Close to the Edge

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

A Yes egyik legtermékenyebb időszakában, a '70-es évek elején jelent meg az együttes egyik legkiválóbb albuma, a Close to the Edge, mely az ötödik stúdióalbumuk. Szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben. 2020-ban Minden idők 500 legjobb albuma listán 445. helyen szerepelt.^[1]

A lemez két zeneileg érett album (The Yes Album, illetve Fragile) után jelent meg. Ezt tükrözi a zene is, hiszen a Close to the Edge az egyik (ha nem a) legjobb Yes-korong, ezzel együtt a progresszív rock történetének egyik alapműve. Három hosszú számot tartalmaz, melyeket azóta is számtalanszor szerepeltettek koncerteken, annyira kedveltek és ismertek a rajongók körében. A Siberian Khatru-t például a koncerteket kezdő Tűzmadár szvit utolsó hangjaihoz fűzik, így szinte biztosra vehető, hogy hallja az ember, ha Yes-koncerten jár.

• Jon Anderson – ének
• Chris Squire – basszusgitár
• Steve Howe – gitár
• Bill Bruford – dob
• Rick Wakeman – billentyűs hangszerek