Curtea de Argeș

Argyasudvarhely (Curtea de Argeș, Argisch)
Az argyasudvarhelyi kolostor
Argyasudvarhely címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Havasalföld
Fejlesztési régió	Dél-romániai fejlesztési régió
Megye	Argeș
Rang	municípium
Községközpont	Curtea de Argeș
Beosztott falvak	Noapteș
Polgármester	Gheorghe Nicuț
Irányítószám	115300
Körzethívószám	0244
SIRUTA-kód	13622
Népesség
Népesség	24 841 fő (2021. dec. 1.) +/-
Magyar lakosság	5 (0%, 2021)[2]
Község népessége	25 977 fő (2021. dec. 1.)[1]
Népsűrűség	346,36 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	450 m
Terület	75 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 07′, k. h. 24° 40′45.116666666667, 24.66666666666745.116667°N 24.666667°EKoordináták: é. sz. 45° 07′, k. h. 24° 40′45.116666666667, 24.66666666666745.116667°N 24.666667°E
Argyasudvarhely weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Argyasudvarhely témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Curtea de Argeș (egyes magyar nyelvű történelmi forrásokban Argyasudvarhely néven szerepel), város a romániai Argeș megyében, Havasalföldön. A városhoz tartozik egy falu, Noapteș is.

Egyes történészek szerint itt székelhetett Szaniszló, a Johannita lovagrend diplomájában említett államképződmény feje.

A monda szerint a várost 1290 körül alapította Fekete vajda (Negru Vodă), aki a Fogarasi-havasokból ereszkedett le. A dák-román kontinuitáselméletet valló történészek szerint Fekete vajda maga Litovoi volt.

Itt volt I. Basarab havasalföldi fejedelem fejedelem udvara, amely I. Károly magyar király 1330-as támadásakor megsemmisült a várával együtt.^[3] Akkor a fejedelmi udvar ideiglenesen Câmpulung Muscelre költözött.

Egy ideig itt működött az esztergomi érsekségnek alárendelt Magyar–Oláhországi római katolikus püspökség (Mitropolia Ungro-Vlachiei), amelyet 1359-ben Basarab fia, Miklós Sándor havasalföldi fejedelem alapított. Később a római-katolikus püspökség megszűnt, és helyét egy ortodox egyházkerület vette át.

A város jelenlegi nevét a 16. század óta használják, miután V. Basarab havasalföldi fejedelem a ma is itt álló Curtea de Argeș-i kolostort megalapította.

Bizánci és posztbizánci templomai, köztük a Curtea de Argeș-i kolostor püspöki székesegyháza a világörökségi javaslati listán szerepelnek.