Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét.
Az egyetlen tengerrel sem határos Csehországból három vízfolyás ömlik a tengerbe, egy-egy az Északi- a Balti- és a Fekete-tengerbe. Csehország mindmáig bérli a versailles-i békeszerződés 363. cikkelyével Csehszlovákiának ítélt területet, a 30 000 m2-es Moldauhafent a hamburgi kikötőben: itt rakodják át a folyókon lehajózott árukat a tengerjáró hajókra. A területet Németország 2028-ban kapja vissza.
Csehország éghajlata nedves kontinentális, meleg nyarakkal és viszonylag felhős, csapadékos, hideg telekkel. A téli és a nyári hőmérsékleti értékek között a szárazföldi elhelyezkedés miatt viszonylag nagy a különbség.[13]
A tengerszint feletti magasság nagyban befolyásolja az adott területen uralkodó hőmérsékleti viszonyokat. Minél magasabban fekszik egy adott terület, annál alacsonyabb a hőmérséklet és annál több a csapadék. A legtöbb csapadék a Jizera-hegységben fekvő Bílý Potokban, míg a legkevesebb a Prága környéki Lounyi járásban hullik. Mindezeken felül fontos a hegyek elrendeződése. Összességében ezeknek köszönhetően az ország éghajlata eléggé változatos.
A Sněžka, az ország legmagasabb pontja környékén az átlaghőmérséklet mindössze –0,4 Celsius-fok, míg a Dél-morvaországi kerületben akár 10 fokkal több is lehet. Hasonlóak a körülmények Prágában is, bár ott jelentősek a városi élet okozta hatások is.
A leghidegebb hónapok általában január, február és december, amikor a hegyeket és néha a városokat, illetve síkságokat is hó borítja. Márciustól májusig a hőmérséklet gyorsan emelkedik, ami gyakran napról napra érezhető. Nap közben leginkább áprilisban ingadozik a hőmérséklet. Az olvadó hó miatt tavasszal általában megnő a folyók vízhozama, ami árvizekhez vezet.
Az év legmelegebb hónapjai a június, a július és az augusztus. Nyáron általában 20 fokkal van melegebb, mint télen, a hőmérséklet nem ritkán 30 fok fölé emelkedik. A nyárra jellemzőek az esős időszakok és a viharok.
Az ősz szeptemberben köszönt be, ám ekkor még meleg és csapadékos az idő. Októberben a hőmérséklet 10–15 fok alá csökken, a lombok lehullanak. Novemberben a hőmérséklet fagypont körül ingadozik.
A valaha mért legalacsonyabb hőmérsékletet 1929-ben České Budějovice mellett Litvínovicében jegyezték fel. Ekkor a hőmérő higanyszála –42,2 foknál állt meg. Az eddig mért legmelegebb, 40,4 fok Dobřichovicében, Prága környékén volt 2012-ben.[14]
A legtöbb eső nyáron hullik. Prága környékén a legalább 0,1 mm csapadékot hozó napok átlagos száma szeptemberben és októberben 12, novemberben 16, de a zivataros napok (amelyeken akár 10 mm eső is hullhat) sokkal jellemzőbbek májusban és augusztusban (átlagosan 2-2 ilyen nappal).[15]
Csehország pluralista többpártrendszerű parlamentáris képviseleti demokrácia, ahol a kormány élén a miniszterelnök áll. Parlamentje, a csehül:Parlament České republiky kétkamarás, alsóháza a 200 fős képviselőház (csehül:Poslanecká sněmovna), felsőháza pedig a 81 fős Szenátus (csehül:Senát).
1993 és 2012 között a köztársasági elnököt a parlament két háza közösen választotta meg, és egy személy legfeljebb két cikluson keresztül tölthette be a tisztséget. 2013 óta közvetlenül választja a nép a köztársasági elnököt. Az elnök hivatalosan az államfő, azonban nagyon kevés közvetlen hatalma van. Ezek között a legfontosabbak, hogy törvényt visszaküldhet a parlament elé, a Szenátusnak javaslatot tehet a megválasztandó alkotmánybírákról és néhány speciális helyzetben feloszlathatja a parlamentet. Ő nevezi ki a miniszterelnököt, és az ő javaslatára a kormány többi tagját. 2013-tól a parlament helyett a nép választja meg.[19]Miloš Zeman volt az első közvetlenül megválasztott köztársasági elnök.
A miniszterelnök a kormány feje, és sokkal jelentősebb szerepe van, mint a köztársasági elnöknek. Meghatározhatja az ország bel- és külpolitikájának alapvető elveit, mozgósíthatja a parlamenti többséget, és kiválaszthatja kormányának tagjait.
