Több mint 110 millió fős népességével 2023-ban a 13. legnépesebb ország. Dél- és Délkelet-Ázsia államai közül az egyetlen döntően keresztény vallású állam, amely tükröződik a kultúrájában: a katolikus spanyol múlt befolyása megmutatkozik a vallásában, az építészeti hagyatékában, a gyarmati stílusú templomokban és házakban, az ország számos helynevében, a vezeték- és keresztnevekben is.[12]
Egy feltörekvő piac és újonnan iparosodott ország, amelynek gazdasága a mezőgazdaságról egyre inkább szolgáltatás- és gyártásközpontúvá válik. A fővárosa Manila, legnépesebb városa pedig a hozzáépült Quezon City.[10]
Az európaiak számára Magellán Ferdinánd, spanyol szolgálatban álló portugál hajós fedezte fel 1521-ben, majd a gyarmatosítók II. Fülöp spanyol királyról nevezték el a szigetcsoportot.
A spanyol–amerikai háború során Spanyolország elvesztette és 1898-ban az Amerikai Egyesült Államok igazgatása alá került. A második világháború során Japán megszállta a Fülöp-szigeteket. Japán veresége után az ellenőrzés megoszlott az amerikai csapatok és az 1944-ben és 1945-ben működött Fülöp-szigeteki felszabadító mozgalom erői között. Az Amerikai Egyesült Államok 1946 nyarán ismerte el a függetlenségét.
Földrajz
Az ország domborzati térképe
A Délkelet-Ázsia keleti pereme mellett elterülő szigetállam 7641 szigetet foglal magába, melyből kb. 800 lakott. 11 nagyobb szigete az ország területének 96%-át teszi ki. Legnagyobb és legnépesebb közülük Luzon. Az ország területének háromnegyede a szigetek ívét követő hegyvidék. Gyakoriak a földrengések és jelentős a vulkáni tevékenység a területen. Legmagasabb pontja Mindanao szigeten a Mount Apo, 2954 méter.
Az ország három, közel egyenlő kiterjedésű részre osztható:
Éghajlata többnyire trópusi, de ötféle éghajlat zóna létezik: trópusi esőerdő, trópusi monszun, trópusi szavanna, nedves szubtrópusi és óceáni. Utóbbi kettő a magasabban fekvő területeken.
A szigeteken a csapadék mennyiségétől függően csak két évszakot különböztetnek meg: az esős és a száraz évszakot.[14]
Ez az ország helyétől is függ, mivel egyes területeken egész éven át esik az eső. Manilában évente kb. 2100 mm eső esik, a partokon általában 2500-4500 mm, a belsőbb, zártabb részeken leginkább 1200-1600 mm.
Nyáron a szigetek nyugati partjait öntözi sok csapadék, de éppen a legdélibb fekvésű szigeteken kevés ilyenkor az eső, mivel – elsősorban Mindanaóra – Ausztrália irányából szárazabb légtömegek érkeznek. A téli félévben az északkeleti passzát a keleti partokra szállít sok csapadékot.[15]
Az évi középhőmérséklet 26-27 °C, az évszakos ingás északon 5-6 °C, délen 2-3 °C.
A hőmérséklet alapján az év legmelegebb hónapjai márciustól októberig tartanak; a "tél", novembertől februárig hűvösebb levegőt hoz. Május a legmelegebb hónap, január pedig a leghűvösebb.[16]
Július és november között – főként északon és középen – gyakran söpörnek végig pusztító tájfunok,[17] évente akár 15-20 is.[18] Az é. sz. 10°-tól délre már nem fordulnak elő, így Mindanaón sem kell tartani tőlük.[15]
A Fülöp-szigetek rendkívül ki van téve az éghajlatváltozásnak, és a világ tíz legsebezhetőbb országa közé tartozik.[19] 2013 novemberében a Haijan nevű tájfun során több mint 6300 ember vesztette életét a hullámok és az erős szél miatt, és csaknem 20 ezren megsérültek. A szélsebességet tekintve a történelem talán legerősebb vihara lehetett.
A természetes növénytakaró a nedves éghajlatnak megfelelően trópusi esőerdő. A lapos, iszapos partokat mangrove szegélyezi, a belső szélárnyékos völgyekben trópusi szárazerdő uralkodik. A hegyekben övezetesen helyezkednek el a vegetációs típusok (hegylábi trópusi esőerdő, szubtrópusi erdő, majd 1000 m felett köd- vagy mohaerdő). A növényzet fajokban gazdag. Jelentős területeket foglal el a magasfüvű szavanna(cogon) is.
Régészeti és embertani bizonyítékok vannak arra, hogy Palawan-szigeten már ötvenezer éve is élt Homo sapiens. A Fülöp-szigetek eredeti lakói a negritók. Legkésőbb harmincezer éve érkeztek a szigetekre. Az ausztronézek az ázsiai szárazföldről vándoroltak Tajvan szigetére, majd innen érkeztek a Fülöp-szigetekre 6000 éve. Letelepedtek itt, majd innen vándoroltak tovább Indonéziába, Malajziába, jóval később a polinéz szigetvilágba és Madagaszkárra.
