Csuvasföldön (a 2010. évi népszámláláskor) 9 város és 1720 falusi település található, mely utóbbiak közül 17 lakatlan. 1987-ben még volt 8 városi jellegű település a köztársaságban, a Szovjetunió megszűnése óta azonban valamennyi elvesztette e címet és faluvá alakult.
A 2010. évi népszámlálás adatai szerint Csuvasföldön 59% a városi (városokban vagy városi jellegű településeken élő) népesség aránya. A legnagyobb falu népessége közel 12 ezer fő, és összesen 15-é éri el a háromezret, melyek együttesen a köztársaság lakosainak 7%-a számára nyújtanak otthont. A településhálózat döntő részét azonban a legfeljebb néhány száz lakosú aprófalvak alkotják.
Csuvasföld (a 2010. évi népszámláláskor) közigazgatási szempontból 21 járásra oszlik. A 9 város közül az 5 legnagyobb köztársasági alárendeltségű, melyek nem tartoznak egyik járáshoz sem, ahogy a Csebokszárihoz és Novocsebokszarszkhoz beoszott falusi települések sem.
Az önkormányzatok területi beosztása megegyezik a közigazgatási felosztással. A 21 járás mindegyikében járási önkormányzat működik, míg a köztársasági alárendeltségű városok mindegyike (a beosztott falusi településekkel együtt) a járásoktól független városi körzetet alkot, melyeknek egyszintű önkormányzata van, egyszerre gyakorolják a járási és a községi önkormányzati hatásköröket. A járásokhoz összesen 7 városi község és 284 falusi község tartozik.
Mihail Vasziljevics Ignatyjev – 2020. január 29-ig, ekkor bizalomvesztés (utrata doverija) miatt Putyin elnök leváltotta és még aznap ideiglenes vezetőt nevezett ki.
Oleg Alekszejevics Nyikolajev – 2020. január 29-től a vezetői feladatokat ideiglenesen ellátó megbízott[9]
↑Hovatartozása jelenleg vitatott. Ukrajna és a világ országainak többsége (köztük Magyarország) nem ismeri el a Krím Oroszországhoz való csatlakozásának legitimitását.
.svg)
