Fehér

Fehér
Százszorszép virága
Spektrális koordináták
Hullámhossz	Minden látható hullámhosszból azonos mennyiséget tartalmaz
Frekvencia	Minden látható frekvenciából azonos mennyiséget tartalmaz
Színkoordináták
Hexa-hármas	#FFFFFF
RGB (r, g, b)	(255, 255, 255)
CMYK (c, m, y, k)	(0, 0, 0, 0)
HSV (h, s, v)	(0°, 0%, 0%)

Nem tévesztendő össze a következővel: Fehér (keresztnév).

Fehér annak a felületnek a színe, amely a fény teljes spektrumát változatlanul veri vissza. A fehér tárgyakról származó fény a fehér színinger. Ennek az emberi látásra kifejtett hatása a fehér pszichofizikai érzéklet. A fehér mint szín nem szerepel a Nemzetközi Világítástechnikai Szótárban,^[2] mert a fentiek bármelyikét, sőt a fehér fényforrás fényét is jelentheti.

Az a tulajdonság, hogy valami fehér, nem függ annak világosságától; annak csakis spektrális tulajdonságát fejezi ki. Láthatunk valamit fehérnek a Hold fényénél éjszaka, vagy szikrázó napsütésben, tehát egymástól eltérő világossági körülmények között. A világosság kifejezésére vagy a fényerősség, vagy a fénysűrűség használható.

Fehér fény az, amely a nappali természetes megvilágításból származik, és annak spektrumát semmilyen tényező nem befolyásolta. Az emberi látás képes alkalmazkodni különféle megvilágításokhoz; ezek a szabványos fényforrások.^[3] A nappali fénynek megfelelő megvilágítás jele: D65 (daylight, 6500 K színhőmérsékletű).

Fehérnek látjuk a Nap felszíni hőmérsékletére, kb. 5000 °C-ra hevített testek izzását is. Hétköznapi nyelven fehéret ad az összes szín keveréke, vagyis ha a szemünk által érzékelt színspektrum, a szivárvány összes színének megfelelő fény egyidőben, ugyanarról a helyről sugárzik. De két kiegészítő szín (pl. kék és sárga), vagy a három alapszín, a vörös, a zöld és a kék additív keveréke is fehéret ad. A fehér mindig keverék szín, monokromatikus fehér színű fény nem létezik.

A fénytanban megkülönböztetünk primer és szekunder sugárzókat. A primer sugárzók energiát vesznek fel valamilyen folyamattól, és azt fény formájában bocsátják ki. A szekunder sugárzók csupán a más forrásból származó fényt képesek reflektálni. Bármilyen színes fényt könnyű definiálni, a fehér fényt azonban nem.

Az élőlények – és így az ember – a törzsfejlődés során a Napból származó természetes nappali megvilágításhoz alkalmazkodtak, ezt érzékelik fehérként. Ez a megvilágítás viszont a napszaknak megfelelően változik. Ezért valamennyi ilyen természetes megvilágítást – kellő alkalmazkodás után – fehérnek tekintünk.^[4] Következésképp az ember képes a mesterséges megvilágítás különféle fajtáihoz is alkalmazkodni. Ezek a gyertya fényétől a monitor színéig (2000–9300 K színhőmérséklet) terjedő tartományt fedik le. A jelenség neve: színi áthangolódás (colour adaption)

A természetes fényforrások termikus sugárzók, tehát a vizuális spektrum teljes tartományában minden hullámhosszon sugároznak, így nem hamisítják meg a megvilágított felületek színét; ezek valóságos fehér fényt sugároznak. A fluoreszcens sugárzók (pl. kompakt fénycsövek) vonalas sugárzók, spektrumuk a felhasznált fényporok ("foszforok") anyagától függően egyes hullámhosszakon nem sugároz fényt. Ezek szerepelnek ugyan a szabványos fényforrások között, de eltérésüket a hagyományos fényforrásoktól a színvisszaadási indexszel^[5] tudjuk kifejezni.

A repülőtéri technikában használható fehér fényforrások számára megengedett értékeket szűkítették a sárga színek és bővítették a kék színek tartományában.^[6]

A Nap sugárzása spektrálisan nem egyenletes, ehhez járul még a Föld légkörében létrejövő fényabszorpció. Ezért a természetes fehér fény kis mértékben eltér a 6500 K korrelált színhőmérsékletű Planck-sugárzó spektrumától.

Fehér minták különféle színminta atlaszokból^[7]

Az adatok a CIELUV rendszerre vonatkoznak, erre épül többek között az OSA színrendszer és a színvisszaadási index.

A méréstechnikában fehér etalonként magmézium-oxidot, bárium-szulfátot használnak használnak, amelyek a lehető legkisebb mértékben hamisítják meg a visszavert fény spektrumát, és a reflexiójuk csaknem száz százalék.

