Ceva apja, Carlo Francesco Ceva (1610–1690) vagyonos ember volt: ingatlankereskedelemmel foglalkozott, valamint adóügyi hivatalnok volt, aki 1639-ben vette feleségül Paola Columbót. A házasságból nyolc gyermek született: Laura Maria Francesca Elisabetta (1640), Clara Giustina Bonaventura (1642), Iginio Nicolò (1644), Francesco (1645), Giovanni Benedetto (1647), Tommaso (1648), Teresa Francesca (1650) és Cristoforo Vittore (1652).
Ceva a Collegio di Brera nevű jezsuita iskolában tanult Milánóban. Különösen a természettudományok és a matematika, ezeken belül is a geometria és a hidraulika érdekelte.
Az iskola elvégzése után apja példáját követve üzleti karriert kezdett, és különböző városi adminisztratív állásokat töltött be Milánóban, Genovában és Mantovában.
Matematikai munkája
Ceva 1670-ben a Pisai Egyetemre ment, ahol két évig matematikát tanult. Ezután egész életében foglalkozott a matematikával. Egy ideig a körnégyszögesítésen dolgozott (a 17. században még nem volt ismert, hogy ez a probléma megoldhatatlan), majd amikor itt sikertelen volt, egyéb síkgeometriai problémák felé fordult. Újra felfedezte a Menelaosz-tételt, valamint felfedezte a később róla elnevezett Ceva-tételt, amely szerint az háromszögben az , és egyenesek akkor és csak akkor metszik egymást egy pontban (), ha
.
Eredményeit 1678-ban a De lineis rectis se invicem secantibus statica constructio című könyvben jelentette meg. 1682-ben jelent meg geometriai és fizikai témájú könyve, az Opuscula mathematica de potentiis obliquis, de pendulis, de vasis et de fluminibus.
1686-ban a matematika professzora lett a Mantovai Egyetemen.
Ragioni [...] contra l'introduzione del Reno nel Pò, 1716
Replica [...] in difesa delle sue dimostrazioni, e ragioni per la quali non debbasi introdurre Reno in Po, 1717
J J O'Connor és E F Robertson: Giovanni Benedetto Ceva. University of St Andrews, 2012. január 1. [2013. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 11.)