A Fülöp-szigetek kultúrája rokonságban állt Malajzia, Indonézia és az ókori India kultúrájával, népe a 9. század eleje óta kereskedelmi kapcsolatban állt Kínával és Japánnal.
Az iszlám vallást Malajziából és Indonéziából érkező kereskedők terjesztették el. A 13. században jelent meg az iszlám a Sulu-szigeteken, azután innen terjedt el Mindanaón; Manila térségét 1565-ben érte el. A muszlim vallásra áttértek közösségeket alapítottak és államokat, melyeknek uralkodóját rádzsának vagy szultánnak hívták. Egyik iszlám állam sem terjesztette ki uralmi területét a teljes szigetvilágra, valamint maradtak autonóm, nem iszlám bennszülött társadalmak, amelyek vezetőit datunak vagy aponak hívták. Amikor a spanyolok a 16. században megérkeztek, a szigetvilág becslés szerint 500 000 fős lakosságának többsége barangay néven említett független településeken, vagy néhány ilyen település hálózatában élt.
MagellánVictoria hajójának másolata. Magellán 1521-ben érte el a Fülöp-szigeteketA bennszülöttek hagyományos öltözete és fegyvere, Luzon
Ferdinand Magellán, spanyol szolgálatban álló portugál felfedező és legénysége 1519. szeptember 20-án indult útjára. Samar szigetét 1521. március 17-én érték el, másnap pedig Homonhon szigetet. Limasawa szigetet 1521. március 28-án fedezték fel, ahol március 31-én először ünnepeltek húsvétot a Fülöp-szigeteken. Cebu szigetét április 7-én érte el az expedíció, ahol Hurnabon rádzsa békésen fogadta őket, családjával és 700 más cebuival együtt áttért a kereszténységre. Nem sokkal később a Mactan-szigeti csatában Magellán életét vesztette a Lapu-Lapu által vezetett bennszülött harcosok kezétől. Lapu-Lapu elkeseredett ellensége volt Hurnabonnak.
Spanyol gyarmat
A gyarmatosítást a II. Fülöp spanyol király által egymás után küldött expedíciók kezdték meg. Miguel López de Legazpi 1565-ben érkezett Mexikóból és megalapította az első spanyol települést Cebu szigetén. 1571-ben alapította Manilát, ami a spanyol Kelet-India fővárosa lett.
A spanyol uralom idején egyesítették az előzőleg egymástól független szigeteket és közösségeket, és bevezették a nyugati civilizáció elemeit: törvénykönyvet adtak ki, nyomdát működtettek és bevezették a Gergely-naptárt. Fülöp-szigetek Új-Spanyolország része volt 1565-től 1821-ig, de Mexikó függetlenné válása után közvetlenül Madridból kormányozták. A spanyol gyarmati korban számos várost alapítottak, infrastruktúrát építettek ki, új növények termesztését, új állatfajták tenyésztését vezették be, virágzott a kereskedelem. A 17. század elejétől a manila galeonok évente egyszer vagy kétszer elhajóztak a mexikói Acapulcóba, selymet, fűszert, elefántcsontot és porcelánt vittek Amerikába, a visszaúton pedig ezüstöt hoztak. A spanyol katonák számos bennszülött lázadást levertek. Elhárították a britek, a kínai kalózok, a hollandok és a portugálok fenyegetését. Római katolikusmisszionáriusok a lakosság többségét a kereszténységre térítették, számos iskolát, egyetemet és kórházat alapítottak. 1863-ban egy spanyol dekrétum bevezette a közoktatást, ingyenes iskolák kezdtek működni spanyol nyelven.
José Rizal egy Fülöp-szigeteki nacionalista volt, aki Spanyolországban tanult. Ott alapította propaganda mozgalmát. Feladatának tekintette a spanyol kormány informálását a gyarmati közigazgatás jogtalan tetteiről, a szerzetesrendek visszaéléseiről. Az 1880-as és az 1890-es években a propagandisták világossá tették politikai és társadalmi reformok szükségességét, beleértve a Fülöp-szigetek nagyobb képviseletét Spanyolország törvényhozásában. Amikor kiderült, hogy képtelen jelentős reformokat kieszközölni, Rizal visszatért hazájába és helyben fejtett ki nyomást a reformok érdekében. Rövidesen bebörtönözték, árulásért halálra ítélték és 1896. december 30-án kivégezték.
