A Dark Night of the Soul Danger Mouse és a Sparklehorse közös stúdióalbuma, melyet a Capitol Records adott ki. Az album már 2009-ben kiszivárgott az internetre, de a Danger Mouse és az EMI közötti jogvita miatt hivatalosan csak 2010-ben adták ki. Különlegessége, hogy minden számban közreműködik egy harmadik előadó is.[1]
Az album ugyan már 2009 elején felvételre került, ám az EMI-vel zajló jogi vita miatt kis híján meghiúsult a kiadása.[1] A David Lynch által az album mellé készített könyvet végül 2009-ben kiadták, de hozzá egy üres, írható CD-t mellékeltek,[2] a következő szöveggel:
Jogi okok miatt a mellékelt írható CD nem tartalmaz zenét. Használd amire szeretnéd.
A zene nem sokkal a könyv kiadása után kiszivárgott az internetre.[3]
Az esetről az EMI a következőket közölte:
Danger Mouse egy nagyszerű, tehetséges művész, aki iránt hatalmas a tiszteletünk. Mindent megteszünk a probléma megoldásáért, és folyamatosan kommunikálunk Brian Burtonnal (Danger Mouse). Viszont saját jogainkat is védenünk kell. [1]
A részletekről mindkét fél hallgatott, de a konfliktus valószínűleg onnan ered, hogy Danger Mouse leszerződött a Lex Records lemezkiadóval.[4]
Végül 2010 elején bejelentették, hogy kísérleti jelleggel nyáron kiadják az albumot;[5] végül a végleges kiadás borítójára rákerült a Lex Records logója is.
Hivatalos kiadás
Az album végül 2010. július 12-én jelent meg, több formátumban is.[6] Az album mellé mellékelték David Lynch 100 oldalas könyvét, melyben a Lynch által az album illusztrálására készített fényképek találhatók.[7] A könyvből csak 5 000 példány készült.
Ez az album volt a Sparklehorse frontemberének, Mark Linkous-nak az utoljára felvett albuma; március 6-án öngyilkos lett.[8] Ekkor épp egy következő stúdióalbumon dolgozott. A felvétel után nem sokkal Vic Chesnutt is öngyilkos lett.[9]
Számlista
Az összes dal szerzője Danger Mouse és Mark Linkous.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Dark Night of the Soul (album) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.