A delfinek társas lények, csoportokban élnek. Együtt indulnak vadászni, és ebben nagyon sikeresek. A csoportokban legtöbbször anyák és gyermekeik vannak, a nőstény 5 évig is együtt élhet a gyermekével.

A delfin a fogascetek közé tartozó egyes vízi emlősállatok összefoglaló neve. A delfinek halakkal táplálkoznak. Egy egyed 5-6 kg halat fogyaszt el naponta. Különleges képességük, hogy a visszhang alapján tájékozódnak. Összesen 50 fajuk hét családot alkot: a tengerekben élő delfineket három családba soroljuk az édesvízi folyamidelfinek öregcsaládjába pedig további négy delfincsalád tartozik. A delfinek legközelebbi rokonai a szintén a fogascetek közé tartozó nagy ámbráscet, és csőröscetfélék.

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 40. § (4) bekezdése értelmében delfinek a Magyarországra történő behozatala, utaztatása és bemutatása TILOS.

Kb. 30-40 egyedből álló csoportokban élnek.^[1] A tagok jól ismerik egymást, és közösen, jól összehangoltan vadásznak. A delfin nagy frekvenciájú hangjai számunkra ugyan nem érzékelhetők, de mégis nagy erejűek. Olyannyira, hogy a zsákmányállatokat olykor meg is bénítják, ezzel is megkönnyítve megszerzésüket.

Társas lények, szívesen játszanak az emberrel is, ezért a legkedveltebb állatok közé tartoznak. Ugyanakkor ragadozók, és egymás közti érintkezéseikből sem hiányzik az agresszió, sőt a gyilkosság. Ritkán fordul elő, hogy az embert is megtámadják.^[2]

Értelmi képességei kiemelkedőek: gyakran hasonlítják őket a csimpánzokhoz, sőt az emberhez is.^[3][4][5]

A delfin évente egyszer szül, 10–12 hónapos vemhesség után egyetlen borjút. A barna delfinek még ennél is ritkábban, 3–4 évente ellenek, és szintén csak egyet. A párzás ideje egész évben kötetlen időben lehet, de a leggyakoribb mégis a nyári ellés. A delfin a víz alatt hozza világra a kicsinyét. A borjú farka jelenik meg először a szüléskor, majd a méhlepény távozása után hamarosan fel kell úsznia a víz színére, hogy levegőt vegyen. Az anyja és gyakran a delfintársak segítik a kölyköt, hogy mielőbb oxigénhez jusson. A szoptatás is a víz alatt történik, és két evés között a kis delfin fölúszik levegőért. Hogy minden a leghatékonyabb legyen, a delfin teje rendkívül zsíros és tápláló, és szinte pillanatok alatt bele tudja pumpálni a kicsibe a tejet.

A delfineknek átlagosan 80-100 differenciálatlan, maradandó foguk van, melyek egymásba illeszkednek. Fogaik antennaként a visszaverődő ultrahangok felfogásában és továbbításában is szerepet játszanak. Egy delfin életkorát, egy fa évgyűrűihez hasonlóan a félbevágott fog növekedési-gyűrűiből meg lehet határozni.

A delfineknek egy légzőnyílása van, a fejük középső részén. A delfinek emlősállatként vízben élnek, de rendszeresen fel kell jönniük levegőt venni. Fajonként változó, hogy mennyi ideig tudnak a víz alatt maradni.

A delfinek másodpercenként akár 800 irányított hangot is kibocsátanak a fejük elülső részén található képződményen keresztül. A hang frekvenciája az ultrahang-tartományba esik. A hangsugár az adott objektumról visszaverődik, amit egy, az alsó állkapocs csontban lévő üregben fognak fel. Ennek a csontnak az alsó része továbbítja a jelzést a közép-, majd a belső fülhöz, ahonnan az agy hallóközpontjába jut az ingerület, és vizuális jelekké fordítódik. Így az állat a vízben lévő objektum távolságát, méretét és alakját meghatározza, sőt ezen felül a sebességét és irányát is megállapítja. Ezt echolokációnak nevezik. Ez nemcsak a tájékozódását segíti elő, hanem alkalmazásával vadászik is a delfin.

A delfinek nyelve füttyökből áll.

A palackorrú delfinekről megállapították, hogy „neveket” használnak bemutatkozásra, és egymás azonosítására: szonáris hanghullámos sorozatot használ, ami jellegzetes a delfineknél.

