A Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki amerikai, rajzoltszituációs komédia, amelyet a Hanna-Barbera gyártott az ABC csatorna számára. A sorozat két kőkorszaki család életét mutatja be, akik szomszédok és legjobb barátok. Eredetileg 1960. szeptember 30-tól 1966. április 1-ig sugározták főműsoridőben.
A sorozat folyamatos népszerűsége abból fakad, hogy a „modern”, 1960-as évekbeli Egyesült Államok hétköznapi problémáit a kőkorszakba helyezi.[1][2]Frédi és Béni volt az első rajzfilmsorozat, amelyet főműsoridőben sugároztak, és a legsikeresebb három évtizedig, amíg A Simpson család képernyőre nem került.[3] 2013-ban a TV Guide a Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szakit minden idők második legjobb televíziós rajzfilmsorozatának minősítette (A Simpson család után).[4]
Áttekintés
A sorozat egy komikus, szatirikus kőkorszakban játszódik, valójában az 1960-as évekbeli kertvárosi Amerika paródiája. Az epizódok cselekménye hasonlít a korszak szituációs komédiáira, így a Bedrockban élő Kovakövi és Kavicsi család a modern élet apróbb konfliktusaiba keveredik. Itt a dinoszauruszok és más rég kihalt állatok (mint kardfogú tigris, gyapjas mamut) együtt élnek az ősemberekkel.
Miután a Tom és Jerry sikerének ellenére az MGM bezárta az animációs részlegét, William Hanna és Joseph Barbera továbbra is próbálkozott a mozikban bemutatott rajzfilmek készítésével, de végül a televízióra kezdték fektetni a hangsúlyt. Ugyan a Foxi Maxi kalandjai és a Villámpata sheriff sikeresnek bizonyult, ezeket szombat reggelenként gyereknek szánt időpontban vetítették, és televíziózáshoz egyébként sem kellett szülői kíséret, míg a Tom és Jerry felnőtteket és gyerekeket is szórakoztatott a mozikban. Annak érdekében, hogy a Hanna-Barberáról lekerüljön a „csak gyerekeknek” címke, egy rajzolt helyzetkomédiával vissza akarták nyerni a felnőtt nézőközönséget.[5]
Számos korszakkal kísérleteztek, így megfordult Barbera és Hanna fejében a mucsai környezet, az ókori Róma, illetve gondolkoztak indiánokban és zarándokokban is, mielőtt a kőkorszak mellett döntöttek. Barbera szerint bármi jelenlegit át lehetett alakítani kőkorivá. Eredetileg a projekt a The Flagstones nevet kapta (a magyar DVD-kiadáson: Macskaköviék), és a család három főből, Frédiből, Vilmából és a fiukból, ifjabb Frédiből állt.[6] Elkészült egy másfél perces demó, egy „őslelet a családról”, amellyel a sorozatot a tévécsatornák és a potenciális hirdetők körében reklámozták. A rövidfilm cselekményét felhasználta az első évad harmadik epizódja.
A sorozat ihletéül a The Honeymooners szolgált, amit egyúttal parodizált is.[7] William Hanna szerint a The Honeymooners volt akkoriban a legsikeresebb és szerinte a legviccesebb sorozat, a karakterei nagyszerűek voltak. Ugyan Hanna szerint a Frédi és Béni számára alapul szolgált, ellenben Joseph Barbera tagadta ezeket az állításokat, azonban úgy érezte, ez egy bók, hogy az egyik legjobban megírt sorozatot, a The Honeymoonerst a Frédi és Bénihez hasonlítják.[8]Jackie Gleason, a The Honeymooners alkotója eleinte perrel fenyegette a Hanna-Barberát, azonban nem akart „az a fickó lenni, aki leperelte Kovakövi Frédit a képernyőkről”.[9][10]
Miután az ABC megvásárolta a sorozat ötletét, és gyártásba kezdtek, az eredetileg tervezett The Flagstones címet megváltoztatták, mert egyezett egy képregény szereplőinek vezetéknevével. Végül a The Flintstones mellett döntöttek, és elvetették ifjabb Frédi ötletét, így Frédi és Vilma eredetileg gyermektelen házaspárt alkotott. Annak ellenére, hogy ez egy kőkorszakban játszódó rajzfilmsorozat, a Frédi és Bénit eredetileg felnőtt nézőközönségnek szánták, ami a korszakbeli főműsoridős szitkomokhoz való hasonlóságban nyilvánul meg, beleértve a forgatókönyvet és a háttérnevetést. Ennek érdekében Hanna-Barbera számos élőszereplős sorozatokra specializálódott írót alkalmazott, de nem hanyagolta el a hagyományos rajzfilmforgatókönyv-írókat sem.