A képviselőház tagjait négyévente közvetlenül választják meg. A választásokon az 5%-ot elért pártok között a választásokon megszerzett szavazatok arányában osztják el a képviselői helyeket. Az ország a közigazgatási régiók beosztásának megfelelően 14 választási körzetre van felosztva. A Cseh Nemzeti Tanács utódja, a Képviselőház vette át a volt Csehszlovákia parlamentjének jog- és felelősségi köreit.
A felsőházba minden választási körzet egy kétfordulós választási rendszer eredményeképp hat évre küld 1-1 képviselőt. Itt minden páros év őszén a választókerületek harmadában tartanak választásokat. Az első választásokat ebben a rendszerben 1996-ban tartották. Akkor eltérő időszakra választották meg a képviselőket. A Szenátus nem örvend túl nagy népszerűségnek, ezeken a választásokon az első körben 30, a második körben 20%-a vesz részt a választóknak.
Külpolitikája
Az ország külpolitikájának egyik legmeghatározóbb alakítója az a tény, hogy tagja az Európai Uniónak. Az ország miniszterelnöke volt 2009 első félévében az EU Tanács soros elnöke.
A cseh haderő részei a Hadsereg, a Légierő és a különleges támogató egységek. A hadsereg főparancsnoka az ország köztársasági elnöke. 2004-ben alakult át a szervezet professzionális alakulattá, s ekkor törölték el a kötelező sorkatonai szolgálatot. Csehország 1999. március 12-e óta a NATO tagja. 2006-ban a költségvetés 1,8%-át fordították honvédelmi célú kiadásokra. A NATO tagjaként több nemzetközi programban is részt vesznek. Ilyenek az ISAF és a KFOR. Afganisztánba és Koszovóba is küldtek békefenntartó katonákat. Fontosabb felszereltségük közé tartozik a JAS 39 Gripen többfunkciós harci repülőgép, az L–159 ALCA, a Mi–24 harci helikopter, valamint a Pandur II, az OT–64, az OT–90, a BVP–2 harci járművek, valamint a cseh fejlesztésű T–72 (T–72M4CZ) tank.
2000 óta Csehország közigazgatásilag 13 régióra csehül:kraj és a fővárosra, Prágára tagolódik. Minden régiónak külön Regionális Tanácsa csehül:krajské zastupitelstvo van, melyek élén a hejtman (magyarul elnök) áll. Prágában ezeknek a szerveknek a hatáskörét a Városi Tanács és a polgármester tölti be.
Az 1999-ig fennállt régi 76 körzet (okres) elvesztette régi jelentőségét. Ma ezek területi körzetek, illetve különböző állami szervezetek központjai vannak a régebben fontosnak tartott városokban.[21]
Csehország térképe a hagyományos és a mai régiókkalA körzetek térképe
2013-as adatok alapján egy nő átlagosan 1,29 gyermeknek ad életet, mely alatta van a népesség fenntartásához szükséges 2,1-nek. Ez a világon az egyik legalacsonyabb szaporodási ráta.[22] 2014-ben az újszülöttek 45%-a házasságon kívül született.[23] 2013-ban az átlagos várható élettartam 77,56 év (74.29 év a férfiaknál és 81,01 év a nőknél).[22]
A 2011-es népszámlálás előzetes eredménye alapján Csehország lakosságának nagy része (63,7%-a) cseh. Őket a morvák (4,9%), szlovákok (1,4%), lengyelek (0,4%), németek (0,2%) és a sziléziaiak (0,1%) követik. Mivel a nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó kérdésre nem volt kötelező válaszolni, így többen (26%) üresen hagyták ezt a részt.[25] Egyes becslések szerint mintegy 250 000 roma lakik az ország területén.[26][27]
Cseh- és Morvaországban a késő középkor óta jelentős számban éltek németek.[28] 1930-ban a mai Csehország területe népességének mintegy 30%-a – 10 674 386 főből 3 149 820 fő – volt német nemzetiségű. Jelenlétük az önálló Csehszlovákia megalakulásával vált égető politikai kérdéssé, amikor is egyes területeken felmerült az Ausztriához, illetve Németországhoz való csatlakozás igénye – a teljes államon belül létszámuk ekkor jelentősen meghaladta az államalkotó nemzetnek számító szlovákságét. Noha ezen igények nem teljesültek, az 1930-as években – német nemzetiszocialista támogatás mellett – számottevően megerősödtek a csehországi németség szeparatista törekvései.