A Domonkos-rend[1] vagy dominikánus rend (latinulOrdo Fratrum Praedicatorum, azaz magyarulPrédikátor Testvérek Rendje) vagy Szent Domonkos-rend(közkeletű magyar nevén dömés rend, dömések)III. Honoriusz pápa által 1216-ban szentesített prédikáló- és koldulórend. A prédikálás meggyőző erejében hívő Szent Domonkos alapította egy évvel korábban, 1215-ben Toulouse-ban.
Az evangélium prédikálására és az eretnekség felszámolására létrehozott rend az európai késő középkor szellemi életének élvonalába került.[2] Több neves teológus, filozófus és misztikus került ki belőle.[3][4] Tagjai egyben az inkvizíció legfőbb irányítói, az eretneküldözés élharcosai lettek, egészen a jezsuita rend megalakulásáig.[5] Népnyelven Domini canes, azaz az Úr kutyái néven is hívták őket.[6]Szt. Domonkos alapján: „Ahol nincs foganatja az áldásnak, ott csak az ütleg használ.”[7]
Első szabályzatuk szerint a domonkosoknak (dominikánusoknak) nem lehetnek sem egyéni, sem közösségi vagyontárgyaik, és koldulással tartják fenn magukat.
Történetük, tevékenységük
Középkor
Domonkostoulouse-i szobáját (maison Seilhan) tekintik a rend születése helyének
Szent Domonkosnak a toulouse-i maison Seilhanban található szobáját tekintik a rend születése helyének.
Az előkelő Guzmán-családból származó [8]Domonkos három testületet alapított :[9]
1206-ban a Toulouse melletti Prouille-ban a szerzet női ágát, a Domonkos-apácák rendjét,[10][9]
1220-ban egy harmadrend is szerveződött,[11] amelynek feladata az eretnekek elleni küzdelem és az egyház vagyonának – ha szükséges – fegyverrel is történő megvédése (militia Jesu Christi = J. Krisztus hadserege).[12]
Pápai engedéllyel mindenütt prédikálhattak, a pápa udvarában a Magister palatii(wd) domonkos lett.[9] Tevékenységük és hivatásuk a katolikus keresztény hit védelme és terjesztése, amit oktatással, igehirdetéssel és prédikálással érnek el. Mindez a keresztény tanítások mély ismeretét követeli meg, ezért a domonkosok tanintézményeket nyitottak a nagyobb városokban, és azokban képezték rendjük tagjait is. Jelentős szerepet töltöttek be a teológia terén; tagjai sorából került ki Aquinói Tamás is.[12]
Még az alapító életében eljutottak Németországba, Magyarországra, Angliába és Skandináviába,[8] és a 13. század végén már több mint ötszáz konventet számláltak.[8]
Első kolostoraik Toulouseban (St.-Romain), Rómában (St.-Sabino) Párizsban (St.-Jaques), Bolognában (St.-Nicolao) alakultak.[9] A 13. század végén már minden nagyobb városban volt egy domonkos kolostor.[13]1303-ban a rendtagok száma elérte a 10 ezret.[14]
Kézműves vagy ápolói munkát nem végeztek, a házi munkák elvégzésére is laikus testvéreket alkalmaztak.[12]
Tudásuk és képzettségük okán többnyire a domonkosok közül kerültek ki az inkvizítorok. Ezzel a rend alapítójának munkásságát folytatták: az albigens keresztes háborúban és utána Szent Domonkos vezette az eretnekek ügyeit kivizsgáló bírósági eljárásokat, amelyeken az áttérni nem hajlandó katharokat és más „eretnekeket” máglyahalálra ítélték, vagyonukat pedig elkobozták. A „piszkos munkát” (végrehajtást) a világi hatalom intézte.
A középkor végén Tomás de Torquemada (Torquemada Tamás) 1481–1498 közötti spanyol főinkvizítor is Domonkos-rendi pap volt.
A 15. század első felében V. Márton pápa megengedte kolostoraiknak a birtokszerzést, de az egyes rendtagoknak továbbra is vagyontalanoknak kellett maradniuk.[12]
Európában a reformáció nagy csapást mért erre a rendre is, Észak- és Közép-Európában megszűnt a rend, s ugyanez történt görög földön és a Szentföldön is.[14]
A Szentszék újjászervezte az inkvizíció intézményének tevékenységét (1542) és létrehozta az Index Kongregációt (1571). E két szervben, valamint magában az Apostoli Palotában is számos domonkos működött.[14]
A 17–18. század folyamán a rendtagok száma elérte a 30 ezret.[14] A francia forradalom és a modern kor viszont feloszlatásokat hozott magával. Latin-Amerika országainak függetlenedése a rendek megszüntetését is hozta.[14]
A 19. századtól hatalmas fejlődés indult a domonkos nővérek közösségeiben, akik tanítással, ápolással és sokféle jótékonysági munkával foglalkoztak.[16]
20–21. század
A rend élén áll a magister generalis, akit 12 évre választanak, a tartományok élén áll a provinciális, az egyes rendházak feje a perjel, akit szintén választanak.[17]
1984-ben kb. 7000 fő szerzetes volt, 83 országban, öt világrészen.[14]
2000-ben 6371 szerzetes volt, köztük 4768 pap.[18]
2021-ben 5545 szerzetes volt, köztük 4147 pap.[18]
Magyarországon
Szent Domonkos kolostor romjai – Budapest, Margit-sziget
1221-ben maga Domonkos küldte az első, a rendből kikerülő szerzeteseket magyar földre.[14]
Az országban ez évben Boldog Magyar Pál alapította meg a Domonkos-rendtartományt.
Feladatuk a kunok megtérítése volt, de vállalkoztak az ősmagyarok felkutatására is.[12] 1231 körül Ottó, majd visszatérése után Julianus barát.
A tatárjárás után az újjászülető országban sorra születtek a rend közösségei: Beszterce, Eger, Gyulafehérvár, Kassa, Kolozsvár, Marosvásárhely, Szeben, Szeged, Székesfehérvár, Temesvár, Vasvár, Verőce, Veszprém városaiban.[14][9] Míg a rend központja a budavári Szent Miklós-kolostor lett.[14] A rend 1244-ben és 1273-ben Budán tartotta a nagykáptalanát.[19]
A 15. század elején kb. ötven domonkos kolostor létezett az országban.[14] A rend virágzásának a török hódítások, illetve a reformáció vetett véget. 1569-ben megszűnt a magyar domonkos provincia.[14]
A 17. század vége felé, 1670-ben Szombathelyen, majd pár év múlva Sopronban, 1700-ban pedig Pesten telepedtek meg újra.
A 20. század elején öt konventje volt hazánkban (Budapest, Szombathely, Sopron, Vasvár, Kassa).[20] Gyulán 1948-ban kezdték meg egy kolostor építését. Az 1950-es felosztásukkor a rendtagjaik száma száz fő körül alakult.[14]
1989-es újraalapításukkor a budapesti konvent lett a magyar provincia székhelye.[21]
↑Mandonnet, Pierre-François-Félix (1911). "Order of Preachers" . In Herbermann, Charles (ed.). Catholic Encyclopedia. 12. New York: Robert Appleton Company
Az Annuario Pontificio 1000-nél több pápai jogú női szerzetesrendet és kongregációt tart nyilván. Közülük itt csak a legrégebbiek, legnépesebbek, illetve a Magyarországon működő irányzatok szerepelnek, amelyekhez majdnem minden esetben több, jogilag önálló szerzetesi intézmény is tartozik.
_-_panoramio.jpg)