Amerikai uralom
Egy évvel korábban a Katipunan nevű, Andrés Bonifacio által vezetett szervezet lázadást robbantott ki. Az további események vezetője Emilio Aguinaldo volt. Forradalmi kormányt alakított, bár a spanyol főkormányzó, Fernando Primo de Rivera is forradalmat hirdetett 1897. május 17-én. A spanyol–amerikai háborúKubában robbant ki 1898-ban és a Fülöp-szigeteket akkor érte el, amikor George Dewey amerikai hajói vereséget mértek a Manila-öbölben állomásozó spanyol hajókra. Aguinaldo 1898. június 12-én kiáltotta ki a Fülöp-szigetek függetlenségét, és önmagát államfővé nyilvánította. Spanyolország háborús veresége után még rövid időre képes volt erővel helyreállítani hatalmát a Fülöp-szigeteken, míg Kuba (amely névleg függetlenné vált, de külügyeit az Amerikai Egyesült Államok intézte), Guam és Puerto Rico amerikai megszállás alá került. 1899-ben kiáltották ki az első Fülöp-szigeteki köztársaságot Bulacan szigeten, Malolos városban, de ezt később szétszórták az amerikai csapatok. Ezzel kezdődött az Amerikai Egyesült Államok és a Fülöp-szigeteki forradalmárok közötti háború. Az Egyesült Államok hivatalosan megállapította az ellenségeskedések befejezését 1901. március 23-án, amikor csapatai fogságba ejtették Aguinaldót. A harcok azonban 1913-ig folytatódtak, milliónyi filippinó életét követelve. Az ország kezdetben tulajdonképpen gyarmati státusba került, Insular Government of the Philippine Islands néven, majd 1935-ben bizonyos önkormányzatot kapott, mint az Egyesült Államok társult állama és protektorátusa, Fülöp-szigetek Közössége (Commonwealth of the Philippines) néven. Tervezték, hogy a következő évtizedben kiterjesztik az önkormányzatot, de a végrehajtást felfüggesztették a második világháború kitörése miatt. Ennek során Japán megszállta a Fülöp-szigeteket. Japán veresége után az ellenőrzés megoszlott az amerikai csapatok és az 1944-ben és 1945-ben működött Fülöp-szigeteki felszabadító mozgalom erői között. Az USA 1946. július 4-én ismerte el a függetlenségét.
1946 óta az új állam politikai instabilitással küzd. Az 1960-as évek végén és az 1970-es évek elején gazdasági fejlődése Japán mögött a második volt Ázsiában. Akkoriban Ferdinand Marcos volt a választott elnök. Félve attól, hogy nem választják meg harmadszorra, 1972. szeptember 21-én kihirdette a hadiállapotot és a rendeleti kormányzást. Ez a lépés csak a politikai instabilitást növelte, kommunista és muszlim felkelők jelentek meg. Ebben az időszakban Marcos felesége a gyönyörű Imelda Marcos hatalmas építési hullámot indított el az országban, azzal a céllal, hogy „megszépíti” a második világháború miatt igencsak megviselt országot, amelynek célja volt ugyanakkor, hogy a Nyugat kulturális versenytársa legyen a Fülöp-szigetek a harmadik világban. Imelda tervei azonban messze elrugaszkodtak a valóságtól és óriási költségeket emésztettek fel, mialatt az ország nyomorgott és teljes gazdasági csőd szélére került. A pompás építészeti alkotások a giccses egoizmus hatását keltették, ahol mértéket nem ismerően keveredett a Fülöp-szigeteki és nyugati kultúra. Részben ez is okozta Marcos elnök bukását.
1986 januárjában Marcos elcsalta a választásokat, ami heves tiltakozásokat váltott ki. A választás eredményét mindenki hamisnak tartotta, patthelyzet alakult ki az elnökhöz hű és a lázadó katonák között. A lázadókat támogatták a tüntetők, akik a vezető kormánytagok lemondását követelték. Végül a választások győztesének Corazón Aquinót ismerték el. Ő alkotmányozó gyűlést hívott össze új alkotmány kidolgozására. Marcos, a családja és leghűbb szövetségesei Hawaii-ba menekültek.
Az 1986-os események után a demokráciára való visszatérést és a kormányzati reformokat veszélyeztette az állam nagyarányú eladósodása, a kormányzati korrupció, puccskísérletek, a kommunisták felkelése és a muszlim szeparatista mozgalmak. Az 1992-ben megválasztott Fidel V. Ramos kormánya idején a gazdaság virágzott. Azonban 1997-ben a kelet-ázsiai pénzügyi válság megsemmisítette az addigi eredményeket. A következő elnök, Joseph Estrada bukását népi tiltakozás okozta 2001-ben. A következő elnök (2001–2010) Gloria Macapagal-Arroyo, kormánya a korrupció és a választási csalások ellen küzdött.