[29] Jelenlétükre hivatkozva kerülhetett sor 1938-ban a müncheni egyezményre, melynek eredményeként a Harmadik Birodalom annektálta a cseh és morva határvidék – gyakori összefoglaló nevükön a Szudétavidék – német többségű területeit, több ponton túl is terjeszkedve az eredendően sem teljesen éles etnikai határvonalon. A második világháború lezárultát és a náci Németország totális összeomlását követően az újjáalakuló Csehszlovákia vezetése, a győztes nagyhatalmak egyetértésével, a német népesség kitelepítése mellett döntött. Ennek eredményeként rövid időn belül közel hárommillió németet telepített ki a csehszlovák államhatalom Németország amerikai és szovjet megszállási övezeteibe,[30] illetve Ausztriába. A szervezett kitelepítéseket számos helyszínen alulról szerveződő elüldözés, pogromok és tömeggyilkosságok kísérték.[31] A következő évtizedekben folyamatosan fogyott a megmaradt csehországi németség lélekszáma, 2011-ben mindössze 25 221 fő vallotta német nemzetiségűnek (is) magát.[32] Az elnéptelenedő határ menti területeket részben Csehszlovákia más részeiről beköltözőkkel népesítették be újra (többek közt Dél-Szlovákiából kitelepített magyarokkal is, akik zöme a háborút követő évek enyhülésével visszaköltözött eredeti lakóhelyére), de számos település teljesen elnéptelenedett vagy csak szignifikánsan kisebb lakosságszámmal maradt fenn. A háborús emberveszteség és a Csehországot is érintő holokauszt mellett (lásd alább) a németek kitelepítése a legfőbb oka annak, hogy az 1950 óta szinte töretlen növekedés dacára máig sem érte el Csehország népessége az 1940-es csúcsértéket – akkor 11 159 359 fő, 2020-ban 10 700 150 fő élt a mai Csehország területén.[33]
A történelmi Csehországban és Morvaországban 1930-ban élt 118 000 zsidó majdnem teljesen eltűnt a náci Németország által indított holokauszt következtében.[34] 2005-ben nagyjából 4000 zsidó lakott az országban.[35]Jan Fischer volt miniszterelnök vallását és eredetét tekintve is zsidó.[36]
A bevándorlásnak köszönhetően 2007-ben majdnem 1 %-kal nőtt az ország népessége. Évente átlagosan 77 000 ember választja ezt az országot új otthonának.[38] A vietnámiak már a kommunizmus idejében elkezdtek ide telepedni, mikor vendégmunkásként várta őket az akkori csehszlovák államvezetés.[39] Ma nagyjából 70 000 vietnámi él az országban.[40] Az ukránokkal ellentétben a vietnámiak véglegesen itt akarnak maradni.[41]
Kivándorlás
A 20. század elején Prága és Bécs után a harmadik legtöbb cseh Chicagóban lakott.[42][43] A 2006-os amerikai népszámlálás adatai alapján 1 637 218 amerikai mondta azt, hogy részben vagy egészben cseh származású.[44]
Vallási élete
Csehország népessége az egyik legkevésbé vallásos az egész világon. A cseheket már régóta a vallási tolerancia és közömbösség jellemezte.[45] A 2011-es népszámlálás szerint a népesség 79,4%-a ateista, agnosztikus vagy vallás nélküli. (A válaszadók 34,2%-a mondta, hogy nincs vallása, és 45,2%-a nem válaszolt a kérdésre.) A csehek 10,38%-a római katolikus, 0,8&%-a protestáns (közülük 0,5% a Cseh Testvérek Egyházának híve, 0,4&% pedig huszita). A fennmaradó 9,4&% kisebb vallások követője.[46] 1991 és 2001, illetve 2001 és 2011 között a római katolikusok aránya 39,0%-ról 26,8%-ra, majd 10,3%-ra csökkent. A protestánsok aránya ezalatt 3,7%-ról 2,1%-ra, majd 0,8%-ra zsugorodott.[47]
Az Eurobarometer egy 2005-ös felmérése szerint[48] a cseh lakosok 19%-a mondta azt, hogy hisz valamilyen isten létezésében,[49] a megkérdezettek 50%-a szerint létezik valamilyen életerő vagy lélek, míg 30%-uk szerint semmilyen külső létező nincs hatással életük alakulására.
2006-os adatok szerint a 2 740 780 cseh római katolikus, 7645 görög katolikus. Az országban ekkor 99 férfi és 162 női szerzetesház volt. A katolikus vallás szervezetének három fő egysége
Csehország exportjának arányrajza 28 színkóddalA Cseh Nemzeti Bankprágai székházaA Škoda Auto Közép-Európa egyik legnagyobb autógyára. A német Volkswagen csoport leányvállalata 2011-ben rekord számú, 875 000 autót értékesített
Csehország hagyományosan fejlett,[62]magas bevételű[63] gazdaságú ország, ahol az egy főre eső GDP értéke az európai uniós átlag 81%-a.[64] Csehország az egyik legstabilabb és legígéretesebb posztkommunista ország. A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság kitörése előtt gazdasága évente 6%-kal bővült. A növekedés két forrása az Európai Unióba, elsősorban Németországba irányuló export és a külföldi befektetések.
