Eleinte nem kapus, hanem középpályás, sőt néha szélső volt. 12 éves korától állt a háló elé, azzal az indokkal, hogy lusta volt annyit futni, amennyit kellett volna. A sportolás a vérében van, édesapja olasz juniorbajnok volt súlylökésben, édesanyja 16 éven át tartotta a diszkoszvetés országos csúcsát, két nővére első osztályú röplabdázó volt, egyik nagybátyja az A1-ligában kosarazott, édesapja másodunokatestvére a Milan, az Inter és a Genoa kapusaként 15-ször szerepelt az olasz válogatottban.
Tizenhatodik születésnapja után felfigyelt rá az AC Parma éles szemű játékosmegfigyelője, aki a sonka és a kolostor városába csábította a langaléta legényt. Alighanem az égvilágon senki nem gondolta volna, hogy szűk egy évvel később már a nagycsapat hálóját őrzi egy Serie A-meccsen. 2001 nyarán a Juventus eladta első számú kapusát Edwin Van der Sart és legnagyobb csillagát, Zinédine Zidane-t. Az értük bezsebelt nem kevés pénzből a torinóiak megvették Lilian Thuramot és Buffont. A kapusért fizetett 105 milliárd líra minden idők legdrágább hálóőrévé emelte a még mindig csak a 23. életévében járó fiatalembert. 20 éves kora óta tagja volt az olasz válogatottnak.
Bemutatkozása a zebráknál máig emlékezetes maradt: a Chievo elleni szezonnyitón az első percekben egy szöglet után kiejtette a labdát, amiből az újonc kiscsapat vezetést szerzett. Később egész éves kiváló teljesítményével hozzásegítette a Juventust története 26. bajnoki címéhez.
A 2002-es ázsiai világbajnokságon valamennyi meccsen az ő nevével kezdődött a válogatott összeállítása, tehát kiszorította a kapuból az Eb-hős Toldót. A nyolcaddöntőben, a házigazda koreaiak az utolsó percekben fejelt Ahn-góllal ejtették ki a Trapattoni-legénységet. 2006-ban Yasin díjat kapott és bekerült a FIFA World Cup All-Star Team csapatába.
Ugyanebben az évben a Serie A legjobb kapusa, a IFFHS Világ legjobb kapusa és FiFPro Az év kapusa lett.
A 2006-os UEFA Év csapatába is beválasztották. 2007-ben ismét a IFFHS Világ legjobb kapusa és a FiFPro Az év kapusa címeket tudhatta magáénak.
Új szerződést írt alá és így a Juventus csapat tagja 2012-ig.
A családi nevének a jelentése bohóc. Buffon egyszer úgy nyilatkozott, hogy:
Úgy érzem, kicsit bohóc is vagyok, bohóc aki szórakoztat másokat.
2018. május 17-én a sajtótájékoztatón, amit ő hívott össze, bejelentette, azon a héten szombaton, 19-én húzza utoljára magára a Juventus mezét, és a következő szezonban már nem lép pályára.[3]
2018. május 19-én a Hellas Verona elleni hazai bajnokin játszotta utolsó mérkőzését a Juventus játékosaként. Gólt nem kapott, a 63. percben Carlo Pinsoglio váltotta, a cserénél díszsorfalat kapott. A mérkőzést végül a Juventus 2–1-re nyerte, melynek már tétje nem volt, mert a bajnoki címet már korábban bebiztosították.[4]
2018. július 6-án a 40 éves Buffon egy éves szerződést írt alá a Paris Saint-Germain csapatával. 2019-ben visszatért a Juventushoz, ahová egy évre szerződött le, majd 2021. június 17-én visszatért a Parma-hoz.
Sikerei, díjai
Első mérkőzése az olasz élvonalban: 1995. november 19. Parma-AC Milan 0-0
Első mérkőzése az olasz válogatottban: 1997. október 29. Oroszország -Olaszország 1-1
Egyéni díjak
FIFA 100
Yasin díj: 2006
2006 FIFA World Cup All-Star Team
UEFA Euro 2008 Team of the Tournament
Serie A legjobb kapusa: 1999, 2001, 2002, 2003, 2005, 2006
_(cropped).jpg)
