Share to: share facebook share twitter share wa share telegram print page

Bácsi-torok

Bácsi-torok
IUCN kategória: IV (különleges élőhely)
Besorolás: országos jelentőségű természetvédelmi terület[1]
A Bácsi-torok fő fala távolról
A Bácsi-torok fő fala távolról
Ország Románia
Legközelebbi városKolozsvár
Terület0,03[1] km²
Felvétel ideje1973[2]
Felügyelő szervezetKörnyezetvédelmi Minisztérium[2]
Bácsi-torok (Románia)
Bácsi-torok
Bácsi-torok
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 46′ 47″, k. h. 23° 30′ 51″46.779720°N 23.514170°EKoordináták: é. sz. 46° 46′ 47″, k. h. 23° 30′ 51″46.779720°N 23.514170°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Bácsi-torok témájú médiaállományokat.

A Bácsi-torok vagy Bácstorok IUCN IV-es besorolású[2] természetvédelmi terület Romániában, Kisbács község közigazgatási területén. A kolozsváriak kedvelt kirándulóhelye.

Fekvése

Kolozsvár központjától 8 kilométerre nyugat-északnyugati irányban,[3] a Hójától északkeletre,[4] Kisbács mellett található, a Hosszú-patak völgyében. A Széchenyi térről induló 31-es busszal közelíthető meg; a busz végállomásától a Nádas-patakon és a vasúton átkelve a kisbácsi vasútállomás felé kell haladni.[5] Az utat 2018-ban leaszfaltozták, felújították és kivilágították.[6]

Megközelíthető a Törökvágástól kiindulva a Hóján át is.[7]

Leírása

A Bácsi-torok eocén kori mészkőből alakult ki; a mészkő felett berédi rétegek és bryozoás márgarétegek helyezkednek el.[8] A Bácsi-torok területén dolinák is találhatóak.[9]

A mészkőrétegben kagylók, csigák, tengerisünök, tengeritehén- és teknősmaradványok, a mészkövek tetején kőlencsék (Nummulites fabiani), a berédi márga formációban mohaállat-telepek (Bryozoa) és nagy méretű osztrigaféle kagylók (Pycnodonte gigantica) találhatóak.[10][11][12][13] Ritkábban késő eocén kori fehér tündérrózsa (Nymphaea cf. alba Linnaeus) fosszília is előfordul.[14]

Az itt található mészkövet már a római korban is kitermelték, de ezt használták Kolozsvár várfalainak, kapuinak, bástyáinak, templomainak építésénél is.[5]

A Bácsi-torokban a Starčevo–Körös-kultúrához tartozó korai újkőkorszaki település, illetve újkőkorszaki temetkezési hely maradványait tárták fel.[15][16] A területen 1968–1969-ben és 1970–1971-ben Palkó Attila és Nicolae Vlassa vezetésével végeztek ásatásokat.[17]

A Bácsi-torok növényei között megtalálható a kakasmandikó (Erythronium denscanis), martilapu (Tussilago farfara), májvirág (Hepatica nobilis), farkasboroszlán (Daphne mezereum) és a mogyoró.[18]

Képek

  • Mészkőfeltárás, balra a Kőszegő-hegy
    Mészkőfeltárás, balra a Kőszegő-hegy
  • Vulsella dubia kövület
    Vulsella dubia kövület
  • Bácsi-toroki erdő
    Bácsi-toroki erdő
  • Bácsi-toroki tájkép
    Bácsi-toroki tájkép

Jegyzetek

  1. ↑ a b Lege nr. 5 din 6 martie 2000 privind aprobarea Planului de amenajare a teritoriului national. Monitorul Oficial, 152. sz. (2000. április 12.)
  2. ↑ a b c Protected Area Profile for Cheile Baciului from the World Database of Protected Areas, May 2021. www.protectedplanet.net (Hozzáférés: 2021. május 25.)
  3. ↑ Plimbare prin Cheile Baciului. manutepricepute.ro (Hozzáférés: 2021. május 25.)
  4. ↑ Pál Gyöngyi: Erdély tájain – Séta a Hója-gerincen a Törökvágástól az UFO tisztásig. Szabadság, (2013. február 23.) arch Hozzáférés: 2021. május 25.
  5. ↑ a b Ajtay Ferenc: Kolozsvár környékének kirándulóhelyei. Kolozsvár: Stúdium. 2009. 107. o. ISBN 978-973-643-163-0  
  6. ↑ O nouă destinaţie de weekend: Cheile Baciului! Drumul modernizat, inaugurat în septembrie. Ziua de Cluj, (2018. augusztus 23.)
  7. ↑ Bácstorok. In Nagy Péter: Ó, kedves Kolozsvár! Berlin: Ludwig Voggenreiter. 1926.  
  8. ↑ Ajtay Ferenc: Kolozsvár környékének kirándulóhelyei. Kolozsvár: Stúdium. 2009. 107–108. o. ISBN 978-973-643-163-0  
  9. ↑ Erdély tájain – Kolozsvár környékének geomorfológiai kialakulása. digiteka.ro (2010. április 30.)
  10. ↑ Pe poteci cu bănuţei de piatră: Ghid geologic al zonei Cluj. Coord. Mészáros, Nicolae, Clichici, Octav. Bucureşti: Editura Sport–Turism. 1976. 160. o.  
  11. ↑ Vremir Mátyás: Fossil Turtle found in Romania – Overview. A Magyar Állami Földtani Intézet évi Jelentése, (2002) 146–147. o.
  12. ↑ Brassói Fuchs Herman: Adatok az Erdélyi-medence ásatag szirénjeinek ismeretéhez (VII.): Szirénfogak Kolozsvár (Cluj, Románia) környékéről. Földtani közlöny, CXX. évf. 1–2. sz. (1990) 89–92. o.
  13. ↑ Tulogdy János: Szirénafog a Bácsi-torok eocén felső durvamészkővéből. Múzeumi füzetek, II. évf. 1. sz. (1944)
  14. ↑ László Lóránt Fehér: A Rare Eocene Water Lily (Nymphaea) Fossil from Cheile Baciului (Cluj-Napoca, Romania). Studia Universitatis Babes-Bolyai, Geologia, XLVII. évf. 2. sz. (2002) 47–50. o.
  15. ↑ Erdély története: három kötetben I. kötet. Főszerk. Köpeczi Béla. Budapest: Akadémiai. 1986. 16. o. ISBN 963 05 4203 X  
  16. ↑ Repertoriul Arheologic Naţional (RAN). ran.cimec.ro (Hozzáférés: 2021. május 24.)
  17. ↑ Ajtay Ferenc: Kolozsvár környékének kirándulóhelyei. Kolozsvár: Stúdium. 2009. 108. o. ISBN 978-973-643-163-0  
  18. ↑ Februári viráglesen. kosaferenc.blogspot.com (2010. február 28.) (Hozzáférés: 2021. május 25.)

További információk
Kembali kehalaman sebelumnya