A gazdaság nagy része magánkézben van. Ezen szektorok közé tartozik a pénzügyi és a telekommunikációs terület. A hatalmon lévő jobbközép kormány az energetika és a prágai repülőtér privatizálását tervezi. Nemrég egyeztek meg a CEZ Csoport energiatermelő 7%-os tulajdonrészének értékesítésében, és a tervek között van a Budějovický Budvar, národní podnik sörgyár eladása is. A Cseh Gazdasági Szövetséggel közösen 200-nem végzett felmérés arra mutatott rá, hogy a cseh közgazdászok többsége támogatja a további szektorokban végrehajtandó magánosítást.[65]
Egy korábbi, szociáldemokrata vezetésű kormány tervei szerint Csehország 2010-ben vezette volna be az eurót, de a későbbi kormány 2007-ben ezeket a terveket felfüggesztette.[67] Később a pénzügyminiszter 2012-t hihetőnek nevezte.[68] Ehhez azonban a közpénzügyeket megreformáló csomagnak életbe kellett volna lépnie. A legfrissebb tervek nem említenek dátumot a bevezetés idejére vonatkozóan.[69]
Az OECD által elvégzett PISA-mérés szerint a cseh oktatási rendszer jelenleg a világon a 15. legjobbnak számít. Ezzel jobb teljesítményt ér el, mint az OECD átlaga.[70]
Legismertebb cseh vállalatok: Škoda Auto (Volkswagen csoport tagja), KOH-I-NOOR (ceruzagyár), Plzeňský Prazdroj (Pilsner Urquell) (sörgyár), Staropramen (sörgyár), Česká zbrojovka a.s. Uherský Brod (sport, vadászati és katonai célú lőfegyvergyár,CZ Partners SE tagja).
Csehország energiatermelése 10 TWh-val meghaladja a belső keresletet; a többletet exportálják. A jelenlegi energiaszükséglet 30 %-át atomerőművek biztosítják; ez az rány várhatóan tovább nő. 2005-ben az energia 65,4%-át szénalapú erőművekben állították elő, megújuló források — a vízenergiát is ide értve — mindössze az energiatermelés 4,6%-át tették ki. A ország legnagyobb erőműve a temelini, a másik nagy atomerőmű a Dukovany.
Csehország mindent megtesz annak érdekében, hogy az energiatermelésben alig használja az csekély fűtőértékű barnakőszenet, és ezt hatékonyabb forrásokkal váltsa ki. Földgázigényének 75%-át az orosz Gazpromtól, a fennmaradó részét norvég vállalatoktól szerzi be. A norvég földgáz vezetéke Németországon fut át. Oroszországból a Barátság kőolajvezetéken kap kőolajat. Gázból majdnem kétszer annyi fogy, mint elektromos energiából.
Kisebb olaj- és gázmezők leginkább Dél-Morvaországban vannak.
Ipara
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Mezőgazdasága
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Csehország 2022-ben a világ 30. legnagyobb exportőre, és 28. legnagyobb importőre volt. 2022-ben Csehország 237 milliárd $ értékben exportált és 224 milliárd $ értékben importált, 13 milliárd $ többlettel. Az ország külkereskedelme Európa központú.[76]
A cseh exporttermékek legjelentősebb területei a gépipar, közlekedésipar és a fémipar. A legjelentősebb kiviteli termékek a gépjárművek, a műsorszóró berendezések, valamint a gépjármű alkatrészek és tartozékok. Csehország legjelentősebb exportországa Németország, ahova a teljes exportállomány több mint az egynegyede (31,8%) érkezik. 2017 és 2022 között, az export termékek közül a műsorszóró berendezések és a gépjárművek kivitele nőtt a legnagyobb mértékben, míg a legnagyobb visszaesést a gépjármű alkatrészek és tartozékok, valamint a televíziók és monitorok szenvedték el. Az exportországok közül 2017 és 2022 között Németország és Szlovákia aránya nőtt a legnagyobbat, míg a legnagyobb visszaesést Oroszország és Argentína szenvedte el.
