Besançon

	Besançon
	Az óváros, és a Doubs folyó
; Besançon címere	; Besançon zászlaja
	Mottó: Utinam
	Közigazgatás
Ország	Franciaország
Régió	Burgundia-Franche-Comté
Megye	Doubs
Polgármester	Jean-Louis Fousseret (2014–2020)
INSEE-kód	25056
Irányítószám	25000
Testvérvárosok	Lista Freiburg im Breisgau (1959–); Pavia (1964–); Hadéra (1964–); Neuchâtel (1975–); Aqabat Jaber (2010–); Kuopio (1986–); Man (1991–); Tver (1996–); Beszterce (1990–); Bielsko-Biała (1993–); Charlottesville (2006–); Huddersfield (1955–); Douroula Department (1985–); Macumae (2011–);
	Népesség
Teljes népesség	119 198 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	1781 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	235-610 m
Terület	65,05 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 14′ 32″, k. h. 6° 01′ 17″47.242222°N 6.021389°EKoordináták: é. sz. 47° 14′ 32″, k. h. 6° 01′ 17″47.242222°N 6.021389°E
	Besançon weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Besançon témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Besançon (kiejtés: bəzɑ̃ˈsɔ̃) nagyváros Franciaország keleti részén, Burgundia-Franche-Comté régió Doubs megyéjének székhelye (prefektúra), valamint a régió regionális tanácsának (conseil régional) székhelye. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli. A várost a Doubs folyó patkó alakban öleli körbe.

Története

Amikor 926-ban eljutottak idáig a magyarok, felgyújtották az akkor már gazdag várost. Igaz, korábban is megtámadták már az erre vetődő alemannok és más törzsek. A kalandozó magyarok lerombolták Besançont. A francia népi etimológia innen származtatja a vadembert, emberevő óriást jelentő „ogre” szót, mégpedig a hongrois, vagyis magyar szó eltorzulásából. Valójában a szó a latin orcus, azaz pokolbeli istenség származéka, de tény, hogy eleink nem bántak kesztyűs kézzel Besançon lakosaival.

A város Vesontio néven volt megerődített város a rómaiak idején, s már a II. században eljutott ide a keresztény hit. Amikor már szabadon működhetett az egyház, ez lett központja a Jura vidéknek. A XI. században már érsekség volt, amely feudális jogot is kapott. A város volt burgundiai, osztrák, spanyol uralom alatt, végül a XVII. században került Franciaországhoz, akkor tették meg a terület fővárosává és XIV. Lajos várépítője, Vauban mindjárt meg is erődítette.

Demográfia

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Látnivalók

Citadelle – a folyó alkotta patkó legszűkebb részén magas domb emelkedik, tetején a fellegvár vigyázza a bejáratot, csak a folyóparton, illetve a túloldalról lehet bejutni a patkó végében lévő belvárosba. A fellegvár Vauban építése, de már a római korban is volt itt templom és erőd, a folyóvölgy fölött 118 méterrel. A későbbiekben a Doubs jobb partján lévő hegyekre is épült erődítés. A vár alsó teraszát védő falakon keskeny kapu vezet keresztül. A felső vár nagyjából négyszög alakú, újabb fal veszi körül, saroktornyokkal, a bástya tetején végig lehet menni a bejárattól jobbra álló Tour de la Reine-től a bal oldali Tour du Roi toronyig. A felső várban kapott helyet a Musée du Folklore Comtois néprajzi múzeum, a Musée d’Historie Naturale természettudományi múzeum, egy akvárium és egy kis állatkert, valamint a Musée de la Résistance et de la Déportation, a francia ellenállás helyi múzeuma. A náci német megszállók a vár területén végezték ki Doubs ellenállási mozgalmának elfogott tagjait. Az alsó várban kis mezőgazdasági múzeum van.
Hôtel de ville – a városháza, 1573-ban fejezték be építését, kapuját a város jelképe, az antik oszlopokat tartó sasmadár díszíti. Ettől jobbra szép díszkút van a falban, ebben a forradalomig a német-római császár, V. Károly szobra állt.
Église St-Pierre – XVIII. századi templom.
Palais de Justice – XVI. századi épület. Jellegzetesen burgundiai homlokzata Hugues Sambi, a kor egyik jelentős mesterének a munkája.
Hôtel St-Jacques – XVII. századi épület.
Palais Granvelle – egy nagyhatalmú család palotája volt, 1534-1540 között építtette Nicolas Perrenot de Granvellle, V. Károly császár kancellárja. A Musée Historique de la Franche-Comté, a történettudományi múzeum kapott helyet benne.
Bibliothèque municipale – a városi könyvtár, egy XVIII. századi palotában kapott helyet. A negyedmillió kötetes könyvállomány mellett ezer kódexet és ősnyomtatványt, 12 000 lapból álló metszet- és rajzgyűjteményt, 200 festményt és szobrot őriz.
Porte Noire – az időtől megfeketedett régi római diadalkapu a II. század végén épült, valószínűleg Marcus Aurelius császársága idején.
Porte Rivotte – a XVI. századi városfal egyik kapuja.
Palais épiscopal – a püspöki palota XVIII. századi épülete.
Victor Hugo szülőháza
A Lumière fivérek szülőháza
Cathédrale St-Jean - a városi katedrális nagy része a XII. században épült.
Hôtel Boitouset – XV. Lajos korabeli palota, az érsekség székhelye.
Musée des Beaux-Arts – az ország egyik legrégebbi múzeuma, az egykori gabonakereskedelmi csarnokban található, melyet Louis Miquel építőművész alakított át belülről.