Az iszlám vallású filippínókkal az 1970-es évek óta a konfliktusok újra és újra megújultak, az évek során összesen 120 000 áldozatot követelve.[20] Az iszlám lázadók saját államot akartak alapítani, amely Mindanao szigetén lett volna. A Fülöp-szigeteki kormány 2014-ben kötött fegyverszünetet a lázadókkal, 2018-ban pedig Mindanaón autonóm régiót alakított ki számukra. A békefolyamat 2025-ig tart majd, amikor a régió megválasztja első vezetőit.[21][22]
Államszervezet és közigazgatás
A Fülöp-szigetek Kongresszusa (filippínó: Kongreso ng Pilipinas) az ország kétkamarás törvényhozása
Az alkotmány értelmében végrehajtó hatalommal az elnök bír, aki egyszerre államfő, kormányfő és a hadsereg főparancsnoka. Az elnököt közvetlenül választják egyetlen hatéves ciklusra egyfordulós egyszerű többségi szavazási rendszerben. Az elnök a végrehajtó hatalmat a kormányon keresztül gyakorolja, amelynek tagjai ő maga nevezi ki. A Fülöp-szigetek elnöke 2022. június 30-a óta Bongbong Marcos. A végrehajtás része ezenfelül az alelnök is, akit az elnöktől függetlenül választanak legfeljebb két hatéves ciklusra. Az alelnök nem rendelkezik alkotmányos jogkörökkel, az elnöki jogköröket akkor látja el, ha az elnök azokat nem képes ellátni.[23]
Az alkotmány törvényhozó hatalommal a Fülöp-szigetek kongresszusát ruházza fel. A kongresszus kétkamarás, felsőháza a szenátus, alsóháza a képviselőház. A szenátusban 24 szenátor szolgál, akiket váltakozva háromévente hatéves ciklusokra választanak. A szenátorokat blokkszavazási rendszerben választják meg. A képviselőháznak a 2022. évi választások óta 316 képviselője van, akiket háromévente árokrendszerben választanak meg. A legutóbbi választáson 254 képviselőt relatív többségi rendszerben, egyéni választókörzetekben választottak meg, 63 főt pedig országos pártlistás arányos rendszerben. Az alkotmány értelmében a pártlistás képviselők száma nem haladhatja meg a teljes képviselőház 20%-át; ezek a képviselők a kisebbségeket képviselik.[25]
Jogállamiság
Az országot a Freedom House 2023-as jelentése a »részben szabad« országok csoportjába sorolta.[26]
A politikát egy erős elit uralja, a dinasztikus politikai vezetés helyi és országos szinten egyaránt jellemző. A 2020-as évek elején néhány tucat család továbbra is aránytalanul nagy politikai hatalommal rendelkezik.[26]
A politikai pártok gyengék, a választásokon ehelyett egy meghatározott elit dominál. Gyakori a klientúra (a politikai támogatásért) és a választási csalás. A korrupció széles körben elterjedt, míg az állami intézmények gyenge hatásfokúak.
A jól szervezett dezinformációs kampányok és a széles körben elterjedt szavazatvásárlás aláássák a tisztességes versenyt.[26] Az alkotmány bár biztosítja a véleménynyilvánítást és a sajtószabadságot, s a magánmédia is élénk és szókimondó, de a Fülöp-szigetek a 2020-as évek elején továbbra is a világ egyik legveszélyesebb helye az újságírók számára.[26] Az újságírók fizikai támadásokkal szembesülnek, halálos fenyegetéssel és rágalomkampányokkal.[26]
A bírói függetlenséget az eredménytelenség, az alacsony fizetések, a megfélemlítés, a korrupció és a magas betöltetlen állások is hátráltatják.[26]
Politikai pártok
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Közigazgatási beosztás
Az ország régiói (angolul)
Az ország tartományai
Az ország 17 régióra, 82 tartományra, városokra és településre és ún. barangay-okra van felosztva.[27]
A régiók:
Bícol, Bisayas Centrales, Bisayas Occidentales, Bisayas Orientales, Cagayán, Calabarzón, Caraga, La Cordillera, Dávao, Gran Manila, Ilocos, Luzón Central, Mindanao Central, Mindanao del Norte, Nación Mora, Tagalas Sudoccidentales, Zamboanga.
A tartományok:
Abra, Agusan del Norte, Agusan del Sur, Aklan, Albay, Antique, Apayao, Basilan, Bataan, Batanes, Batangas, Benguet, Bohol, Bukidnon, Bulacan, Cagayan, Camarines Norte, Camarines Sur, Camiguin, Capiz, Catanduanes, Cavite, Cebu, Davao del Norte, Davao del Sur, Davao Oriental, Eastern Samar, Ifugao, Lanao del Norte, La Union, Leyte, Maguindanao, Marinduque, Masbate, Mindoro Occidental, Mindoro Oriental, Misamis Occidental, Misamis Oriental, Mountain, Negros Occidental, Negros Oriental, North Cotabato, Northern Samar, Nueva Ecija, Nueva Vizcaya, Palawan, Pampanga, Pangasinan, Quezon, Quirino, Rizal, Romblon, Samar, Sicuijor, Sorsogon, South Cotabato, Southern Leyte, Sultan Kudarat, Sulu, Surigao del Norte, Surigao del Sur, Tarlac, Tawi-Tawi, Zambales, Zamboanga del Norte, Zamboanga del Sur.
A népesség enyhe többsége az államalkotó filippínó néphez tartozik, amely tulajdonképpen egy ázsiai–európai keverék népcsoport. 40% maláj etnikumú, akiknek a többsége (30%-a) Indonéziából érkezett. Velük együtt polinézek is érkeztek az országba. A Malajziából érkezett malájok illetve negritók (fekete bőrű népcsoport, a Maláj-szigetek eredeti lakói) 10%-ot tesznek ki. Ezenfelül van még 10%-nyi kínai származású, 5% indiai származású és 5% egyéb.[29]
Legnagyobb etnikai csoportok az ország statisztikai intézetének felmérése alapján:[30] 33,8% viszajan, 27,7% tagalog (filippínó), 9,8% ilocano, 6,8% bicolano, 5,1% moro, 3,1% kapampangan, 1,7% igorot, 1,4% pangasinense, 1,2% kínai, 1,1% zamboangueño, 6,8% más.