A cseh importtermékek legjelentősebb területei a gépipar, fémipar és az ásványi termékek. A legjelentősebb behozatali termékek a műsorszóró berendezések, gépjármű alkatrészek és tartozékok, valamint a földgáz. Csehország legjelentősebb importországa Németország, ahonnan a teljes importállomány közel egynegyede (23,5%) érkezik. 2017 és 2022 között, az import termékek közül a műsorszóró berendezések és a földgáz behozatala nőtt a legnagyobb mértékben, míg a legnagyobb visszaesést a belső égésű motorok és a műsorszóró tartozékok szenvedték el. Az importországok közül 2017 és 2022 között Kína és Lengyelország aránya nőtt a legnagyobbat, míg a legnagyobb visszaesést az Egyesült Királyság és Észak-Macedónia szenvedte el.
Termékek
Az ország tíz legnagyobb export- és importterméke a következő volt 2022-ben:
Legnagyobb exporttermékek
Legnagyobb importtermékek
Termék
Arány
Termék
Arány
1.
Gépjárművek
10,8%
Műsorszóró berendezések
5,9%
2.
Műsorszóró berendezések
6%
Gépjármű alkatrészek és tartozékok
4,5%
3.
Gépjármű alkatrészek és tartozékok
5,9%
Földgáz
3,9%
4.
Számítógépek
4,6%
Irodai gépalkatrészek
2,9%
5.
Irodai gépalkatrészek
2,3%
Gépjárművek
2,3%
6.
Villamosenergia
2,2%
Gyógyszerek
2,1%
7.
Szigetelt vezetékek
1,7%
Számítógépek
1,9%
8.
Kisfeszültségű villamos berendezések
1,6%
Nyers kőolaj
1,8%
9.
Akkumulátorok
1,2%
Finomított kőolaj
1,8%
10.
Gyógyszerek
1,1%
Szigetelt vezetékek
1,7%
Országok
A fő országok, amelyekbe Csehország exportált és amelyekből importált termékeket 2022-ben:
Akkumulátorok, gépjármű alkatrészek és tartozékok, gyógyszerek...stb.
2,6%
Kommunikáció
Csehországban az internet sávszélessége az első tíz között van.[77]
Az Európai Unióban 2010-ben itt volt a legtöbb Wi-Fi felhasználó.[78] 2008. Elején több mint 800, jellemzően helyi WISP működött.[79][80] Mindhárom mobiltelefonos szolgáltató, a T-Mobile, Vodafone, Telefónica O2 és az U:fon internetszolgáltató is biztosít GPRS, EDGE, UMTS és CDMA2000 internetelérést is. Az állami tulajdonú Český Telecom lassította a széles sávú internet elterjedését. 2004 elejétől más szereplők is beléphettek a piacra, így felgyorsult az ADSL és SDSL elterjedése. Ez, valamint a Český Telecom privatizációja is hozzájárult a csökkenő ártrendhez.
2006. július 1-jén a Český Telecomot megvásárolta a Spanyolország többségi tulajdonában álló nemzetközi telekommunikációs társaság, a Telefónica csoport. A társaság neve ekkor változott Telefónica O2 Czech Republicra. 2012. áprilisban mind a VDSL, mind az ADSL2+ többféle csomagban is elérhető. A legmagasabb elérhető sebesség 25 Mbit/s volt. A 2 Mbit/s és 120 Mbit/s letöltési sávszélességével egyre inkább teret hódít a kábeltelevíziós hálózaton keresztül továbbított internetszolgáltatás.
Turizmusa
A vasfüggöny 1989-es leomlása után PrágaEurópa egyik turisztikailag legvonzóbb városává vált
A cseh gazdaság bevételeinek jelentős része az idegenforgalomból származik. 2011-ben Prágába utazott a hatodik legtöbb turista.[81] 2001-ben az iparág 5,5%-kal, 118,13 milliárd CZK-val járult hozzá az ország GNP-jéhez. Több mint 110 000 ember, a lakosság több mint 1%-a dolgozik ebben a szektorban.[82] 2008-ban azonban, talán a hazai fizetőeszköz, a korona magas értéke miatt és az ezzel együtt növekvő árak, valamint az ezért elérhető szolgáltatások minősége miatt csökkent Prága látogatottsága.[83]
Emellett az útikönyvek egyre többet foglalkoztak azzal, hogy a taxik túlárazottak, és magas a zseblopások száma.[83][84]Pavel Bém – aki 2005 óta Prága polgármestere – azon dolgozott, hogy az ilyen kis súlyú bűncselekmények számának csökkentésével javítsa Prága megítélését.[84] Azt akarta, hogy mindenki arra figyeljen, a lopásokat leszámítva Prága igenis, biztonságos város.[85] Csehországban általánosságban véve is alacsony a bűncselekmények száma.[86]
A prágai Václav Havel repülőtér az ország fő légiközlekedési csomópontja. 2010-ben 11 millió utasával Oroszországot nem számolva ez volt Közép-Kelet Európa legforgalmasabb repülőtere.[forrás?]
