Dunai svábok

	Dunai svábok
	A dunai svábok a Kárpát-medencében
	Nyelvek
	német, sváb
	A Wikimédia Commons tartalmaz Dunai svábok témájú médiaállományokat.

^[1] A dunai svábok (más néven Duna menti németek, németül Donauschwaben) az egykori Magyar Királyság és utódállamai, így a mai Magyarország területén élő német nyelvű népcsoport elnevezése. Túlnyomó többségük Bajorország és Württemberg tartományokból érkezett.

A dunai svábok jelentős része a 19–20. század során asszimilálódott és beolvadt a magyar társadalomba, egy részük azonban máig megőrizte anyanyelvét és kultúráját.

A dunai svábok alkotják a magyarországi németek (Ungarndeutsche) zömét. (A magyarországi németek ma Magyarország legnagyobb nemzetisége.)

Nevük

A dunai svábok a németországi svábokról (Svábföld lakóiról) kapták nevüket. Ez azonban nem mindig van összefüggésben az egyes Kárpát-medencei közösségek valódi származásával: nemcsak svábok, hanem jelentős részben bajor régióból jöttek, osztrák, valamint pfalzi, hesseni, németalföldi és elzászi eredetűek is vannak.

Történelem

Bővebben: Magyarországi németek

A 18. század közepén nagyszámú német családot telepítettek le Magyarország egész területére, hogy a török hódoltság és háborúk idején elpusztult magyar lakosságot pótolják.

A második világháború után a magyarországi sváb lakosság egy részét erőszakkal Németországba telepítették.

Településeik

Magyarország

A magyarországi svábok ma legnagyobb számban Baranyában, Tolnában és Bács-Kiskunban élnek. Baranya vármegyében találhatók szinte teljesen németek által lakott falvak is (Óbánya, Ófalu). Ezt követi Tolna vármegye német ajkú lakossága, amely a Mecsek északi lejtőin és a Sió-parti falvakban található meg nagy számban. A harmadik legtöbb német Bács-Kiskun vármegyében koncentrálódva, a Kalocsától délre eső vidék településein él (Baja, Hajós, Érsekhalma, Császártöltés, Nemesnádudvar, Sükösd, Vaskút), és Harta, amely Kalocsától északra helyezkedik el A Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja, az egyik legfontosabb és legelismertebb oktatási intézményük Baján található. Szekszárdon található az ország egyetlen német nyelvű, a német nemzetiségi kultúra és identitás megőrzésében fontos szerepet ellátó színháza (Deutsche Bühne).

Jelentős még Budapest, a Budai-hegység és a Pilis környékének sváb lakossága (például: ,Tát , Solymár, Pilisvörösvár, Pilisszentiván, Piliscsaba, Leányvár, Dorog, Nyergesújfalu, Csolnok, Máriahalom, Zsámbék, Budaörs, Budafok, Taksony, Dunaharaszti, Újhartyán, Vecsés, Ceglédbercel, Szigetszentmárton, Szigetcsép, Szigetújfalu, Ráckeve, Etyek stb.)

A Dunakanyarban (Zebegény, Nagymaros, Kismaros (itt működik a Sváb Emlékezet Centrum) Dunabogdány) és Nógrádban (Szendehely) is előfordultak svábok.

Budapesten Soroksáron élnek nagyobb számban svábok, a szomszédos Pesterzsébeten működik a Német Nemzetiségi Gimnázium (Deutsches Nationalitätengymnasium), de a Tamási Áron Gimnáziumban Budán, illetve Pilisvörösváron, a Schiller Gimnáziumban (Schiller Gymnasium Werischwar) is nagy hangsúlyt fektetnek a német nemzetiségi oktatásra.

Komárom-Esztergom vármegye területén is előfordulnak Csolnokon és Leányváron kívül is részben sváb települések, például Dunaszentmiklós, Vértessomló, Kecskéd, Környe, Tarján, Szomor, Baj, Alsógalla, Felsőgalla, Várgesztes, Szomód, Vértestolna és Agostyán. Fejér vármegye területén Móron, Pusztavámon, Gánton, Vértesbogláron, Vértesacsán, Száron, Újbarkon, Mányon éltek jelentős számban svábok. Veszprém vármegyében 59 sváb település található, illetve néhány sváb lakosságú községet tudhat magáénak Hajdú-Bihar Somogy, Vas (Vaskeresztes) és Békés vármegye is, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye.

Jegyzetek

↑ lekérése, Link: Magyarország németlakta településeinek neve magyarul és németül (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2024. június 21.)