Nyelvi megoszlás
Az országban a hivatalos nyelv a filippínó (tagalog) és az angol. A filippínók a világ egyik legnagyobb angolul beszélő népe. Sokan beszélnek spanyolul és franciául is. Több mint 90 nyelv és dialektus él itt, a bennszülött csoportok számának megfelelően.[31]
A Fülöp-szigetek 2023-ban a világ 36. és Ázsia 15. legnagyobb gazdasága,[6] feltörekvő és újonnan iparosodott ország, amely a mezőgazdaságról egyre inkább a szolgáltatásokra és az ipari termelésre áll át. A 2010-es években a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdasága volt 6,4%-os évi átlagos GDP-növekedéssel;[36] a Covid19-pandémia miatti 2020-as gazdasági visszaesést követően gazdasága 2021-ben 5,7%-kal, 2022-ben 7,6%-kal nőtt.[37] Az ország gazdaságában jelentős szerepet játszik a külföldön élő filippínók hazaküldött pénze is: 2022-ben ennek értéke 36,14 milliárd amerikai dollár, a GDP 8,9%-a volt.[38] Az országnak 2023-as becslések szerint csaknem 49 milliós munkaereje volt, a munkanélküliség 4,8 %-os.[39] 2021-ben a lakosság 18,1%-a élt a szegénységi küszöb alatt.[40]
A Fülöp-szigetek külkereskedelmi mérlege hiányos, az országba behozott külföldi áruk értéke nagyobb, mint a kivitt hazai áruk értéke,[41] külfölddel szembeni befektetési pozíciója is negatív. Főbb exportpiacai Kína, az Amerikai Egyesült Államok, Japán, Hongkong és Szingapúr, főbb exporttermékei az integrált áramkörök, irodai gépek és azok alkatrészei, villamos transzformátorok, szigetelt vezetékek és félvezetők. A Fülöp-szigetek a világ második legnagyobb nikkelexportőre is.[42]
A tengerpartokat jóformán mindenhol kókuszpálma-ültetvények szegélyezik, a kopra és kókuszolaj termelésben csak kevéssel szorult Indonézia mögé. Mindanao és Panay szigetéről származó, jobbára konzerváruként exportált ananász mennyiségét tekintve élvonalban jár a világranglistán. A keleti partvidéken elterjedt manilakender rostjából hajókötelek készülnek, termesztésében (2000 körül) az ország gyakorlatilag monopolhelyzetet élvez. Luzon, Negros és Panay alföldjein nagy területeket foglal el a cukornád. Luzon központi völgyében terem a dohány, amelyből a világhírű Manila-szivar készül. A kivitelre szánt termékek listáját többféle trópusi gyümölcs egészíti ki.[15]
Az állattenyésztés (szarvasmarha, bivaly, ló, szamár, sertés, kecske, juh) is kiemelkedő szerepet kapott.
Jelentős gazdasági ágazat még a halászat. Halkonzerveivel, fagyasztott haltermékeivel Európában is jelen van.
Bányászat
Földje ásványkincsekben gazdag, de az utóbbi időben hanyatló irányzatot mutat. Még mindig számottevő a réz- és a nemesfémbányászata.
Ipar
Az eredetileg amerikai katonai támaszpontként szolgált területek helyén korszerű ipari parkok létesültek. 2014-ben az ipari termelés növekedési üteme 7,5%-os volt.
Jelentős az elektronikai berendezések gyártása, ruha- és cipőipar, gyógyszeripar, vegyipar, faipar, élelmiszer-feldolgozás, kőolaj-finomítás.[28]
A feldolgozóiparának mintegy 50-60%-a Manila féktelenül terjeszkedő agglomerációjában összpontosul.
A gyáripar árnyékában a hagyományos kézművesség máig is őrzi pozícióit.
Szolgáltatások
Külkereskedelem
Exporttermékek: elektronikai felszerelések, műszaki berendezések, ruhanemű, réz, hal, kókusz.
Dzsipni, a tömegközlekedés egyik formájaForgalmi torlódás Manilában, Makatiban
2000 körül a vasúthálózat hossza 897 km, a közúthálózaté 201 994 km. A kikötők száma 15, a repülőtereké 82.
A városok többnyire a tengerparton találhatók: a szigetek közötti áruforgalom nagyrészt hajókon, valamint a kompokkal összekapcsolódó országutakon bonyolódik le. Luzon keskeny nyomközű vasútvonalainak szerepe jelentéktelen, a belföldi légi járatok pedig csak a személyszállításban versenyképesek.
A Fülöp-szigeteknek 12 nemzetközi repülőtere van, és több mint 70 kisebb-nagyobb belföldi repülőtere.[44] Manila, Iloilo, Cebu, Davao, Clark, Subic, Zamboanga és Laoag a nemzetközi kapuk az ország felé, de a manilai Ninoy Aquino repülőtér (NAIAA) az ország fő nemzetközi repülőtere.
