugati részén beszélnek olyan dialektusokat, amik a berni némettel gyakorlatilag azonosak. A Berni-felvidék völgyeiben azonban a Berner Mittelland dialektusától nagyon eltérően beszélnek. A Berner Jurábanfranciául beszélnek, Bielben pedig egyaránt beszélnek svájci németül és franciául.
Kiejtés
A berni német kiejtése az alábbiak szerint tér el a többi svájci dialektustól:
Az /l/ hangot mássalhangzó előtt és szótag végén zárt „u”-nak ejtik, például Miuch (Milch), Fauue (Falle), Esu (Esel);
Az /nd/ általában [ŋ(:)], például angers (anders), Ching (Kind), Sang (Sand), de vannak kivételek is, például Fründ (Freund);
Az ei esetében kiejtik az é és i hangokat, hasonlóan az angol „take” és „mail” szavakhoz.
Az Alpok felé haladva egyre kevésbé, de az egész Berner Mittellandban elterjedt az, hogy a /k/ előtti /n/ módosítja a kiejtést, hasonlóan a régies treiche (trinken), däiche (denken) és a Schinken szóval rokonítható ma is használt Scheiche (láb) szavakhoz.
Szókincs
A berni német szókincs javarészt megegyezik a svájci német szókinccsel, de vannak különlegességei, mint például a gäng/geng/ging (ami azt jelenti magyarul, hogy mindig) vagy a Schaft (a szekrény, ami a legtöbb svájci dialektusban Chaschte) és a praktikus jokerszó, az äuwä illetve äuä.
Erős francia hatás is felismerhető például a merci (köszönöm), Velo (kerékpár) és a Coiffeur (fodrász) szavakban, valamint szaporodnak az angol jövevényszavak is.
Nyelvtan
A berni német nyelvtana messzemenően hasonlít a többi svájci dialektus nyelvtanához, de egy feltűnő különbség a magázó forma, amely (a franciához hasonlóan) a többes szám második személlyel azonos:
magyarul: Ön mit akar inni?
Bernben: Was weit Dihr trinke?
Svájc többi részén: Was wänd Si trinke
Ebből következik az is, hogy a köszönés magázó alakja Bernben Grüessech (Grüss Euch), szemben Svájc más részeivel, ahol az Grüezi (Grüss Sie).
Névmások
A következő táblázat a személyes névmásokat foglalja össze minden személyben és esetben. Zárójelben szerepelnek a hangsúlytalan alakok:
Eset
Egyes szám
Többes szám
1.
2.
3.
1.
2.
3.
Nominativ
ig, i
du (de)
är (er), si, äs
mir (mer)
dihr ('er)
si
Akkusativ
mi
di
ihn (ne), si (se), ihns
üs (is, nis)
öich (ech, nech)
si (se)
Dativ
mir (mer)
dir (der)
ihm, ihre, ihm
üs (is, nis)
öich (ech, nech)
ihne (ne)
Forrás: Barbara Feuz. Bärndütsch. Cosmos Verlag, CH-3074 Muri bei Bern, 17. o. (1995). ISBN 3-305-00250-6
A birtokos névmások alanyesetben (Nominativ) és tárgyesetben (Akkusativ) azonosak:
Egyes szám
Többes szám
1.
2.
3.
1.
2.
3.
Mask.
myne
dyne
syne/ihre
üse
öie
ihre
Fem.
myni
dyni
syni/ihri
üsi
öiji
ihri
Neut.
mys
dys
sys
üses
öies
ihres
Plur.
myni
dyni
syni/ihri
üsi
öiji
ihri
Forrás: Barbara Feuz. Bärndütsch. Cosmos Verlag, CH-3074 Muri bei Bern, 89. o. (1995). ISBN 3-305-00250-6
A birtokos névmások részes esete (Dativ) a következő:
Egyes szám
Többes szám
1.
2.
3.
1.
2.
3.
Mask.
mym
dym
sym/ihrem
üsem
öiem
ihrem
Fem.
myre
dyre
syre/ihre
üsere
öiere
ihre
Neut.
mym
dym
sym/ihrem
üsem
öiem
ihrem
Plur.
myne
dyne
syne/ihre
üsne
öine
ihrne
Forrás: Barbara Feuz. Bärndütsch. Cosmos Verlag, CH-3074 Muri bei Bern, 89. o. (1995). ISBN 3-305-00250-6
Genitiv a svájci német dialektusokban, így a berniben is gyakorlatilag nem használatos.
