Ciglenica (Gerzence)

Ez a szócikk a Gerzence községben fekvő Ciglenica településről szól. Hasonló címmel lásd még: Ciglenica (egyértelműsítő lap).

Ciglenica
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Belovár-Bilogora
Község	Gerzence
Jogállás	falu
Irányítószám	43280
Körzethívószám	(+385) 44
Népesség
Teljes népesség	283 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	125 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 33′ 19″, k. h. 16° 56′ 07″45.5554, 16.935245.555400°N 16.935200°EKoordináták: é. sz. 45° 33′ 19″, k. h. 16° 56′ 07″45.5554, 16.935245.555400°N 16.935200°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Ciglenica falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Gerzencéhez tartozik.

Belovártól légvonalban 39, közúton 47 km-re délre, községközpontjától 2 km-re délre, a Monoszlói-hegység keleti lejtőin és a gerzencei tórendszer nyugati partján Gerzence és Kaniška Iva között fekszik.

A térséget a 16. század közepén szállta meg a török. A lakosság legnagyobb része az ország biztonságosabb részeire menekült, másokat rabságba hurcoltak. Ezután ez a vidék mintegy száz évre lakatlanná vált. A török uralom után a területre a 17. századtól folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. A település 1774-ben az első katonai felmérés térképén a falu „Dorf Cziglen” néven szerepel. A település a Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott.

Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Cziglenicza” néven találjuk.^[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Cziglenicza” néven 58 házzal, 295 katolikus vallású lakossal találjuk.^[3]

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Garesnicai járásának része lett. A településnek 1857-ben 280, 1910-ben 420 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 92%-a horvát, 4%-a magyar anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 87%-a horvát volt. 2011-ben a településnek 368 lakosa volt.

• Garešnica község hivatalos oldala^{[halott link]} (horvátul)
• Észak-Monoszló turisztikai irodájának oldala (horvátul)
• Garešnica város rendezési terve
• Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)

• A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)