Vízi
Fő konténerkikötők :[45] Manila, Cebu, Batangas, Subic (Luzon), Cagayan de Oro (Mindanao).
A városi lakosság többsége amerikai hatásra Délkelet-Ázsiában szokatlan magabiztosságot és fesztelenséget sajátított el. A kisvárosok többsége spanyol városkára emlékeztet: központi tér, amelynek egyik oldalán a templom áll, a másik oldalon a világi épületek.
A Fülöp-szigeteki férfiak napközben sportos inget és bőszárú nadrágot viselnek, ünnepélyes ruházatnak pedig barong tagalogot: bő, majdnem átlátszó inget. A nők könnyű nyári ruhákat hordanak, alkalmi ruhának pedig a nagyon bő ujjú ternót.[46]
Oktatás
Az ország szellemi élete, egyetemeinek többsége Manila agglomerációjában összpontosul. Az államigazgatási és felsőoktatási funkciók – 1948 óta – a peremvárosi gyűrű egyik gyöngyszemében, a rangos hivatalnokok és jómódú üzletemberek által is szívesen lakott Quezon Cityben tömörülnek.[15]
Az ország középső részén Cebu City tölt be néhány szigetre kiterjedő felsőfokú központi szerepkört.
Képek a kultúráról
A Kadayawan-fesztivál szereplői Hagyományos hangszerek Hagyományos tánc, Zamboanguenya Tinikling (vagyis bambuszrúd-tánc). Gyorsan összecsapódó bambuszrudakat kell a táncosoknak taps és dobpergés közben átugrálniuk Arnis harcművészet San Agustin temploma Manilában a kulturális világörökség része Malolosz temploma A spanyol erőd, Fort Santiago kapuja Manilában A Szűzanya a kisdeddel Önkéntes keresztrefeszítésnagypéntek idején. San Fernando, Pampanga Spanyol gyarmati építészet Viganban Santo Tomas Egyetem, alapítva 1611-ben Imelda Marcos hagyományos filippínó ruhában Kakasviadal, Davao
A tájegységenként eltérő vallásúak között különbözőek a szokások. Legnagyobb különbség főleg a falvakban és a muzulmán többség által lakott helyeken jelentkezik. Ha velük létesítünk kapcsolatot, ajánlatos ügyelni az eltérő társadalmi szokásokra, étrendi tilalmakra és a nők szerepére.
Gasztronómia
A gasztronómiában igencsak megjelenik az amerikai hatás, ugyanis mindenfelé találhatunk gyors-éttermeket. Bár a választék igencsak bő, ugyanis a McDonald's és BurgerKing mellett megtalálható a helyi szájízre specializálódott Fülöp-szigeteki Jollibee is, vagy a kínai ízeket preferáló ChowKing.
Utcai árusokkal is gyakran szembetalálkozhatunk, akiktől mindenféle érdekességet és finomságot vehetünk. Ilyen például a grillezett/sült banán, vagy az úgynevezett „balut penoy”, ami tulajdonképpen főtt kacsatojás. Egzotikuma az, hogy a kis kacsamagzat már kifejlődőben van, amikor elkészítik, így fogyasztáskor a kiskacsát a tojás közepében találjuk.
Igen népszerű a lila fagyi fogyasztása, ami attól különleges, hogy nem mesterséges ételszínezéket tartalmaz, hanem az „ube” nevű burgonyaszerű növénytől kapja élénk, jellegzetes színét.
Nagy számban fogyasztanak rizs-, illetve tésztaféléket (például pancit).
Népszerű ételek még a tengeri élőlényekből készített fogások (hal, rák, garnélarák szósz).
A citrom és a lime Fülöp-szigeteki megfelelője a calamansi. Előszeretettel ízesítik vele ételeiket, szószaikat, italaikat is.
A Fülöp-szigetek a legnagyobb sörfogyasztó országok közé tartozik. Kifejezetten büszkék hazai sörmárkáikra (Red Horse, San Miguel).
Az utazási és idegenforgalmi ágazat jelentős szerepet játszik a gazdaságban, amely 2013-ban 7,1%-kal járult hozzá a Fülöp-szigeteki GDP-hez, és 1 226 500 munkahelyet teremtett, illetve az összes foglalkoztatás 3,2%-át adta. A 2014 januárjától júniusig tartó időszakban 2 433 428 nemzetközi látogató érkezett, ami 2,22%-kal magasabb 2013 azonos időszakához képest. Látogatók megosztását tekintve Dél-Korea, Kína és Japán 58,78%-ot, az amerikai kontinens 19,28%-ot, míg Európa 10,64%-ot tett ki.
Az ország egyik legfontosabb turisztikai látványossága a gazdag biológiai sokfélesége a strandokkal, a hegyekkel, az esőerdőkkel, a szigetekkel és búvárkodási lehetőségekkel, melyek egyben a legnépszerűbb turisztikai célpontok is egyben. A szigetcsoport mintegy 7 500 szigetet tartalmaz, a Fülöp-szigeteken számos strand, barlang és más sziklaalakzat fellehető.
