Egy svéd farmer és házvezetőnőjének törvénytelen gyermekeként született. Később egy szigorú lutheránus család vette magához. 1928-as Jeanne d'Arc című némafilmjével örökre beírta magát a filmtörténetbe.
Guido Aristarco: Dreyer és Bergman ontológikus magánya (in: uő.: Filmművészet vagy álomgyár - a mai nyugati filmművészet, Gondolat Könyvkiadó, Bp., 1970. pp. 377-422.)
Bikácsy Gergely: Theodor Dreyer (in: Filmkultúra 1977/2. pp. 59-69.)
Egy vagány szűz - Jeanne d'Arc színeváltozása (kerekasztal-beszélgetés, in: Filmvilág 1995/6. pp. 15-19.)
Bikácsy Gergely: Csend a várak alatt - Jeanne d'Arc-filmek (in: Filmvilág 2000/1. pp. 24-27.)
Gelencsér Gábor: Láss csodát! - Film és transzcendencia (in: uő.: Más világok - filmelemzések, Palatinus Filmkönyvek; Palatinus, Bp., 2005. pp. 9-13.)
Paul Schrader: A transzcendentális stílus a filmben. Ozu, Bresson, Dreyer; ford. Kiss Marianne, Novák Zsófia; Francia Új Hullám, Bp., 2011 (Szerzőifilmes könyvtár)