Igék
A berni németben az igék alapalakjának végződése rendszerint -e. Az igék jelenidejű ragozása alapesetben a következő:
Egyes szám
Többes szám
1. személy
-e
-e
2. személy
-(i)sch
-et
3. személy
-(e)t
-e
Forrás: Barbara Feuz. Bärndütsch. Cosmos Verlag, CH-3074 Muri bei Bern, 17. o. (1995). ISBN 3-305-00250-6
Igeidők
Az igeidőknél hiányzik a jövő, helyette jelenidőt használnak, szükség esetén időhatározóval.
A többi svájci dialektushoz hasonlóan a berni sem ismeri a Präteritum fogalmát, mindig a Perfekt alakkal helyettesíti, például a német „Wir schauten.” mondatból „Mir hei gluegt.” lesz. A Präteritum hiánya miatt nem képezhető Plusquamperfekt sem, ezért az előidejűséget dupla segédigével fejezik ki:
Magyar: Amikor bejöttem, addigra már befejezték az étkezést.
Német: Als ich hereinkam, hatten sie bereits gegessen.
Berndütsch: Woni bi inecho, hei si scho ggässe gha.
A példa azt is szemlélteti, hogy a wo kérdőszóhoz n kötőhanggal kapcsolódik a személyes névmás.
Rendhagyó igék
Egyes igék ragozása eltér a szabálytól, kivételt képez. Ezeket foglalja össze a következő táblázat:
Forrás: Barbara Feuz. Bärndütsch. Cosmos Verlag, CH-3074 Muri bei Bern (1995). ISBN 3-305-00250-6
Segédigék
Mint a legtöbb nyelvben és dialektusban, a berni németben is rendhagyó a segédigék ragozása:
Irodalmi német
Berni német
Egyes szám
Többes szám
1.
2.
3.
1.
2.
3.
können
chönne
cha
chasch
cha
chöi
chöit
chöi
müssen
müesse
mues
muesch
mues
müesse
müesst
müesse
dürfen
dörffe
darf
darfsch
darf
dörffe
dörffet
dörffe
lassen
la
la
lasch
lat
la/lö
lat/löt
la/lö
mögen
möge
ma
masch
ma
möge
möget
möge
sollen
sölle
söll
söllsch
söll
sölle
söllet
sölle
Forrás: Barbara Feuz. Bärndütsch. Cosmos Verlag, CH-3074 Muri bei Bern (1995). ISBN 3-305-00250-6
Szórend
Különösen a mellékmondatokban figyelhető meg a berni német szintaxisának eltérő volta.
Magyar: Mivel múlt este hideg volt, most (ő) el akar menni fát hozni.
Irodalmi német: Weil es letzte Nacht kalt war, will er nun Holz holen gehen.
Zürichi német: Wils letscht Nacht chalt gsi isch, will er jetz Holz ga hole ga.
Berni német: Wüus letscht Nacht chaut isch gsi, wott er itz ga Houz reiche.
A megyek aludni kifejezés így hangzik: I ga ga lige.
Számnevek
Figyelemreméltó még, hogy a számnevek egytől háromig nemfüggőek:
egy férfi: ein Mann
egy nő: eine Frou
egy gyerek: ein Ching
két férfi: zwe Manne
két nő: zwo Froue
két gyerek: zwöi Ching
három férfi: drei Manne
három nő: drei Froue
három gyerek: drü Ching
Kérdőszavak
A Genitiv gyakorlatilag a kérdőszavak esetében sem használatos a berni németben. A was kérdőszó (magyarul mi illetve mit) minden nemben és esetben az irodalmi némettel azonos. Más a helyzet a wer (magyarul ki illetve kit) kérdőszóval, ugyanis annak Nominativ és Akkusativ alakjait a berni németben nem különböztetik meg, hanem mindkét esetben wer.