A delfin „látja" a hangot. Csettintő, csattogó ultrahangok sorozatát bocsátják ki, egymáshoz is ilyen jelekkel szólnak.^[6] Folynak kísérletek a delfin és az ember közti kétirányú kommunikáció fordítógéppel való megvalósítására.^[7]

A testméretek a kifejlett állatra vonatkoznak.

• Kardszárnyú delfin (Orcinus orca, O. nanus, O. glacialis)
  Helytelenül gyilkos bálna néven is ismert. Az egyetlen cetféle, amely saját rendjének tagjait is vadássza.
  Előfordulás: Minden óceánban.^[8]
  Méretek: 5.5–10 m, 2,5-9 t
• Fehérajkú kardszárnyúdelfin (Peponocephala electra, Lagenorhynchus electra)
  Előfordulás: mérsékelt vizek.
  Méretek: 2,1-2,7 m, kb. 160 kg
• Kis kardszárnyúdelfin (Pseudorca crassidens)
  Előfordulás: mérsékelt égöv alatt.
  Méretek: 4,3–6 m, 1,1-2,2 t
• Törpe-kardszárnyúdelfin (Feresa attenuata, F. intermedius)
  Előfordulás: az Egyenlítő környékén.
  Méretek: 2,1-2,6 m, 110–170 kg
• Rövidszárnyú gömbölyűfejű-delfin (Globicephala macrorhynchus, G. sieboldii, G. scammoni, G. seiboldi, G. ventricosa)
  Előfordulás: mérsékelt égöv alatt.
  Méretek: 3,6-6,5 m, 1-4 t
• Hosszúszárnyú gömbölyűfejű-delfin, fekete delfin vagy tökfejű cet (Globicephala melas, G. melaena)
  Előfordulás: déli mérsékelt vizek, valamint Európa és Észak-Amerika között.
  Méretek: 3,8–6 m, 1,8-3,5 t

• Közönséges delfin (Delphinus delphis)
  A legrégebben ismert delfinfajta.
  Előfordulás: mérsékelt vízű óceánokban, és a Földközi-tengerben.
  Méretek: 1,7-2,4 m, 70–110 kg
• Fokföldi delfin (Delphinus capensis)
• Északi delfin vagy fekete felemás delfin (Lissodelphis borealis)
  Előfordulás: Ázsia és Észak-Amerika vizei, a 30-50° között.
  Méretek: 2–3 m, 60–100 kg
• Déli delfin vagy felemás delfin (Lissodelphis peronii)
  Előfordulás: a déli félteke vizei.
  Méretek: 1,8–3 m, 60–100 kg
• Parti delfin vagy folyami gadamus (Sotalia fluviatilis)
  Előfordulás: Dél-Amerika északkeleti partjainál, illetve az Amazonas folyóban.
  Méretek: kb. 1,4 m, kb. 40 kg
• Keleti delfin vagy indiai púposdelfin (Sousa chinensis, S. teuszii, S. plumbea, S. lentiginosa, S. borneensis)
  Előfordulás: Indiai- és Csendes-óceán partközeli vizei.
  Méretek: 2-2,8 m, 150-200 kg
• Nyugat-afrikai púposdelfin (Sousa teuszii)
  Előfordulás: Afrika nyugati partjainál.
  Méretek: 2-2,5 m, 100–150 kg
• Csíkos delfin (Stenella coeruleoalba)
  Előfordulás: mérsékelt vizek.
  Méretek: 1,8-2,5 m, 90–150 kg
• Sisakos delfin vagy háromszínű delfin (Stenella clymene, Delphinus metis)
  Előfordulás: Afrika és Észak-Amerika között.
  Méretek: 1,7–2 m, 50–90 kg
• Trópusi delfin (Stenella longirostris, (Delphinus longirostris, D. alope, D. microps, D. stenorhynchus, D. rosiventris)
  Előfordulás: mérsékelt vizek.
  Méretek: 1,3-2,1 m, 45–75 kg
• Pettyes delfin (Stenella attenuata, S. frontalis, S. dubia, Delphis brevimanus, D. microbranchium, D. albirostratus, Steno capensis, Steno consimilis, Clymene punctata, Prodelphinus graffmani)
  Előfordulás: Mérsékelt vizek.
  Méretek: 1,7-2,4  m, 90–115 kg
• Foltos delfin vagy atlanti delfin (Stenella frontalis, S. plagiodon, S. pernettensis, S. dubia, Delphis dubius, Delphinus frontalis, Delphinus froenatus, Delphinus doris, Delphinus plagiodon)
  Előfordulás: Afrika, illetve Észak-Amerika délkeleti és Dél-Amerika északkeleti partjai, 24-48° között.
  Méretek: 1,7-2,3 m, 100–140 kg
• Barázdásfogú delfin (Steno bredanensis, Delphinus bredanensis, D. planiceps, D. reinwardtii, D. chamissonis, D. compressus, D. oxyrhynchus, D. frontatus)
  Előfordulás: mérsékelt vizek.
  Méretek: 2,1-2,6 m, 100–150 kg