A legfőbb attrakciók Boracay fehér homokú strandjai. Boracay világos fehér homokú strandokkal rendelkezik, és 2012-ben a Travel + Leisure a világ legjobb szigetévé nyilvánította. Emellett kiemelkednek a Banauei rizsteraszok Ifugao városában, a Vigan, Ilocos Sur tartomány fővárosa, Bohol szigetén emelkedő Csokoládé-dombok, a Cebu és a Tubbataha-zátony Tengeri Nemzeti Park a Viszajan-szigeteken.
Az idegenforgalmi ágazat irányításáért és támogatásáért az Idegenforgalmi Minisztérium felelős.
↑Dumont, Jean-Paul (1992). Visayan Vignettes: Ethnographic Traces of a Philippine Island. Chicago: University of Chicago Press. ISBN 0226169545.
↑Census of Population (2015): Highlights of the Philippine Population 2015 https://www.psa.gov.ph
↑Climate of the Philippines. Philippine Atmospheric, Geophysical and Astronomical Services Administration. [2015. november 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 26.)
↑Philippine Census, 2000. Table 11. Household Population by Ethnicity, Sex and Region: 2000
↑ ab (2018. június 1.) „Philippines in Figures; 2018”. Philippines in Figures, Quezon City, Philippines, 23. o, Kiadó: Philippine Statistics Authority. ISSN1655-2539. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
1 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Európához tartozónak számítják 2 Földrajzilag Ázsiához és Európához is tartozik 3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Óceániához tartozónak számítják
Piama Piama atau piyama adalah sejenis pakaian malam. Piama biasanya terdiri dari dua potong pakaian, walaupun ada juga yang terdiri dari satu potong. Biasanya digunakan oleh anak-anak, tetapi juga orang dewasa, terutama di musim dingin. Kata piama diserap dari bahasa Belanda pyjama, yang diserap dari bahasa Inggris pyjamas atau pajamas. Kata tersebut berasal dari bahasa Hindustan pāy-jāma (Urdu: پاجامہ, Hindi: पाजामा ਪਜਾਮਾ), yang diserap dari bahasa Persia pāy-...
Second round of the 2019 Formula One season 2019 Bahrain Grand Prix Race 2 of 21 in the 2019 Formula One World Championship← Previous raceNext race → Race details[1]Date 31 March 2019Official name Formula 1 Gulf Air Bahrain Grand Prix 2019Location Bahrain International CircuitSakhir, BahrainCourse Permanent racing facilityCourse length 5.412 km (3.362 miles)Distance 57 laps, 308.238 km (191.530 miles)Weather ClearAttendance 97,000[2]Pole positionDriver ...
هذه المقالة يتيمة إذ تصل إليها مقالات أخرى قليلة جدًا. فضلًا، ساعد بإضافة وصلة إليها في مقالات متعلقة بها. (مايو 2023) السياسة الاجتماعية: الدراسات الدولية في النوع الاجتماعي والدولة والمجتمع (بالإنجليزية: Social Politics: International Studies in Gender, State and Society) هي مجلة أكاديمية تخضع لمراجعة ا
Deutschland 1812, zum Zeitpunkt der größten Macht Napoleons. Zwischen Frankreich und Preußen die drei Modellstaaten in Blautönen. Als Modellstaat bezeichnet man drei westdeutsche Staaten, die auf Initiative des französischen Kaisers Napoleon Bonaparte gegründet wurden. Gemeint sind das Großherzogtum Berg mit der Hauptstadt Düsseldorf (1806–1813), das Königreich Westphalen mit der Hauptstadt Kassel (1807–1813) sowie teilweise das Großherzogtum Frankfurt mit der Hauptstadt Aschaff...
2006 novel by Danielle Steel This article needs additional citations for verification. Please help improve this article by adding citations to reliable sources. Unsourced material may be challenged and removed.Find sources: The House novel – news · newspapers · books · scholar · JSTOR (July 2009) (Learn how and when to remove this template message) For other books, see The House (disambiguation) § In print. The House First editionAuthorDanie...
La politique au Tchad s'exerce en temps normal dans le cadre d'une république à régime présidentiel prévue par la Constitution en vigueur promulguée le 4 mai 2018. Cette situation est troublée par la mort le 20 avril 2021 du président Idriss Déby, au pouvoir depuis 1990. Le pouvoir est assumé par un conseil militaire de transition qui dissout l'Assemblée nationale et le gouvernement. L'Union africaine exige du gouvernement provisoire militaire une transition vers un régime démocr...
Athletics at the2006 Commonwealth GamesTrack events100 mmenwomen200 mmenwomen400 mmenwomen800 mmenwomen1500 mmenwomen5000 mmenwomen10,000 mmenwomen100 m hurdleswomen110 m hurdlesmen400 m hurdlesmenwomen3000 msteeplechasemenwomen4×100 m relaymenwomen4×400 m relaymenwomenRoad eventsMarathonmenwomen20 km walkmenwomen50 km walkmenField eventsHigh jumpmenwomenPole vaultmenwomenLong jumpmenwomenTriple jumpmenwomenShot putmenwomenDiscus throwmenwomenHammer throwmenwomenJavelin throwmenwomenCombine...
