Szabó-Ferraris Artúr (Előbb Ehrlich,[4] majd örökbefogadás révén Szabó;[5] Galowice(wd), 1856. december 13.[6] - Budapest, 1940.[7]) genre- és arcképfestő.
Élete
Állítólag nagyatyja magyar ember volt, de apja osztrák állampolgárrá lett, s művészi hajlamairól megpróbálta lebeszélni. Iskoláit Bécsben végezte, például Joseph Matthäus Aignernél.
Művészeti tanulmányait Párizsban folytatta, ahol Jean-Léon Gérôme és Jules Joseph Lefebvre voltak első mesterei. Paul Adolphe Marie Prosper Granier de Cassagnac feleségéről, illetve Ferdinand de Lessepsről és feleségéről készített portréival tűnt fel. Párizsban többek között a Salon des Artistes Francaisban is kiállított, illetve Charles Wilda osztrák orientalista festővel volt közös műterme.
A Lesseps család révén kirándulásokat tehetett Szudánba és Egyiptomba, ahol több keleti zsánerképet készített. Sok képe Amerikába vándorolt. Részt vett a Műcsarnok 1892-1893-as téli kiállításán. 1893 telén Budapesten telepedett le, majd magyar állampolgár lett. 1895-ben Bécsbe költözött. A magyar népéletben is talált témákat. Neves személyiségeket, köztük Jókai Mór, II. Vilmos,[8] Ferenc József,[9] Edward M. Shepard, Johann Schober, Carl Schurz, Felix M. Warburg portréit is megfestette.
Felvette a Szabó-Ferraris nevet, s a király 1900-ban magyar nemességet és a nemespanni előnevet adományozta számára.[10] 1900-ban a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület örökös tagja lett.[11] 1914-ben a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulat megvásárolta 6600 holdas bánhida-sikvölgyi erdőbirtokát.[12]
Lánya Margarethe Ferraris-Kohn(wd) (1903-1948) cseh-osztrák sportpilótanő volt, unokája Tom Karen(wd) brit autótervező. Másik lánya Lily 1917-ben 21 évesen Bécsben gázmérgezésben hunyt el.[13]
Művei
-
-
-
A történelmi tarokkparti (1893)
[14]
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
1930
-
Léda és a hattyú
Jegyzetek
- ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.)
- ↑ a b RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2024. szeptember 30.)
- ↑ https://axioart.com/tetel/arthur-von-ferraris-1856-1940-kis-bolond-1892
- ↑ Vö. Királyi Könyvek 1900/853 (p. 712, június 8.)
- ↑ Vö. Királyi Könyvek 1907/175 (p. 697, január 28.)
- ↑ pim.hu
- ↑ Vö. Szinházi Magazin 3/24, 9 (1940. június 9.)
- ↑ Világ 6/24, 19 (1915. január 24.)
- ↑ 1896-ban Nyitra vármegye megrendelésére festette meg egész alakos portréját (Borovi Dániel 2012: „Hát még semmi sincs a vásznon?” - Fotóhasználat Ferenc József és Erzsébet magyarországi portréin. Fotóművészet 55/2, 119-120).
- ↑ Pesti Napló 51/180, 7; Oedenburger Zeitung XXXIII/150, 2 (1900. július 4.); Magyar Polgár 23/150, 6; Kempelen szerint 1907-ben (Kempelen Béla: Magyar nemes családok X.)
- ↑ Magyar Polgár 23/215, 6.
- ↑ Az Ujság 12/293, 16 (1914. november 21.)
- ↑ Az Ujság; Budapesti Hírlap (1917. május 31.)
- ↑ Eredetileg az író jubileumára szánták (Kerényi Ferenc 2006: "Egy ember, akit még eddig nem ismertünk" - A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa. Holmi 18/4, 549; Históriai tarokkparti. Erdélyi Riport 2005. június 2.)
Források