• Palackorrú delfin (Tursiops truncatus, T. gillii, T. nuuanu, T. gephyreus, T. nesarnack, T. tursio, T. catalania, T. abusalam, Truncatus abusalam)
  A legismertebb delfinfajta.
  Előfordulás: mérsékelt vízű óceánokban és a Földközi-tengerben.
  Méretek: 1,9–4  m, 150–650 kg
• Indiai-óceáni palackorrú delfin (Tursiops aduncus)
  Előfordulás: az Indiai-óceán vizei.
  Méretek: 1,9-3,9 m, 150–660 kg
  Élettartam: 30-50 év
• Commerson-delfin (Cephalorhynchus commersonii)
  Előfordulás: Dél-Amerika déli partjai, illetve az Indiai-Óceán.
  Méretek: 1,3-1,7 m, 35–60 kg
• Chilei delfin (Cephalorhynchus eutropia)
  Előfordulás: Dél-Amerika délnyugati partjai, 5° és 33° között.
  Méretek: 1,2-1,7 m, 35–65 kg
• Benguela-delfin (Cephalorhynchus heavisidii, C. heavisidei)
  Előfordulás: Afrika délnyugati partjainál.
  Méretek: kb. 1,6 m, 40–75 kg
• Hector-delfin (Cephalorhynchus hectori)
  Előfordulás: Új-Zéland körüli vizekben.
  Méretek: 1,2-1,5 m, 35–60 kg
• Risso-delfin (Grampus griseus)
  Előfordulás: mérsékelt vizekben.
  Méretek: 2,6-3,8 m, 300–500 kg
• Fraser-delfin (Lagenodelphis hosei)
  Előfordulás: Ázsia és Közép-Amerika közötti mérsékelt vizek, a 40-60° között.
  Méretek: 2-2,6 m, 160–210 kg
• Atlanti fehérsávos delfin vagy fehéroldalú delfin (Lagenorhynchus acutus)
  Előfordulás: Észak-Európa és Grönland partjai között, illetve Kanada északkeleti partjainál.
  Méretek: 1,9-2,5 m, 160–280 kg
• Fehércsőrű delfin (Lagenorhynchus albirostris)
  Előfordulás: Észak-Európa és Grönland partjai között, illetve Kanada északkeleti partjainál.
  Méretek: 2,5-2,8 m, 180–275 kg
• Peale-delfin (Lagenorhynchus australis)
  Előfordulás: Dél-Amerika déli partjai.
  Méretek: 2-2,2 m, kb. 110 kg
• Szalagos delfin (Lagenorhynchus cruciger)
  Előfordulás: Déli félteke 45-65° között.
  Méretek: 1,6-1,8 m, 90–120 kg
• Csendes-óceáni fehérsávos delfin (Lagenorhynchus obliquidens)
  Előfordulás: Ázsia és Észak-Amerika partjai között.
  Méretek: 1,7-2,4 m, 85–150 kg
• Sötét delfin vagy fakó delfin (Lagenorhynchus obscurus)
  Előfordulás: Dél-Amerika nyugati partjai, illetve Új-Zéland körül.
  Méretek: 1,6-2,1 m, 50–90 kg
• Kúposfejű delfin (Orcaella brevirostris)
  Előfordulás: Indiától Ausztrália északi partjai mentén.
  Méretek: 2,1-2,6 m, 90–150 kg
• Ausztráliai delfin (Orcaella heinsohni)
  Előfordulás: Ausztrália északi partjai mentén.
  Méretek: 2,1-2,6 m, 90–150 kg

• Narvál vagy tengeri egyszarvú (Monodon monoceros)
  Az egyetlen ismert tengeri emlős, amely agyarat visel. A cetek közül a legészakibb helyeken fordul elő.
  Előfordulás: az Északi-sark környékén.^[9]
  Méretek: 3,5–5 m, 0,8-1,6 t
• Beluga vagy fehér delfin (Delphinapterus leucas)
  Előfordulás: a sarkok körüli mérsékelt vizekben.^[10]
  Méretek: 3,5–5 m, 0,4-1,5 t

