Frank Foster a Wilberforce University-n tanult. 1949-ben Detroitban kezdett játszani olyan zenészekkel, mint Wardell Gray és Elvin Jones. A katonai szolgálata után 1953-ban csatlakozott a Count Basie Orchestra(wd)-hoz, amelyben tenorszaxofonozott. Hangszerelt is Basie számára, és komponált olyan darabokat, mint a „Shiny Stockings”, a „Blues Backstage”, a „Down for the count”. Frank Foster zenekaron kívüli session-ökben is játszott, például Thelonious Monkkal 1954-ben.
Miután 1964-ben elhagyta Count Basie-t, és − többek között – komponált Sarah Vaughan és Frank Sinatra számára. 1970 és 1972 között Elvin Jonesszal, 1972- 1975 között pedig a Thad Jones/Mel Lewis zenekarral játszott. Saját együtteseket, nagyzenekarokat alapított, amelyekkel Európában és Japánban turnézott. 1985-ben Jimmy Smith kvintettjével turnézott Európában. 1986, -95 között Thad Jonest követte a Count Basie big band vezetőjeként. Ezután újraélesztette The Loud Minority Big Bandet, amelyben Danny Mixon zongorázott.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Frank Foster című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
_and_Dan_Morgenstern.jpg)