Végül a The Flintstones 1960. szeptember 30-án került adásba 20:30-kor, és hamar sikert aratott. Ez volt az első televíziós rajzfilm, amiben egy házaspár azonos ágyban aludt (összehasonításképpen az első élőszereplős sorozat ebből a szempontból az amerikai történelem első szituációs komédiája volt, az 1947-es Mary Kay and Johnny).[11] Az első két évadot a Winston cigaretta szponzorálta,[12] ennek érdekében a szereplők számos Winston reklámban megjelentek, és az epizódokba is integráltak hirdetéseket.[13]
A harmadik évad során Hanna és Barbera úgy döntött, hogy Frédinek és Vilmának gyereket kellene vállalnia. Eredetileg egy fiút terveztek, azonban a marketingesek meggyőzték, hogy a kislánybabák kelendőbbek, mint a kisfiúbabák.[5] Míg a Frédi és Béni egyes epizódjainak cselekménye nem függött össze, Hanna-Barbera Enikő születését folytatásos történetmeséléssel mutatta be. A 3. évad 19. részében, a Dajkakalamajka című epizódban Vilma bejelenti, hogy várandós, és 4 résszel később, a A próbapapa című epizódban Enikő megszületik. Ezt követően a Winston megszüntette a szponzorációját, és a sorozat a fiatalabb nézőket is bevonta. A negyedik évadban hasonló folytatásos történetmesélés következtében Kavicsiék örökbe fogadják Benőkét (ezáltal a Frédi és Béni az első animációs sorozat lett, amely a meddőség kérdését szerepelteti).
A sorozatot Magyarországon a Magyar Televízió 1966 novemberétől sugározta.[14] Széles körű ismertségét annak köszönheti, hogy a klasszikus magyar változat szövegét Romhányi József írta és szemben az eredetivel, végig rímekbe szedett és nyelvi játékokkal tűzdelt párbeszédek festik alá a képsorokat. Ebben a változatban Csákányi László szólaltatta meg Frédit, Psota Irén Vilmát, Márkus László Bénit és Váradi Hédi Irmát. Romhányi szövegei a magyar beszélt kultúra részeivé váltak. Egy városi legenda szerint Romhányi fordítása annyira jól sikerült, hogy az amerikai változatot újraszinkronizálták Romhányi szövegei után, azonban ezt sem megerősíteni sem cáfolni nem sikerült, de az tény, hogy a 60-as években készültek külföldre diafilmek Romhányi szövegfordításával.[15]
Az 1990-es években a ZOOM Kft., amely rengeteg Hanna-Barbera-sorozatot és filmet forgalmazott akkoriban, ugyan néhány epizódot és filmet kiadott klasszikus szinkronnal, de egy újabb szinkronváltozatot készített. Ez a változat nélkülözte a rímeket, és a négy főszereplőt, Frédit, Vilmát, Bénit és Irmát Kránitz Lajos, Kocsis Mariann, Kerekes József és Jani Ildikó szólaltatta meg.
Miután a Turner Broadcasting System megvásárolta a Hanna-Barberát, és elindította a Cartoon Networköt, Magyarországon 2003-ig az európai adásváltozatot lehetett fogni angolul. 2003-ban Magyarország kivált Cartoon Network Európából a lengyelekkel és a románokkal együtt, így megalakult a Cartoon Network Közép- és Kelet-Európa. Azonban arra, hogy Frédi és Béni magyarul szólaljon meg, 2004 nyaráig kellett várni.[16] Mivel a Magyar Televízió nem készítette el az összes epizód magyar változatát, és azok közül is sok elveszett a Magyar Televízió archívumából,[17] a Cartoon Networkön egy újabb szinkronváltozatot tűztek műsorra, amelyet a Mafilm Audio Kft. készített. Frédit, Vilmát, Bénit és Irmát Papp János, Für Anikó, Mikó István és Pogány Judit szólaltatta meg. Ebben a szinkronban, a Magyar Televízió által elkészíttetett szinkronhoz hasonlóan, a magyar szöveg rímekbe szedve, nyelvi játékokkal íródott, Speier Dávid által.
