Francesco Fiorentino (filozófus)

Francesco Fiorentino
Született	1834. május 1.[1] Lamezia Terme
Elhunyt	1884. december 22. (50 évesen)[1] Nápoly
Állampolgársága	olasz (1861. március 17. – 1884. december 22.)
Foglalkozása	filozófus egyetemi oktató politikus történész író
Tisztsége	member of the Chamber of Deputies of the Kingdom of Italy (1870–1876)
A Wikimédia Commons tartalmaz Francesco Fiorentino témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a filozófusról szól. Hasonló címmel lásd még: Francesco Fiorentino (egyértelműsítő lap).

Francesco Fiorentino (Sambiase, 1834. május 1. – Nápoly, 1884. december 23.) olasz filozófus.

Papnak szánták, de 1860-tól, amikor Nápolyban Bertrando Spaventa őt Hegel filozofiájával ismertette meg, bölcselettel kezdett foglalkozni. Később filozófiát tanított a spoletói líceumban, 1862-től a bolognai, 1871-től a nápolyi, 1875-től a pisai, majd 1880-tól újból a nápolyi egyetemen. Megalapította a Giornale Napoletano című folyóiratot, s egyúttal a parlamentnek is tagja volt. Kiadta Giordano Bruno Opera latina-it (Nápoly, 1879).

• Saggio di storia della filosofia greca
• Pietro Pomponazzi (Firenze, 1868)
• Bernardino Telesio (uo. 1872-74, 2 kötet)
• La filosofia contemperanea in Italia (Nápoly, 1876)
• Scritti varii (uo. 1876)
• Andrea Ceasalpino (Firenze, 1879)

• Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X