• Tisztaság, egészség: a kórházak, orvosi öltözékek, eszközök színe
• Ártatlanság, szüzesség: menyasszonyi ruha, fehér liliom, Hófehérke
• Béke: fehér zászló
• A politikában konzervativizmus, ellenforradalom: fehérek, fehérterror
• A gazdaság kifehérítése = a feketegazdaság visszaszorítása
• A keleti és afrikai szimbolikában a halál, a gyász színe.
• Az emberi tulajdonságok között a flegmatikus szimbóluma a fehér.

Fehér ember alatt a kaukázusi (europid) típusú embert értjük, megkülönböztetve más rasszokhoz tartozóktól.

Az ókori Egyiptomban a pompa és az öröm kifejezése volt.

A középkori Egyház a születés, a keresztelés és a főünnepek szimbólumaként használta, szokásos liturgiai színként.

A Reneszánsz kiemelten kedvelte, főként a fehér–fekete színkontraszt formájában, mint a jó és a rossz jelképét

• Fehérzaj az akusztikában olyan hang, amely spektrumának minden frekvenciáján azonos intenzitású.
• A Fehér Ház az Amerikai Egyesült Államok elnökének rezidenciája.
• Fehéroroszország, Fehér-tenger
• Fehér sport: a tenisz.
• Fehérnemű: alsó ruhanemű.
• Fehérnép: régen a nőket, az asszonyok, leányok összességét nevezték így.
• A fehérvérűség a vérképző szervek súlyos megbetegedése, leukémia.
• Fehér mágia: a jóindulatú szellemek megidézése.

Különbséget teszünk festékek (angolul dye) és pigmentek között. A festékek vízben oldhatóak, a pigmentek viszont szerves oldószerben. A kalcium-oxid (E-529) és a magnézium-oxid nem oldódik, hanem vegyületet képez a vízzel.

• Mész: a legrégebbi fehér festékek egyike, a freskók fehér színét is ez adja. A kalcium-karbonátot élelmiszer színezékként definiálták (E-170)
• Ólomfehér: az olajfestéshez leggyakrabban használt fehér festék, mesterségesen állítják elő, összetétele: [2(PbCO₃) . Pb(OH)₂]. Mérgező pigment.
• Horganyfehér: cink-oxid. Az alkímia ezt a vegyületet fehérsége, laza szerkezete miatt a „bölcsek gyapja”, vagy „fehér semmi” (nihilum album) néven említi. Kevésbé fedőképes, mint az ólomfehér.
• Titánfehér: titán-dioxid, nagyon jó fedőképességű, kiváló, színtartó fehér pigment, igen gyakran használják. Élelmiszer színezékként E-171
• Magnézium-hidroxi-szilikát^[8] E-553a

A színmérésben használatos igen nagy reflexiójú fehér anyagok:

• Bárium-szulfát^[9] reflexiója 0,95...0,99 között változik a spektrum mentén
• Magnézium-oxid reflexiója 0,96...0,988 között változik, növekvő hullámhosszak szerint.^[10] Élelmiszer-adalékként E-530.

A Colour Index International részletes táblázatai a főszínek szerint rendezve listázzák a színezékek adatait^[11]

Néhány fémoxid színezék fluoreszcens tulajdonságokkal rendelkezik. Ha ezeket olyan fényforrás világítja meg, amelynek van ibolyántúli komponense, rendkívül fehérnek látszanak (cinkszulfid, stronciumoxid).

A méréstechnika számára többféle fehérségi mérőszámot is definiáltak. Legfontosabb közülük a CIE White Index

${\displaystyle W_{\mathbb {CIE} L*a*b*}=2,41L^{*}-4,45b^{*}[1-0,009(L^{*}-96)]-141,4}$

A Carl Zeiss által kidolgozott leukométeres fehérségi mérőszám két hullámhosszon való méréssel volt merghatározható

${\displaystyle WI_{Leukometer}=2R_{459}-R_{614}}$

A BASF fehérségi mérőszáma az RGB értékéből számítható:

${\displaystyle WI_{Taube}=G-4(G-B)}$

ASTM E313-98 Standard Practice for Calculating Yellowness and Whiteness Indices from Instrumentally Measured Color Coordinates számítása a színinger változókból:

${\displaystyle WI=3,388Z-3Y}$

• Lukács, Gyula. A fehér, a fekete és társaik, Színmérés. Budapest: Műszaki Könyvkiadó (1982). ISBN 963-10-4484-X 
• Nemcsics, Antal. Színtan. Budapest: Tankönyvkiadó (1977) 
• Nemcsics, Antal. Színdinamika. Színes környezet tervezése. Budapest: Akadémiai Kiadó (1990). ISBN 978-963-05-8027-4 
• Világítástechnikai kislexikon
• NEMA – ANSI ANSLG C78.377-2008: Specifications for the Chromaticity of Solid State Lighting Products for Electric Lamps. American National Standards Institute, 2008. (Előírások LED fényforrások színességi koordinátáira)