This article has multiple issues. Please help improve it or discuss these issues on the talk page. (Learn how and when to remove these template messages) This article possibly contains original research. Please improve it by verifying the claims made and adding inline citations. Statements consisting only of original research should be removed. (August 2015) (Learn how and when to remove this template message) This article needs additional citations for verification. Please help improve this ...
2010 New Zealand filmPredicamentTheatrical release posterDirected byJason StutterWritten byJason StutterBased onPredicamentby Ronald Hugh MorriesonProduced bySue RogersStarringJemaine ClementHayden FrostHeath FranklinTim FinnCinematographySimon RabyRelease date 26 August 2010 (2010-08-26) CountryNew ZealandLanguageEnglish Predicament is a 2010 comedy horror film based on the 1975 novel by Ronald Hugh Morrieson and starring Jemaine Clement of the musical comedy duo Flight of the...
Painting by Gustave Courbet Self-Portrait with a Black DogArtistGustave CourbetYear1842-1844MediumOil on canvasDimensions46.3 cm × 55.5 cm (18.2 in × 21.9 in)LocationPetit Palais, Paris Self-Portrait with a Black Dog, Portrait of the Artist or Courbet with a Black Dog (French: Courbet au chien noir) is an 1842 oil-on-canvas painting by the French artist Gustave Courbet, retouched by the artist in 1844. It is now in the Petit Palais in Paris. History...
Пере́лік хімічно пекулярних зір (22h-24h) надає загальну інформацію про відомі хімічно пекулярні зорі, пряме сходження яких знаходиться в межах від 22h до 24h. Цей перелік не є повним й поновлюється за рахунок додавання інформації про вже відомі зорі, а також з часом відкриття н...
Painting by Giovanni Battista Tiepolo The Immaculate ConceptionArtistGiovanni Battista TiepoloYear1767–1768MediumOil on canvasDimensions115 cm × 170 cm (3' 10 × 5' 5 )LocationPrado Museum, Madrid The Immaculate Conception is a painting by Italian painter Giovanni Battista Tiepolo (1696–1770). The painting was one of seven altarpieces commissioned in March 1767 from Tiepolo by King Charles III of Spain for the Church of Saint Pascual in Aranjuez...
Gymnastics competition 1930 World Artistic Gymnastics ChampionshipsLocation Luxembourg, Luxembourg← 19261931 → The 9th Artistic Gymnastics World Championships were held in Lyon on 12–14 July 1930.[1] Of special note is that a Yugoslavian Olympic medallist from 1928, Anton Malej, died one day after the conclusion of these games resulting from an injury, on the Rings apparatus, incurred during the games.[1] Men's individual all around Medal Country Gymnas...
American actor (1930–2013) Tony LipVallelonga in 2010BornFrank Anthony Vallelonga(1930-07-30)July 30, 1930Beaver Falls, Pennsylvania, U.S.DiedJanuary 4, 2013(2013-01-04) (aged 82)Teaneck, New Jersey, U.S.OccupationActorYears active1972–2008SpouseDolores Venere (died 1999)Children2, including Nick Vallelonga Frank Anthony Vallelonga Sr. (July 30, 1930 – January 4, 2013), better known by his stage name Tony Lip, was an American actor. He was best known for his portrayal of crime...
أوبركوخن علم شعار الإحداثيات 48°47′02″N 10°06′19″E / 48.783888888889°N 10.105277777778°E / 48.783888888889; 10.105277777778 [1] تقسيم إداري البلد ألمانيا[2][3] خصائص جغرافية المساحة 23.55 كيلومتر مربع (31 ديسمبر 2017)[4] ارتفاع 496 متر عدد السكان عدد الس�...
Cerkiew św. Paraskewy w Radrużu A/435 oraz A/421 z dnia 15.12.1986 r. i 14.06.2010[1] Widok ogólny Państwo Polska Województwo podkarpackie Miejscowość Radruż Wyznanie katolickie Kościół greckokatolicki Wezwanie św. Paraskewy Historia Data zakończenia budowy XVI w. Aktualne przeznaczenie muzeum Poprzednie wyznanie prawosławne Dane świątyni Styl późny gotyk Świątynia• materiał bud. • drewno Położenie na mapie gminy Horyniec-ZdrójRadruż, cerkiew Położen...
Last of four yugas (ages) in Hindu cosmology For other uses, see Kalyug (disambiguation). Not to be confused with goddess Kālī. Kali Yuga, in Hinduism, is the fourth and worst of the four yugas (world ages) in a Yuga Cycle, preceded by Dvapara Yuga and followed by the next cycle's Krita (Satya) Yuga. It is believed to be the present age, which is full of conflict and sin.[1][2][3] According to Puranic sources,[a] Krishna's death marked the end of Dvapara Yuga...
.png)
.JPG)
_(1).jpg)
.jpg)
_without_national_boundaries.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
