Ellensége volt a lutheri ortodoxiának, a protestáns egyházakat egyesíteni törekedett.
1613-ban kiadott egy könyvet, Disputationes de praecipuis religionis Christianae Capitibus címmel, amely kiváltotta az ortodox evangélikus tudósok ellenséges kritikáját; 1619-ben publikálta Epitome Theologiae, néhány évvel később 1634-ben Theologia Moralis és a De Arte Nova Nihusii című műveit.
A helmstedti egyetemen tanított egészen 1656-ban bekövetkezett haláláig.