Hans-Hubert "Berti" Vogts (Büttgen, 1946. december 30. –) világ- (1974) és Európa-bajnok (1972) német labdarúgó, edző, az NSZK válogatottjában 96 alkalommal szerepelt. Teljes játékos pályafutását egyetlen klubban, a Borussia Mönchengladbachban töltötte. A német válogatottal 1996-ban szövetségi kapitányaként is Európa-bajnok lett. Jelenleg az azerbajdzsáni labdarúgó-válogatottat irányítja.
Pályafutása
Klubcsapatokban
Pályafutását hétévesen kezdte szülővárosa utánpótlás csapatában a VfR Büttgen-ben, 1954-ben. 1965-ben a Borussia Mönchengladbachba igazolt. A Borussia aranyéveinek meghatározó tagja volt az 1970-es években, amikor a Bundesligát öt, a német kupát egy, az UEFA-kupát két alkalommal nyerték meg. Szerepelt még az 1977-esLiverpool elleni BEK döntőben is, de ekkor vereséget szenvedett csapatával.
A Mönchengladbach színeiben összesen 419 alkalommal játszott a Bundesligában és 32 gólt szerzett, 1979-ben vonult vissza.
Az NSZK felnőtt válogatottjában 1967-ben mutatkozott be. Részt vett az 1970-es labdarúgó-világbajnokságon, ahol a harmadik helyet szerezte meg a nationalelf. 1972-ben Európa-bajnok lett és tagja volt az 1974-ben világbajnoki címet szerző válogatottnak. Becenevét (Der Terrier) onnan kapta, hogy nem ismert elveszett labdát és mindvégig küzdött, emiatt pedig a német közönség nagy kedvence volt.
Az 1978-as világbajnokságon az Ausztria elleni csoportmérkőzésen öngólt lőtt és az NSZK végül egyrészt elvesztette a mérkőzést, másrészt nem jutott tovább a csoportjából. 47 év után sikerült az osztrákoknak legyőzni a németeket és ezt a mérkőzést az osztrákok csak úgy emlegetik: Cordoba-i csoda.
1967 és 1978 között összesen 96-szor húzta magára a címeres mezt és egy gólt szerzett. A 96-ból 20 alkalommal csapatkapitányként vezette a válogatottat.
Edzőként
Miután befejezte az aktív játékot edzősködésbe kezdett. 1979 és 1990 között az NSZK U21-es válogatottját irányította. 1986-ban a felnőtt válogatottnál lett segédező, majd az 1990-ben világbajnoki címet szerző Franz Beckenbauert váltotta és lett a német válogatott szövetségi kapitánya. Első komoly megmérettetésére az 1992-es Európa-bajnokságon került sor, ahol ezüstéremig vezette a csapatot, aztán 1996-ban sikerült megnyernie az Európa-bajnokságot. Az 1994-es és az 1998-as világbajnokságon egyaránt a negyeddöntőig jutott el a válogatottal. 1998 szeptemberében elhagyta a válogatottat és néhány év pihenő következett.[1] A 2000–01-es szezonban a Bayer Leverkusen szakmai irányítását vállalta el. Annak ellenére, hogy sikerült elérnie a bajnokok ligáját érő helyezést, májusban kirúgták. 2001 augusztusában a kuvaiti válogatott szövetségi kapitánya lett. Hat hónappal később lemondott posztjáról és a Skót labdarúgó-szövetség ajánlatát fogadta el.[2] A 2004-es Európa-bajnokság selejtezősorozatának végén sikerült elérniük a pótselejtezőt érő második helyezést, a sorsolást követően pedig Hollandiát kapták ellenfélül. Hazai pályán 1–0-ra ugyan győztek a Hampden Parkban, de a visszavágón súlyos 6–0-s vereséget szenvedtek és nem jutottak ki az Eb-re. Sorozatos vereségek következtek barátságos mérkőzéseken, aminek következtében a skótok visszaestek a világranglistán.[3] A nyomás egyre inkább erősödött és 2004 októberében a moldávok elleni döntetlen alkalmával lényegében elszálltak a skótok 2006-os világbajnoki reményei. Annak ellenére, hogy a szerződéséből még másfél év volt hátra, Vogts a következő hónapban lemondott.
2007 januárjában a nigériai válogatott élére nevezték ki. Négyéves szerződést kötött, de tizenhárom hónapnyi munka után mindössze a csalódást keltő 2008-as Afrika-kupán nyújtott gyenge teljesítményt tudta felmutatni.[4] 2008 áprilisában az azerbajdzsáni válogatott irányítását vállalta el.[5] Először két évre írt alá, de ezt később meghosszabbította az Azeri szövetség.