A České dráhy (Cseh Államvasutak) az ország legnagyobb vasúti közlekedési vállalata, éves utasforgalma 180 millió fő körül van. A teherfuvarozással foglalkozó ČD Cargo az ötödik legnagyobb ilyen vállalat az EU területén. 9505 km-es hálózatával a cseh vasút az egyik legsűrűbb európai vasúti hálózat.[88] Ebből 2926 km villamosított, 7617 km egyvágányú és 1866 km két- vagy többvágányú vonal.[89] 2006-ban vezették be a billenőszekrényes olasz PendolinoČD 680 sorozatú vonatokat, amik a cseh rekordnak számító 237 km/h sebességet is elérték az országban, ám menetrend szerint ettől lassabban haladnak. A vasúti hálózat jelentős részét infrastruktúra-üzemeltetőként 2008 óta Správa železniční dopravní cesty (SŽDC) nevű szervezet végzi. A ČD mellett jelen van magánvasúti szolgáltatóként piaci alapon közlekedő (tehát nem közszolgáltatásként, állami támogatással működő) vonataival a Leoš Novotný nevéhez köthető LEO Express és a Radím Jančura érdekeltségében tartozó, a Student Agency nevű busztársaság vasúti ágazataként létrehozott RegioJet is. Ezen kívül jelentős szereplőnek számít a KŽC Doprava, amely az ország több pontján üzemeltet különféle, elsősorban nosztalgia jellegű vonatokat, illetve a főleg a Šumava régióban jelenlévő GW Train Regio, mely jobbára közszolgáltatási keretek között végzi tevékenységét. Az országba több német magánvasút is bejár vonataival, így megjelennek a cseh síneken a Vogtlandbahn és a Trilex járatai is.
Közúthálózata
A vasúti közlekedés komoly versenytársa a piaci alapú távolsági buszközlekedés. A járatokat számos, nemzetközileg is ismert operátor (pl. FlixBus, Student Agency/RegioJet) mellett sok belföldi szolgáltató (pl. ČSAD Liberec) is üzemelteti. A buszközlekedés fő csomópontja Brnoban az ÚAN buszpályaudvar, míg Prágában a Florenc metróállomásnál lévő nemzetközi és belföldi buszpályaudvar. Számos belföldi távolsági járat azonban csak a városszéli metróállomásokig közlekedik Prágában, jelentős buszpályaudvar épült ki így többek között a B metróČerný Most végállomásánál vagy a C metróLetnaňy állomásánál.
A közúthálózat hossza az országban 55 653 km,[90] ebből 1177,5 km autópálya. A megengedett legnagyobb sebesség lakott területen 50 km/h, külterületen 90 km/h, autópályán pedig 130 km/h.
Csehországban a tudományos élet nagy hagyományokkal és rengeteg pozitív örökséggel rendelkezik. Az egyetemek, a Tudományos Akadémia és a specializálódott kutatóközpontok összefogásával számos területen értek el eredményeket. Itt találták fel a modern kontaktlencsét, a vércsoport megállapításának módját, és ide kapcsolható a Semtexplasztikbomba megalkotása is. Többek között a következő tudósok éltek és alkottak a mai Csehország területén:
A cseh irodalom a csehek által cseh nyelven írt irodalmi alkotások összessége, bár vannak olyan művek is, melyeket leginkább a régmúltban ószlávul, latinul vagy németül írtak. A Cseh földön írt nem cseh származású írók munkáját, mint például Franz Kafka írásait általában nem sorolják a cseh irodalmi alkotások közé, attól függetlenül, hogy az író csehnek vallotta-e magát, vagy sem.
A cseh irodalomnak több történelmi szakasza volt. Ilyen a középkor, a husziták korszaka, az újra katolicizálódás korszaka, a barokk, a XIX. században a felvilágosodás és a nemzeti megújhodás, az avantgard, a kommunizmus és a Prágai Tavasz korszaka, és a kommunizmus utáni korszak irodalma. A cseh kultúrának és ezen belül az irodalomnak legalább kétszer volt jelentős szerepe. Mindkétszer elnyomás alatt éltek, és nem volt lehetőség a vélemények szabad kifejtésére. Ezek az időszakok a XIX. századra, illetve az 1960-as évekre tehetők.
A történelem során a legtöbb nyelvre a Švejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban című háborúellenes komikus regényt fordították le csehről. Ezt Karel Steklý két színes filmben is megfilmesítette, melyeket 1956-ban, illetve 1957-ben forgattak.
