Share to: share facebook share twitter share wa share telegram print page

Deák család (mihályi)

Ez a szócikk mihályi Deák családról szól. Hasonló címmel lásd még: Deák család (egyértelműsítő lap).

A mihályi Deák családról viszonylag kevés adatunk van.

A történeti hagyomány szerint a 16. század óta a gyöngyöspüspöki birtokrészen éltek és 1630-ban címeres nemeslevelet szereztek.[1] 1693-ban Karácsondon, Zsadányban, Szaránkon, Cserőházán és Fogacson voltak 300 forint összjövedelmű birtokaik.[2]

A 17. század végén, amikor a Neoaquistica Commissio felülvizsgálta a birtokjogokat, s a család az Újszerzeményi Bizottság előtt is igazolta többek között a Tiszakürtön,[3] Fogacson, Karácsondon és Zsadányban szerzett birtokait Heves és Külső-Szolnok vármegyében. A Rákóczi-szabadságharc alatt Deák Pál birtokait elkobozták.[4] Ugyanitt Steössel Kristóf alispán feleségül vette Deák Pál özvegyét Almásy Ágnest.[5]

Ezt az előnevet használta a 20. század elején a Nyitrán lakó, egyházi nemesi eredetű Deák család is.[6] Ez az ág azonban a 19. század folyamán még a pusztaszeri és tömörkényi előnevet használta.

Deák József az ürményi Hunyady család fiskálisa 1799-ben feleségül vette ifj. Szánthó Adalbert és Bartl Julianna lányát Annát, ami révén kapcsolatba került a nemespanni családokkal. Feltételezhetően ezután részben ide is költözött, hiszen 1802-ben Pest vármegye bizonyítványa (1802. május 22.) alapján kihirdette nemességét Nyitra vármegyében is.[7] Rudnay Sándor (1760-1831), 1819-től hercegprímás, adományozott 1821-ben Deák Józsefnek “kuriális portiót” a Verebélyi és Szentgyörgyi érseki székben, Nemespannon a “Felsö Osztval”-ban, Tyúkos György és Antal magvaszakadása folytán. Ez jelenleg a legkésőbbi ismert adomány a faluban. Ott a Soósvölgyben birtokoltak nagyobb birtokot, illetve emeletes úrilakuk volt Nemespannon.[8]

Deák János 1869-ben feleségül vette báró Baumgarten Pál (1814-1872) és Lippe Jozefin (1816-1903) lányát, Eugeniát,[9] akitől születtek Árpád (felesége Soltész Gyémi[10]), János, Jenő (felesége Benkeő Józsa), Béla (felesége Lakits Magda) huszárfőhadnagy,[11] István (felesége Endrődy Margit) és József (felesége Sándor Olga) nevű gyermekei. Sógora volt Baumgarten Emil (1846-1921) országgyűlési képviselő.

A család később Nyitrára költözött ága a főnemesi kapcsolatrendszere ellenére a 20. század első felére vagyonilag visszaesett, valószínűleg rossz befektetéseik miatt, állítólag lovakra költöttek. A kései leszármazottak Nyitrán nyugszanak. A család egy porcelánkészlete Imrich Točka professzor jóvoltából az alsóbodoki Zoboralja Múzeum gyűjteményében található.

Neves személyek

  • Deák Pál (?-1707; Nesztorovics) tábornok, ezredtulajdonos a hegyaljai felkelés leverője[12]
  • Mihályi Deák Judit (?-1716), Pál testvére, Almásy János felesége[13]
  • Deák József (1764-1853) 1829-ben a verebélyi szék jegyzője, 1831-ben táblabírája,[14] 1843-tól Pest vármegye táblabírája,[15] alapítványi királyi ügyész[16]
  • Deák Nep. János Adalbert (1801-?), Deák József és Szánthó Anna (1777-1837)[17] (szülei Szánthó Adalbert táblabíró és Bartlme Julianna) fia, 1837-től a verebélyi szék néveri járásának főszolgabírája,[18] 1841-1846 körül a verebélyi szék másodalispánja,[19] a nemespanni templom felújításában és tornyának építésében szerzett érdemeket.
  • Deák Béla (1877 körül-1917) honvéd huszárfőhadnagy, a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság tisztviselője, orjahovoi ügynöke (1907). 1906-ban a helyi bolgár rendőrség inzultálta,[20] később Orsován teljesített szolgálatot (1914-1915), de a szerb ágyúzás kikezdte idegzetét.[21]
  • Mihályi Deák Jenő a Művészház ügyvezető igazgatója 1909-1910-ben[22]

