Share to: share facebook share twitter share wa share telegram print page

COROT

 Ez a szócikk vagy bekezdés egy nemrég befejezett, jelenleg zajló, a közeljövőben induló, vagy tervezett űrexpedícióról szól.

Az adatok még jelentősen módosulhatnak. Legutóbbi módosítás: 2024. november 3.

COROT
Ország
ŰrügynökségEurópai Űrügynökség Európai Űrügynökség, CNES
GyártóAlcatel Space
Típuscsillagászati
Küldetés
Indítás dátuma2006. december 27.
Indítás helyeBajkonur
HordozórakétaSzojuz 2.1b
Élettartam6 év
Tömeg630 kg
Pályaelemek
Pályanapszinkron pálya
Pályamagasság827 km (poláris pálya)
COSPAR azonosító2006-063A
SCN29678
Sablon • Wikidata • Segítség

A COROT (franciául "COnvection ROtation et Transits planétaires", angolul "COnvection, ROtation and planetary Transits") csillagászati műhold, amelyet exobolygók megfigyelésére és asztroszeizmológiai vizsgálatokra indított a Francia Űrügynökség és az ESA 2006-ban. A küldetés 2014 júniusában[1] zárult le. A 27 cm átmérőjű, négy négyzetfok látómezejű fedélzeti távcső a csillagok fényességváltozásait méri, amiből bolygók jelenlétére lehet következtetni.

A távcső mögé épített négy CCD végzi a megfigyeléseket, kettőt az exobolygó-kutatáshoz, kettőt asztroszeizmológiai mérések végzésére használnak. Az exobolygók felfedezésére használt CCD-k látómezejében jellemzően pár ezer csillag van. Ilyen módszerrel a COROT akár kőzetbolygókat is felfedezhet más csillagok körül. A távcső egy csillagot legfeljebb 150 napig észlel, azaz ez a felfedezhető exobolygók legnagyobb keringési periódusa. Az égbolt két, mintegy 10 fokos átmérőjű, a Tejúton lévő területén figyeli meg a csillagokat, a nyári égen az Aquila és a Scutum csillagképek határán, a téli égen a Monoceros csillagképben van az általa megfigyelt terület, a kettő között fél évente váltanak, a Nappal ellentétes oldalon lévőt figyeli a távcső.

Küldetés

A műholdat 2006. december 27-én indították Bajkonurból Szojuz rakétával.[2] A műszer 2007. január 18-án látta meg az "első fény",[3] a tudományos adatgyűjtést pedig 2007. február 2-án kezdte meg,[4] és három hónappal később meg is tette első felfedezését. A CoRoT volt az első űreszköz, amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy exobolygó-tranzitokat fedezzen fel, vagyis azt a pillanatot, amikor egy, a csillaga előtt elhaladó exobolygó miatt csökken a csillag fényessége. Küldetése szempontjából a Kepler és a TESS űrtávcső elődjének tekinthető. Az eredeti tervek szerint a küldetés 2,5 évig tartott volna, de 2009 végén 2013. március 31-ig meghosszabbították.[5] A küldetés végül 2014 júniusában ért véget, amikor az űrszonda elhagyta a pályát.[1]

Eredmények

Felfedezett exobolygók

Az első exobolygó felfedezését 2007. május 3-án jelentették be. A CoRoT-1b jelzéssel ellátott égitest egy úgynevezett forró Jupiter: a forró óriásbolygó sugara 1,78-szorosa a Jupiterének. A Földtől 1500 fényévre, a Egyszarvú csillagképben található, Naphoz hasonló sárga törpecsillagát mindössze 1,5 nap alatt kerüli meg.[6]

2008 májusában további két exobolygót és egy egyetlen osztályba sem besorolható égitestet találtak, melyet CoRoT-3b-nek neveztek el. A felfedezéseket az ESA jelentette be. A CoRoT-3b a feltételezések szerint a bolygó és a barna törpe közti jelenség. A CoRoT-7b a legkisebb bolygó, melynek sikerült megmérni az átmérőjét, mely a Földének 1,7-szerese. A CoRoT ezen felül három távoli csillagot is talált, melyek a megfigyelések alapján a Napra hasonlítanak, bár melegebbek.[7]

2010 márciusában jelentették be a CoRoT-9b felfedezését. A 95,3 napos keringési idejű exobolygó a Merkúréhoz hasonló közeli pályán kering.