• Barna delfin vagy közönséges disznódelfin (Phocoena phocoena, Delphinus ventricosus, Phocaena fuscus, Phocaena communis, Phocaena tuberculifera, Phocaena vomerina, Phocaena brachycium, Phocaena americana, Phocaena lineata, Phocaena relicta)
  Előfordulás: az északi félteke hidegebb vizei.
  Méretek: 1,5-1,7 m, 40–60 kg
• Rücskösfarkú disznódelfin vagy indiai tengeri disznó (Neophocaena phocaenoides, Delphinapterus mologan, Neomeris kurrachiensis, Delphinus melas, Neomeris melas)
  Előfordulás: India partjai, illetve az ázsiai szigetvilág.
  Méretek: 1,2-1,9 m, 30–45 kg
• Pápaszemes disznódelfin (Australophocoena dioptrica, Phocaena storni, Phocoena dioptrica)
  Előfordulás: Dél-Amerika déli partjai, illetve egyes csendes-óceáni helyek.
  Méretek: 1,3-2,2 m, 60–85 kg
• Kaliforniai disznódelfin (Phocoena sinus, Phocoena vomerina)
  Előfordulás: a Kaliforniai-öböl északi csücske, a Colorado folyó deltája.
  Méretek: 1,2-1,5 m, 30–55 kg
• Burmeister-disznódelfin (Phocoena spinipinnis, Acanthodelphis spinipinnis, Phocaena Philippii, Acanthodelphis (Phocaena) philippii)
  Előfordulás: Dél-Amerika parti vizei.
  Méretek: 1,4–2 m, 40–70 kg
• Dall-disznódelfin (Phocoenoides dalli)
  Előfordulás: Ázsia és Észak-Amerika partjai között, Bering-szoros
  Méretek: 1,7-2,2 m, 135–220 kg

• Amazonasi folyamidelfin (Inia geoffrensis)
  Előfordulás: Dél-Amerika; az Amazonas és Orinoco folyó.
  Méretek: 2,5–3 m, 85–160 kg
• Kínai folyamidelfin (Lipotes vexillifer)
  Előfordulás: Kína, Jangce folyó.
  Méretek: 1,2-2,5 m, 100–160 kg
• Gangeszi folyamidelfin (Platanista gangetica gangetica)
  Előfordulás: India és Banglades; a Gangesz, Brahmaputra és Karnaphali folyó.
  Méretek: 1,5-2,5 m, 70–90 kg
• Indusi folyamidelfin (Platanista gangetica minor)
  Előfordulás: India, Indus folyó.
  Méretek: 1,5-2,5 m, 70–90 kg
• Sósvízi folyamidelfin (Pontoporia blainvillei, Stenodelphis blainvillei, Delphinus blainvilleii, Pontoporia tenuirostris)
  Az egyetlen folyamidelfin, amely tengerben él.
  Előfordulás: Dél-Amerika keleti partjai (19-42° között), illetve a La Plata folyó torkolata.
  Méretek: 1,3-1,7 m, 30–50 kg

A hidegháború óta számos kísérlet történt a delfinek felderítési, sőt harci célokra történő alkalmazására is (United States Navy Marine Mammal Program).

• Patrice van Eersel: Az ötödik álom (1994, 1999)
• Mark Carwardine: Bálnák és delfinek (1995, 2002)
• Adrian P. Kezele: A delfin álma (2004)

• Robert Merle: Állati elmék (Bp., 1969-2002 több kiadás)
• Arthur C. Clarke: Delfinek szigete (Bp., 1980)
• Arthur C. Clarke: Mélység (Bp., 1994)

• Flipper (1963)
• Flipper (1964-1967) – filmsorozat
• The Day of the Dolphin (1973) – A Delfin Napja
• Le Grand Bleu (1988) – A nagy kékség
• Atlantis (1991)
• Free Willy (1996) – Szabadítsátok ki Willy-t
• Dolphin Tale (2011) – Delfines kaland
• The Cove (2009) – Az öböl
• Dolphin Tale 2 (2014) – Delfines kaland 2

Nézd meg a delfin címszót a Wikiszótárban!

• Delfinlapok
• Delfináriumok
• Delfinterápia
• The Dolphin Dream Society Archiválva 2015. május 21-i dátummal a Wayback Machine-ben

• Királyi halak