Filmművészet
A prágai Barrandov Studios az ország és Európa egyik legnagyobb filmstúdiója. Csehországban több olyan helyszín is van, ahol a stúdió szívesen forgat.[93] Prágában a régi Párizs, Berlin és Bács hangulatát keresik a forgatások szereplői. Karlovy Vary látható a Casino Royale (2006) című James Bond filmben is.[94] A leghíresebb cseh filmrendezők Miloš Forman és Jiří Menzel.
A cseh konyha nagy hangsúlyt fektet a húsételekre. Legkedveltebb húsok: a sertéshús (vepr), a marhahús (hovezí maso), a borjú (telecí maso), a csirke (kure), a liba (hus) és a kacsa (kachna). Hal ritkán kerül az asztalra, leginkább karácsonykor. A leggyakrabban pisztrángot(pstruh) és a pontyot(kapr) szolgálnak fel. A tipikus cseh étel a knédli sült hússal és savanyú káposztával.
Az almás rétes közkedvelt.
Csehország alapvetően a sörfőzésről híres, de a turizmus az ország déli, bortermelő részén is élénkül. A középkor óta termesztenek itt szőlőt, és az ország borfogyasztásának 94 %-át Morvaország déli részén termelik meg. A szilvapárlat(slivovice), a sör és a bor mellett nemzetközileg ismert két cseh likőrmárka isː a Fernet Stock és a Becherovka. A Kofola egy alkoholmentes, kóla ízű üdítőital, mely az országban legalább olyan népszerű, mint a Coca-Cola vagy a Pepsi.
A cseh sörfőzés
A cseh sörfőzésről első, közvetett (a žateci komló termesztéséről szóló) írásos adataink a 9. századból maradtak ránk. Működő sörfőzdéről először egy 1118-ban kelt iratban olvashatunk.
A középkorban a sörfőzés királyi monopólium lett. II. Vencel az 1200-as években adta meg a sörfőzés jogát Prága, Pilsen és České Budějovice városoknak, amelyek máig a cseh sörfőzés híres központjai. A budéjovicei sör az 1500-as években nyerte el a „királyi udvari sör” kitüntető címet.
A sörfőzést a prágai ipariskolában 1818-ban kezdték önálló szakmaként tanítani. A cseh sörök a 19. században alapozták meg világhírüket — a Pilseni Polgári Sörfőzdét1824-ben alapították. A század végén a legnagyobb dán sörgyárat is cseh mesterek (a Jelcman fivérek) üzemelték be. A századfordulón az országban mintegy 700 kisebb nagyobb sörfőzde működött — ebből Prágában kb. 40. Ezek közül 1940-re már csak 341 maradt. Azok közül is sok elpusztult vagy egyéb okokból bezárt a világháborúban, továbbiak pedig az erőltetett iparosítás áldozatául estek.
A „szocialista” Csehszlovákiában két vidéki sörgyárat alapítottak:
a Prágától 55 km-rel nyugatra épült Krušovicében — ennek fő terméke a városról elnevezett Krušovice.[95]
Jelenleg Csehországban a legnagyobb az egy főre számított sörfogyasztás. Nemcsak az ország északnyugati részén fekvő Plzeňről elnevezett pilsner típusú sör híres, hanem a délebben fekvő České Budějovicében gyártott Budweiser Budvar is. A nagyobb márkák mellett van egy sor olyan közepes és kis üzem is, amelyekben hosszú hagyományokra visszatekintő söröket próbálnak fenntartani.
Sport
Csehország csapata az 1998-as téli olimpián 1:0 arányban legyőzi Oroszország csapatát, ezzel megszerezve a jégkorong aranyérmét
Sok cseh ember életének fontos része a sport. Leginkább a helyi kedvenc csapatoknak vagy egyéni versenyzőknek szurkolnak. Az országban a három legnépszerűbb sportág a jégkorong, a labdarúgás és a sportlövészet.[96] A legnagyobb érdeklődést ezek közül mind a média, mind a támogatók körében az első kettő élvezi. Nagyon népszerű sportágnak számít ezeken kívül a tenisz is. Egyéb gyakran űzött sportágak a kosárlabda, a röplabda, a kézilabda, az atlétika, és a floorball. A cseh férfi jégkorong-válogatott nyerte meg az 1998-as téli olimpia jégkorong versenyszámát, és hatszor nyerték meg a jégkorong-világbajnokságot, ezek közül 1999. és 2001. között hármat megszakítás nélkül hódítottak el. Az ország a nyári olimpiákon 14, a téli olimpiákon öt aranyérmet szerzett.
