A Bukowinaer Lokalbahnen (BLB) egy helyiérdekű vasúttársaság (HÉV) volt az Osztrák-Magyar Monarchiában, Bukovinában.
A társaság 1886. június 12-én jött létre a Localbahn Czernowitz-Nowosielitza melyre 1883 június 5-én[1] Alexander Freiherrn von Petrinó, Heinrich Popper, Nikolaus Freiherr von Mustatza, Dr. Stefan Stephanowitz és Dr. Johann Zotta koncessziót kaptak és a hatósági engedély kiadása után 1883 júliusában az alapító okirat végleges változatának közgyűlés elé terjesztésével mint részvénytársaság megalakult. Ez a jogelőd részvénytársaság mint Helyi érdekű Vasúttársaság működött 1880. május 25-től[2] 1882. december 26-án törvény által megerősítve.[3] 1884. július 12-én megteremtette ezen a vonalon az összeköttetést Nowosielitza-el a Russische Südwestbahnen (Strecke Nowoseliza-Larga-Okniza-Belzy) szakaszával.[4]
Az alábbi vonalak voltak kezelésében
- Lokalbahn Czernowitz–Nowosielitza (Megnyitva: 1884. július 12. - Vonalhossz: 30,831 km), ez 1894. január 1-jén[5] államosítva lett
- Lokalbahn Hliboka–Berhometh am Sereth (ma Hlyboka–Berehomet) mit Zweigbahn Karapcziu–Czudin (Megnyitva: 1886. november 30. - Vonalhossz: 52,924 km + 18,710 km)
- Schleppbahn Berhometh am Sereth–Meżybrody–Lopuszna (Megnyitva: 1909. november 15. - Vonalhossz: 14,621 km)
- Lokalbahn Hatna–Dorna Watra
- Lokalbahn Hadikfalva–Radautz (heute Dornești–Rădăuți; Megnyitva: 1889. november 17., Vonalhossz: 8,140 km), ezt a vonalat 1898. július 1-jén a Neue Bukowinaer Lokalbahn-Gesellschaft megvette
- Schleppbahn Wama–Russisch Moldawitza (Megnyitva: 1889. augusztus 15. - Vonalhossz: 20,059 km)
- Keskenynyomtávú Lokalbahn Czudin–Koszczuja (ma Tschudej–Koschtschuha) (Megnyitva: 1908. október 15. - Vonalhossz: 22,554 km)
A Câmpulung-Dorna Watra vonal csak 1899. október 23-án kapott engedélyt,[6] a Lokalbahn Czudin-Koszczuja csak 1907 január 18-án[7] illetve 1911 január 16-án.[8]
A Társaság nem rendelkezett elegendő forrással a vonalak üzemeltetéséhez, ezért 1889 július 1-jétől a Lemberg-Czernowitz-Jassy Eisenbahn üzemeltette azokat addig, amíg a k.k. österreichische Staatsbahnen át nem vette az államosítással azokat.
A BLB az első világháború végéig létezett, amely után a társaság vonalait felosztották, mivel Bukovina egy része ekkor (Nagy)Romániához került és vele a pálya egy része a Román Államvasutak (CFR) birtokába.
Járművek
- 25 mozdony 6 szerkocsival
- 11 személyvagon
- 3 szolgálati vagon
- 107 tehervagon
- 12 vontató
Lásd még
Hivatkozások
- ↑ Reichgesetzblatt von 1883, Nr. 114, Seite 389
- ↑ Reichgesetzblatt von 1880, Nr. 56 Seite 212
- ↑ Reichgesetzblatt von 1882, Nr. 180, Seite 671
- ↑ Archivált másolat. [2007. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 6.)
- ↑ Reichsgesetzblatt von 1894, Nr. 10, Seite 30
- ↑ Reichsgesetzblatt von 1899, Nr. 215, Seite 971
- ↑ Reichsgesetzblatt von 1907, Nr. 19, Seite 113
- ↑ Reichsgesetzblatt von 1911, Nr. 14, Seite 84
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Bukowinaer Lokalbahnen című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. - Az eredeti szócikk forrásai szintén ott találhatóak.
Irodalom
- Bernhard Neuner: Bibliographie der österreichischen Eisenbahnen von den Anfängen bis 1918, 2. kötet, Walter Drews Verlag, Wien, ISBN 3-901949-00-3 (2002)
- Oesterreichischer Eisenbahnbeamten-Verein: Geschichte der Eisenbahnen der Oesterreichisch-Ungarischen Monarchie, 1. kötet, 2. rész, Verlagsbuchhandlung Karl Prochaska, Wien 1898.
- E. A. Ziffer: Die Lokalbahnen in Galizien und der Bukowina, 1. kötet, Spielhagen & Schurich Verlagsbuchhandlung, Wien 1891.
- E. A. Ziffer: Die Lokalbahnen in Galizien und der Bukowina, 2. kötet, Lehmann & Wentzel Verlagsbuchhandlung, Wien 1908.
- Wolfram Wendelin: Karpatendampf - Schmalspurbahnen in der Nordbukowina, 2. kötet, Eigenverlag W. Wendelin, Mautern 2003.