Share to: share facebook share twitter share wa share telegram print page

Geositta cunicularia

Geositta cunicularia
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Királygébics-alkatúak (Tyranni)
Család: Fazekasmadár-félék (Furnariidae)
Alcsalád: Sclerurinae
Nem: Geositta
Faj: G. cunicularia
Tudományos név
Geositta cunicularia
(Vieillot, 1816)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Geositta cunicularia témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Geositta cunicularia témájú kategóriát.

A Geositta cunicularia a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a fazekasmadár-félék (Furnariidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

A fajt Louis Pierre Vieillot francia ornitológus írta le 1816-ban, az Alauda nembe Alauda cunicularia néven, innen sorolták át jelenlegi nemébe.[3]

Alfajai

  • Geositta cunicularia contrerasi Nores & Yzurieta, 1980
  • Geositta cunicularia cunicularia (Vieillot, 1816)
  • Geositta cunicularia deserticolor Hellmayr, 1924
  • Geositta cunicularia fissirostris (Kittlitz, 1835)
  • Geositta cunicularia frobeni (Philippi & Landbeck, 1864)
  • Geositta cunicularia georgei Koepcke, 1965
  • Geositta cunicularia hellmayri J. L. Peters, 1925
  • Geositta cunicularia juninensis Taczanowski, 1884
  • Geositta cunicularia titicacae Zimmer, 1935[2]

Előfordulása

Argentína, Bolívia, Brazília, Chile, Uruguay, Paraguay és Peru területén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi, trópusi és mérsékelt övi, síkvidéki száraz cserjések, valamint legelők és gyepek.[4]

Megjelenése

Testhossza 14-17 centiméter, testtömege 20-34 gramm.[5]

Életmódja

Ízeltlábúakkal, főleg kétszárnyúakkal (Diptera) és bogarakkal (Coleoptera) táplálkozik, de fogyaszt magvakat is.[5]

Természetvédelmi helyzete

Nagy az elterjedési területe, egyedszáma csökkenő. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján még a nem fenyegetett kategóriában szerepel a faj.[6]

Jegyzetek

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2018. október 6.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2018. október 6.)
  3. Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2018. október 6.)
  4. A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. [2015. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 6.)
  5. a b Oiseaux-birds.com. (Hozzáférés: 2018. október 6.)
  6. Természetvédelmi Világszövetség. (Hozzáférés: 2018. október 6.)

Külső hivatkozások

Kembali kehalaman sebelumnya