Az irodalmi német welche (magyarul melyik) kérdőszava a következőképpen alakul:
Nominativ
Akkusativ
Dativ
Mask.
wele
wele
welem
Fem.
weli
weli
welere
Neut.
weles
weles
welem
Plur.
weli
weli
welne
Forrás: Barbara Feuz. Bärndütsch. Cosmos Verlag, CH-3074 Muri bei Bern, 77. o. (1995). ISBN 3-305-00250-6
Az irodalmi német was für (magyarul milyen) kérdőszava pedig az alábbiak szerint:
Nominativ
Akkusativ
Dativ
Mask.
was für ne
was für ne
was für emne
Fem.
was für ne
was für ne
was für ere
Neut.
was für nes
was für nes
was für emne
Plur.
was für
was für
was fürigne
Forrás: Barbara Feuz. Bärndütsch. Cosmos Verlag, CH-3074 Muri bei Bern, 78. o. (1995). ISBN 3-305-00250-6
Helyesírás
A berni német főleg csak beszélt nyelv. Létezik széles körű berni németben írott irodalom, de minden szerző a saját írásmódját használja. Nincs egységes helyesírás, de mégis körvonalazódik két fő irányzat:
Az egyik igyekszik az írásképet az irodalmi némethez igazítani. Ez a régebbi megközelítés, például Rudolf von Tavel, Simon Gfeller, Otto von Greyerz és Carl Albert Loosli műveiben figyelhető meg és még ma is ez a gyakoribb. Ezt írja le Werner Marti a Bärndütschi Schrybwys című könyvében.
A másik igyekszik a berni német hangjait következetesen visszaadni. Ez az Eugen Dieth által írott Schwyzertütschi Dialäktschrift könyvre visszavezethető megközelítés más svájci régiókkal ellentétben Bernben nem nyert teret, ami azzal magyarázható, hogy már e publikációt megelőzően létezett széles körű berni irodalom.
Mint a svájci német többi dialektusáról, a berni németről is elmondható, hogy írott formája ma főleg csak a „kváziszóbeli” csatornákon terjed, például személyes levelekben, e-mailben, SMS-ben illetve chaten. Ezekben többnyire „érzés szerint” írják le többé kevésbé fonetikusan a szavakat. Ezek az írásmódok nem sorolhatók be a fenti két irányzatba.[1]
Belső különbségek
A kantonon belül is számos dialektusváltozat létezik. Azonban uniformizálódásuk figyelhető meg, idővel a különbségek csökkennek.
Bern városában a 20. század elején még a különböző társadalmi rétegek is más-más dialektusban beszéltek. A felső rétegek az archaikus patriciánus-berni németet beszélték, azaz az l helyett nem mondtak u-t és az r inkább a franciára hasonlított. A tősgyökeres polgárok a régies városi-berni németet beszélték, az alsó réteg ún. mattenenglisch dialektusban beszélt, a környékről a városba vándorlók vidéki dialektusokban beszéltek.
A modern városi dialektus főleg a vidéki dialektusokon alapszik, de sok szót kölcsönöz a mattenenglischből is.
A legfeltűnőbb variáció a kantonon belül a ja/jo különbség. A kanton északi részén, azaz Seeland és Oberaargau régiókban, Unteremmental egyes részein a szavakban az a gyakran o lesz (például ja/jo, Jahr/Johr, Fraag/Froog).
Otto von Greyerz, Ruth Bietenhard. Berndeutsches Wörterbuch für die heutige Mundart zwischen Burgdorf, Lyss und Thun, 9, Francke [1976] (2008). ISBN 3-305-00255-7
Werner Marti. Berndeutsch-Grammatik für die heutige Mundart zwischen Thun und Jura. Francke (1985). ISBN 3-305-00073-2
Werner Marti. Bärndütschi Schrybwys. Ein Wegweiser zum Aufschreiben in berndeutscher Sprache, 2, Francke [1972] (1985). ISBN 3-305-00074-0
Eugen Dieth. Schwyzertütschi Dialäktschrift. ISBN 379412832X
Roland Ris. Bibliographie der berndeutschen Mundartliteratur. Selbständig erschienene, rein oder mehrheitlich berndeutsche Publikationen von den Anfängen bis und mit Erscheinungsjahr 1987. Emmentaler Druck (1989). ISBN 379412832X