2010 júniusában a CoRoT csapata hat új exobolygó felfedezéséről számolt be: ez a CoRoT-8b, a CoRoT-10b, a CoRoT-11b, a CoRoT-12b, a CoRoT-13b, a CoRoT-14b és egy barna törpe, a CoRoT-15b.[8] Az új planéták mindegyike Jupiter méretű, kivéve a CoRoT-8b-t, amelynek mérete nagyjából a Szaturnusz és a Neptunusz közé esik. Az űrszonda próbaképpen detektálta látható fénytartományban egy nem tranzitáló exobolygóról, a HD46375 b-ről visszaverődő fényt is.[9]

2011 júniusában a Második CoRoT Szimpóziumon tíz új égitest került az exobolygó-katalógusba: a CoRoT-16b, a CoRoT-17b, a CoRoT-18b, a CoRoT-19b, a CoRoT-20b, a CoRoT-21b, a CoRoT-22b, a CoRoT-23b, a CoRoT-24b és a CoRoT-24c. 2011 novembere óta nagyjából 600 további exobolygó-jelölt várja a megerősítést.

Kettős rendszerek

A CoRoT számos, nemradiálisan pulzáló kettős rendszert is megfigyelt.[10] Néhány közülük Gamma Doradus (γ Dor) típusú kettős változócsillag.[11]

Az NGC 2264 jelű nyílthalmaz[12]

A CoRoT 2008 márciusában egy 23 napos megfigyelési kampány keretében megfigyelte az NGC 2264 jelű fiatal nyílthalmaz 636 tagját. Az úgynevezett Karácsonyfa-halmaz az Egyszarvú csillagképben látszik, és 1800 fényéves távolságával viszonylag közel van a Földhöz. A korát 3 és 8 millió év közöttire becsülik. Mivel ilyen fiatal, idális célpont számos tudományos kérdés vizsgálatára, például a csillagok kialakulásával és a korai csillagfejlődéssel kapcsolatban. A CoRoT által gyűjtött adatok az NGC 2264 csillagairól lehetővé teszik, hogy a kutatók a nemrég kialakult csillagok és a környező anyag közötti kölcsönhatásokat, a halmaz tagjainak forgását, aktivitását és eloszlását, valamint a fiatal csillagok belső összetételét vizsgálják.

Jegyzetek

  1. ↑ a b ESA Science & Technology - CoRoT. sci.esa.int. (Hozzáférés: 2024. október 17.)
  2. ↑ Elindult a COROT, Űrvilág, 2006. december 27.
  3. ↑ COROT sees first light - physicsworld.com. web.archive.org, 2008. május 17. (Hozzáférés: 2024. október 17.)
  4. ↑ COROT started its science mission (angol nyelven). www.esa.int. (Hozzáférés: 2024. október 17.)
  5. ↑ http://sci.esa.int/science-e/www/object/index.cfm?fobjectid=45827
  6. ↑ A COROT műhold első exobolygója Archiválva 2007. május 19-i dátummal a Wayback Machine-ben – Szerző: Kovács József, 2007. május 5., szombat
  7. ↑ (angolul)"Science" American magazine (2008-10-24). "CoRoT measures solar-like oscillations and granulation in stars hotter than the Sun". Sajtóközlemény. Elérés: 2009-01-16.
  8. ↑ University, Oxford: Six new planets discovered (angol nyelven). phys.org. (Hozzáférés: 2024. október 17.)
  9. ↑ Gaulme, P., T. (2010. július 1.). „Possible detection of phase changes from the non-transiting planet HD 46375b by CoRoT”. Astronomy and Astrophysics 518, L153. o. DOI:10.1051/0004-6361/201014303. ISSN 0004-6361. 
  10. ↑ Eclipsing binaries with pulsating components: CoRoT 102918586. (Hozzáférés: 2024. október 17.)
  11. ↑ Maceroni, C., D. (2013. április 1.). „CoRoT 102918586: a Gamma Dor pulsator in a short period eccentric eclipsing binary”. Astronomy & Astrophysics 552, A60. o. DOI:10.1051/0004-6361/201220755. ISSN 0004-6361. 
  12. ↑ Alencar, S. H. P., M. M. (2010. szeptember 1.). „Accretion dynamics and disk evolution in NGC 2264: a study based on CoRoT photometric observations” (angol nyelven). Astronomy & Astrophysics 519, A88. o. DOI:10.1051/0004-6361/201014184. ISSN 0004-6361. 

További információk

Commons:Category:COROT Mission
A Wikimédia Commons tartalmaz COROT témájú médiaállományokat.
Kembali kehalaman sebelumnya