Források

Bindorffer Györgyi: A magyarországi németek hazaképe (MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet)
Földes Csaba: Kontaktdeutsch. Zur Theorie eines Varietätentyps unter transkulturellen Bedingungen von Mehrsprachigkeit PDF (Gunter Narr Verlag, Tübingen, 2005) (németül)

További információk

Isten veled hazánk! – Gott mit Dir, unsere Heimat! – Dokumentumfilm a svábok kitelepítéséről
Ez volt a sorsom – Dokumentumfilm a Kápolnapusztáról, a vértesi sváb falu tragédiájáról
Hanák Ottóné Braun Margit: Anyám konyhája. Sváb ételek humorral, néprajzzal fűszerezve; Német Kisebbségi Önkormányzat, Németkér, 2004
Schőn Mária: Hajósi sváb népi elbeszélések; szöveggond. Bereznai Zsuzsanna; Cumania Alapítvány, Kecskemét, 2005 (Cumania könyvek)
Kalászi svábok krónikásai; gyűjt., interjúk, szerk. Szabó Ferenc; Német Nemzetiségi Egyesület, Budakalász, 2006
Blasszauer Róbert–Kardné Hettesheimer Mária: Kis-Svábtörökország; Balaton Akadémia, Keszthely, 2006 (Balaton Akadémia könyvek)
Teréz néni receptjei. Sváb magyar konyha minden étele; Betűmetsző, Tyukod, 2007
Géczi Endréné–Peszt Miklósné–Hesz Péterné: "Mindent elvettek tőlünk!". Svábsors Baranyában. Visszaemlékezések; Háhn Judit, Pécs, 2010
Midi néni receptkönyve. Sós és édes sütemények, sváb ételkülönlegességek; receptvál., összeáll. Bayerné Zwickl Borbála, Kiss-Bayer Veronika, Zwicklné Wenczlik Mária; Solymári Helytörténeti Alapítvány, Solymár, 2010
Wilhelm-Pék Bora: Főzni az alkotás örömével avagy Válogatás székely és sváb kincseinkből; Wilhelm & Wilhelm Kft., Pécs, 2011
Migráció a Duna térségében. A németek betelepülése a 18. században; szerk. Vándor Andrea; Molnár Ny. és K., Pécs, 2013
"Szákcé, szákcé, hácé kszád". Mondja, mondja-megmondta. A császártöltési svábok nyelvi öröksége; Német Nemzetiségi Önkormányzat, Császártöltés, 2016
Hajósi sváb-magyar szótár / Hajoscher Wörterbuch; fel. szerk. Knehr István; Német Nemzetiségi Önkormányzat, Hajós, 2016
Vecsési sváb konyha. Wirthné Sárosi (Stiller) Éva receptjei; ford. Fazekas Annamária; 2. jav. kiad.; Német Nemzetiségi Önkormányzat, Vecsés, 2017
Fink Jánosné Izing Elvira: Vértestolna múltjából. Sváb – német – magyar szótár. Magyar – német – sváb szótár; József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya, 2017
Bereznai Zsuzsanna–Schőn Mária: Könnyek népe. A hajósi sváb parasztság sorsa 1938–1954 között; Önkormányzat, Hajós, 2017
Emlékezés, 70. A dorogi sváb lakosság kitelepítésének 70. évfordulójára, 1947–2017; szerk. Szabó-Berghauer Zoltán; Német Nemzetiségi Önkormányzat–Önkormányzat, Dorog, 2017
Dabóczi Ákos: Kismarosi hagyományok képekben. Válogatás a Kismarosi Sváb Muzeális Gyűjtemény fotóiból; Kismarosi Falumúzeum Alapítvány, Kismaros, 2018
Helyi sváb zenekarok és zenészek képeskönyve; gyűjt. Kövesdi István, Plutzer Lénárd, szerk. Polónyiné Zsuzsandor Ibolya, Polónyi Péter, ford. Jaszmann Gabriella; Ceglédberceli Német Nemzetiségi Ifjúsági Egyesület, Ceglédbercel, 2018 (Ceglédberceli füzetek)
Gill Józsefné: Berkenyei sváb szótár és múltidézés; 2. bőv. kiad.; Német Nemzetiségi Önkormányzat, Berkenye, 2018
Wendelin Gruber: A vörös sárkány karmai között. Tíz év Tito uralma alatt; ford. Varga Judit Mária; Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány, Bp., 2019
Hollós Lajos: Ceglédberceli sváb énekek gyűjteménye / Kulturerbe aus Ceglédbercel; összeáll. Kaposi József; Ceglédberceli Zeneegyesület, Ceglédbercel, 2019
Adonyi sváb ízek; ford. Szabó-Pajer Loretta; Német Nemzetiségi Önkormányzat, Adony, 2020
Régi ízek egy bakonyi sváb falu, Németbánya konyháiból; összeáll. Kiss Albertné; Jókai Mór Városi Könyvtár–Német Nemzetiségi Önkormányzat, Pápa–Németbánya, 2020
Bihari Zoltán: Mi, svábok. Történetek magyarországi németekről; Nemzeti Értékek, Szeged, 2020
Történetek a sublótból. Nyergesújfalu és Tát sváb közösségének hagyományai, életmeséi; összeáll. Vachajáné Kisgyőri Szilvia, Szőke Erika; Önkormányzat, Nyergesújfalu, 2021
Wéber Krisztina: Hoztam utat. Ha tudni akarod ki vagy, tudnod kell honnan jöttél, hogy láthasd hova érsz; Időjel, Pilisvörösvár, 2021