Folytatás
Miután a Frédi és Bénit 1966-ban elkaszálták, számos folytatás készült a sorozat alapján. 1966. augusztus 3-án a Columbia Pictures bemutatta a mozikban a Frédi, a csempész-rendész című egész estés zenei kémfilmet, ami James Bondot parodizálja ki.[18] A filmet Magyarországon klasszikus szinkronnal a Magyar Televízió mutatta be 1978. június 18-án, ezt a változatot a ZOOM Kft. VHS-en kiadta és forgalmazta. 2008. június 6-án a filmet kiadták DVD-n, amin a film a klasszikus és újabb szinkronváltozattal szerepel, utóbbit a Mafilm Audio Kft. készítette.
Televíziós sorozatok
The Pebbles and Bamm-Bamm Show (1971–72) (egy évad)
The Flintstone Comedy Hour (1972–73) (egy évad)
The Flintstone Comedy Show (1973–74) (összeállítás)
Fred Flintstone and Friends (1977–78) (összeállítás)
Az első két évad főcímzenéje eredetileg egy hangszeres dal, a Rise and Shine, ami Frédi munkából való hazatérését kíséri. Mivel a dal a Bolondos dallamok szereplőit felsorakoztató The Bugs Bunny Show főcímzenéjéhez hasonlít, amit akkoriban sugároztak az ABC-n, a Frédi és Béni főcímdalát megváltoztatták a harmadik évadtól a népszerű Meet the Flintstones című dalra,[19] amit egy 22 főből álló big banddel és a Randy Van Horne énekesekkel vettek fel, a dalt Beethoven17. zongoraszonátájának 2. tétele ihlette.[20] Későbbi ismétlésekkor illetve a VHS-kiadásokon az első két évad főcímét felváltotta a Meet the Flintstones. A zenei aláfestést Hoyt Curtin készítette a sorozat első 5 évadában, míg a 6. évadban Ted Nichols.[19]
Magyarországon a klasszikus szinkron nem tartalmazta az eredeti változat zenéit és hangeffektjeit. A Rise and Shine főcímdallal ellátott epizódjainál a magyar változatban Eddy Osborn Barbara polkája[* 1] hallható, míg a Meet the Flintstonest egy olyan énekmentes verzió helyettesíti, amit a szinkronizálás során vettek fel. A Mafilm Audio Kft. lefordította a főcímzenét, míg a ZOOM Kft. kiadásaiban a Meet the Flintstones angolul hallható.
Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki: A teljes negyedik évad
Részletek
Extrák
Studió: Warner Bros.
Epizódok: 26
Felbontás: 1.33:1
Szinkron van nem egy, ha az olvasás nem megy: magyar, angol, lengyel (Dolby Digital Mono)
Írott támaszt ezekből választ, kit a sok betű nem fáraszt: magyar, angol, lengyel
Van két rajzoló és egy tudós, és olyan kis édik, hogy a filmet két részen át szöveggel kísérik: Márga Anna bemutatja/Hirtelen siker Bumm-bumm Benő/A kis Benő
Vajon ki írta meg Frédi főcímdalát, és kapott érte sok nevetést és dellát? Ő az, Hoyt Curtin, a rajzfilmzenekirály, egy dokumentumfilm neki is kijár
A Frédi és Béni tarolt, de mekkorát! Egymillió évvel előzte meg korát! És ez a rajzfilm lett az első a sorban, mely helyet kapott este a főműsorban
Ez a szócikk részben vagy egészben a The Flintstones című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Megjegyzések
↑eredetileg: František Kovářík, Sev Kocicky: Baruška;[21] Osborn Baldwin orgonán adja elő