A sport a patriotizmus egyik legjellemzőbb forrása, ami már napokkal, hetekkel a versenyszámok megrendezése előtt érezhető. A cseh szurkolók körében a legtöbbre tartott sportesemények a jégkorong-világbajnokságok, az olimpiai jégkorongversenyek, a labdarúgó-Európa-bajnokságok, az UEFA-bajnokok ligája versenyei, valamint ezen versenyek selejtezői.[97] Általánosságnak nagy nézettségűnek számít a jégkorong- vagy labdarúgó-válogatott valamennyi mérkőzése, leginkább akkor, ha egy régi riválissal játszanak.
Az egyik kedvelt sportág a csehek körében az egyedül és csapatban is kikapcsolódást nyújtó túrázás, amihez kitűnő terepet biztosítanak a cseh hegységek. A turista szó cseh jelentései között megtaláljuk a túrázót is. Ez könnyű szívvel ajánlható a kezdőknek is, mert a több mint 100 éves múltnak köszönhetően jól kitáblázott útvonalak vannak, melyek jelzésrendszere Európa egyik legjobbja. Összességében 40 000 kilométernyi, hosszabb, rövidebb szakaszokból álló, jól kitáblázott túraútvonal hálózza be az országot, így a Cseh-hegységet is.
↑Sok feldolgozása létezik. Szerzőként leginkább František Jan Škroup szerepel ISWC kód alatt00240645195
Jegyzetek
↑Czech language. Czech Republic – Official website. A Cseh Köztársaság Külügyminisztériuma. [2011. november 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 14.)
↑A szlovák nyelvet bizonyos körülmények között hivatalos nyelvnek is lehet tekinteni Csehországban. Ezeket a körülményeket külön törvények szabályozzák. – többek között a következők: 500/2004, 337/1992. Forrás: http://portal.gov.cz. Cited: "Například Správní řád (zákon č. 500/2004 Sb.) stanovuje: "V řízení se jedná a písemnosti se vyhotovují v českém jazyce. Účastníci řízení mohou jednat a písemnosti mohou být předkládány i v jazyce slovenském ..." (§16, odstavec 1). Zákon o správě daní a poplatků (337/1992 Sb.) "Úřední jazyk: Před správcem daně se jedná v jazyce českém nebo slovenském. Veškerá písemná podání se předkládají v češtině nebo slovenštině ..." (§ 3, odstavec 1). http://portal.gov.cz
↑Azon állampolgárok, akik az ország területén hosszú ideje, hagyományosan ott élő kisebbségekhez tartoznak, szabadon használhatják nyelvüket a hatóságok és a bíróságok előtt is. (a regisztrált kisebbségek listája itt található A Cseh Köztársaság kormányának nemzeti kisebbségekre vonatkozó irányelve, a belarusz és a vietnámi 2013. július 4-én került fel a listára. Lásd Česko má nové oficiální národnostní menšiny. Vietnamce a Bělorusy). The article 25 of the Czech A csehországi Alapvető Jogok és Alapvető Szabadságok Kartája 25 cikke kimondja, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségeknek joga van az anyanyelven történő oktatáshoz és hogy a hatóságok előtt anyanyelvükön járjanak el. Az 500/2004. számú, a közigazgatás szabályokról szóló törvény 16. (4) bekezdése biztosítja a hosszú ideje és szokásosan az ország területén élő kisebbségekhez tartozók számára, hogy a közigazgatási hatóságokhoz saját anyanyelvükön nyújtsák be a kérelmeket. Ha az adott hivatalban nincs senki, aki az adott nyelvet beszélje, a hatóság saját költségére köteles tolmácsok fogadni. A kisebbségek tagjainak jogairól szóló 273/2001 számú törvény 9. paragrafusa szerint a bíróságok előtt is hasonlóan kell eljárni.
↑Staněk, Tomáš - Arburg, Adrian von (2006). „Organizované divoké odsuny?: Úloha ústředních státních orgánů při provádění "evakuace" německého obyvatelstva (květen až září 1945).. 2. část, Československá armáda vytváří "hotové skutečnosti", vláda je před cizinou legitimizuje)”. Soudobé dějiny13 (1-2), 13-49. o.
↑Stastny, Daniel. "Czech Economists on Economic Policy: A Survey", Econ Journal Watch 7[3]: 275–287, September 2010.[1]Archiválva2018. április 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
1 Az Európai Unió tagja 2 Európán kívüli függőségekkel és területekkel is rendelkezik 3 Földrajzilag Délnyugat-Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja 4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik 5 Földrajzilag Délnyugat-Ázsiához tartozik, de szociológiai és politikai tekintetben Európa része. 6 Földrajzilag Észak-Amerikához tartozik, de politikailag a Dán Királyság része
_-_by_Pudelek.jpg)
.jpg)
.png)
.jpg)
.jpg)