Források

  1. ↑ A Kőszeghi Sándor (1899, 77; 1910, 451) által közölt Pest vármegyei Deák családot egy 1665-ös armálishoz köti.
  2. ↑ Pásztor József: Almásy János. Kézirat (Mátra Múzeum Adattár); Almásy 1903, 30; B. Gál Edit 2005: Az Almásyak birtoklása Heves és Külső-Szolnok vármegyében a XVII–XVIII. században. Agria 41, 221.
  3. ↑ Vö. Tóth Dezső 1949: Annales Reformatae Ecclesiae Tiszakürtiensis. Tiszakürt, 7.
  4. ↑ Szabó István 1974: Szolnok megye vázlatos története a XVIII.-XIX. században. In: Szabó László – Csalog Zsolt (szerk.): Szolnok megye néprajzi atlasza I.1, 56.
  5. ↑ 1980 Adatok Szolnok megye történetéből I. Szolnok, 46, 445; 1989 II, 487-488, 581, 673; Szabó István 1994: A Steössel-uradalom instrukciói a XVIII. század végén. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 49, 99-100; 2005 Agria 41, 220-221, 241-242. Vö. B. Gál Edit 1993: Az Orczy-család társadalmi és gazdasági felemelkedése a 18. században és a 19. század első felében. In: Horváth László (szerk.): Mátrai Tanulmányok. Gyöngyös, 14.
  6. ↑ Vö. Mihályi Deák Béla gyászjelentése 1917. január 25.
  7. ↑ 1844-ben József és fia János igazolták kétségtelen nemességüket (2009 Családban marad I/1, 20-21)
  8. ↑ Pesthy féle kérdőívek.
  9. ↑ Kempelen Béla: Magyar nemes családok I.
  10. ↑ Gyémánt
  11. ↑ Gyászjelentése
  12. ↑ André Corvisier 1993: Les hussards et la France; Ságvári György 1994: Huszárok a 18. században. Életünk 32/10-11, 899; Szita László 1997: Magyarország felszabadulása a török megszállás alól - A zentai győzelem 300. évfordulójára. In: Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. Kaposvár, 81 19. jegyzet; Zachar József 2004: Császári hadimúlttal Rákóczi seregei élén. In: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004. Budapest, 53; Heckenast Gusztáv 2005: Ki kicsoda a Rákóczi szabadságharcban. Budapest, 109; M. Pap Gergely 2013: Bagossy-hajdúezred története a megalakulástól a torinói (turini) csatáig. In: Historia Nostra I/1, 77.
  13. ↑ Almásy Dénes 1903: A zsadányi és törökszentmiklósi Almásy grófok története. Budapest, 30; 2005 Agria 41, 243.
  14. ↑ Ethey 1941, 181.
  15. ↑ Kőszeghi 1899, 77.
  16. ↑ Az ürményi Hunyady család fiskálisa, pesti ügyvéd, a Nemzeti Casino tagja (A Nemzeti Casino évkönyve 1847, 12; 1848, 12) Vö. Jelenkor 1848. február 29., p. 106; Pesti Hírlap 1848. március 16., p. 221.
  17. ↑ A nemespanni temetőben nyugszanak.
  18. ↑ Hirnök 1/35, 1 (1837. október 31.)
  19. ↑ Hirnök 5/92, 1 (1841. november 15.)
  20. ↑ Pesti Napló 57/302, 8 (1906. november 3.); 303, 13 (1906. november 4.) Vö. Budapesti Hírlap
  21. ↑ Dunántúl 1917. január 23., 3, 6.
  22. ↑ Nagybányai Hírlap II/50, 4. (1909. december. 12.); Budapesti Czim- és Lakásjegyzék 1911, 480; Zwickl András 2009: „A modern művészet háza". In: A Magyar Nemzeti galéria kiadványai 2009/2, 14-15; A Magyar Nemzeti galéria kiadványai 2009/2, 233. Vö. Botrány a "Művészház"-ban. Pesti Hírlap 32/226, 5 (1910. szeptember 22.)
Kembali kehalaman sebelumnya