Félix Candela

Félix Candela
Született	1910. január 27.[1][2][3][4][5] Madrid[6]
Elhunyt	1997. december 7. (87 évesen)[1][2][3][4][7] Durham
Állampolgársága	spanyol amerikai mexikói
Foglalkozása	építész mérnök festőművész egyetemi oktató
Iskolái	Technical University of Madrid San Fernando Királyi Szépművészeti Akadémia Superior Technical School of Architecture of Madrid
Kitüntetései	honorary doctorate of Seville University Perret-díj (1961) díszdoktor (1978) díszdoktor (1978) Gold Medal of Architecture (Spain) (1981) honorary doctorate of the University Polytechnic of Madrid (1994)
A Wikimédia Commons tartalmaz Félix Candela témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Félix Candela (Madrid, 1910. január 27. – Durham, Észak-Karolina, 1997. december 7.) spanyol származású mexikói építész. Már fiatalon a héjszerkezetes építés foglalkoztatta, az 1950-es években pedig bevezette Mexikóban a héjszerkezetes építészetet.

Candela építészetet Madridban (Escuela Técnica Superior de Arquitectura de Madrid {E.T.S.A.M.}) és az Universidad Politécnica de Madrid egyetemen tanult, 1927 és 1935 között. Befejezésül még a San Fernandoi Real Academia de Bellas Artes - en is hallgatott előadásokat Eduardo Robles Piquer és Fernando Ramírez de Dampierretől is. Ezen időtájon alakított ki kapcsolatot Eduardo Torrojával és ekkor ismerkedett meg sajátos héjszerkezet-technikájával. Candela diplomamunkáját a korabeli trendet képviselő vasbetontechnológia témakörében annak építészeti formaképzési kérdéseiről készítette, mellyel San Fernandoi művészeti akadémia ösztöndíját nyerte el. Az ekkor elkezdett doktori értekezését Németországban dolgozhatta ki. Doktori védését követően tervezett tanulmányútját azonban a spanyol polgárháború kitörése meggátolta. A polgárháborúban mérnök tisztként szolgált.

A polgárháború befejeztét követően 1939-ben Mexikóba emigrált, ahol 1941-ben megkapta az mexikói állampolgárságot. Sajátos építészeti szakmai pályafutása tulajdonképpen Acapulco-ban, néhány lakóépület és szálloda tervezésével kezdődött. 1950 -ben építész barátaival, Fernando és Raúl Fernández Rangel -lel alapították meg a „Cubiertas Ala“ vasbetonbetonépítő irodát. 1953-ban elnyerte az Universidad Nacional Autónoma de México (UNAM) építészeti tanszékének professzori állását. Ezzel egyidőben 1961 - 1962-ben referense volt a Harvard University Charles Eliot Norton Lectures -nek is.

1961-ben elsőként kapta meg (a magyar IPARTERV-vel megosztva) az Union Internationale des Architectes (Építészek Nemzetközi Szövetsége) Perret-díját.

1971-ben az Amerikai Egyesült Államokba költözött, ahol 1978-ban megkapta az amerikai állampolgárságot, továbbá professzori állást a chicagoi University of Illinois-on. Szakértője lett az Architekturfirma „IDEA Center“ cégnek. Számtalan elismerést kapott és több nemzetközi építészeti szakmai szervezet tagja volt, 1992-től az Internationalen Architekturakademie elnöki tisztségét is betöltötte.

• parabolikus hiperboloid szerkezetek egyházi épületeken
• Mexikóváros: Csodatevő Boldogasszony-templom (1954)
• Mexikóváros, Coyoacán: Szentlélek-kápolna (1956)
• Mexikóvárosi Sportpalota (1968)

• Indulóadatok a németnyelvű szócikkből származnak.
• (Szerk). Kubinszky M.: Modern építészeti lexikon (57. old.) - Bp. 1978. Műszaki Kiadó - ISBN 963 10 1780 X.
• Enrique X. de Anda Alanis: Félix Candela 1910-1997. Die Beherrschung der Grenzen. Taschen Verlag, Köln 2008, ISBN 978-3-8228-3723-8 (kurze Zusammenfassung über Leben und Werk, ausgezeichnet illustriert).
• Massimiliano Savorra: Félix Candela, Pier Luigi Nervi and formalism in architecture, in P. Cassinello (ed.), Félix Candela, Madrid 2010, pp. 155-167
• Massimiliano Savorra: La forma e la struttura. Félix Candela, gli scritti. Mailand, 2013
• Jürgen Joedicke: Modern építészettörténet - Műszaki, Bp., 1961
• Modern építészeti lexikon - Bp., Műszaki, 1978