Gornji Hruševec falu Horvátországban Zágráb megyében, közigazgatásilag Kravarskóhoz tartozik.
Fekvése
Zágráb központjától 28 km-re délre, községközpontjától 3 km-re délnyugatra, a Vukomerići dombok között fekszik.
Története
Az ókorban Gornji Hruševec területén, a Gradišće nevű dűlőben feküdt Ad Fines római település, ahol még ma is számos tégla- és cserépmaradvány kerül elő.
A középkorban Gornji Hruševec a Túrmezei kerület és a topuskoi apátsági birtok határán feküdt. A 13. században "Felsew Hrusewecz" néven még birtokként említik először. Lakói szabad nemesek,[2] adómentességet élvező, de katonáskodásra kötelezett jobbágyok voltak. A topuskoi apátság[3] bandériumában tartoztak lovas katonai szolgálatot ellátni. Később a hruševeci birtok északi része az Erdődyek selin-chichei uradalmához tartozott. A keleti rész a Jelačićok miholjei uradalmának része, míg a nyugati és déli rész a topuskoi apátság birtoka volt. Az utóbbi és két részből, a Gornji és Donji Opatijából állt. Maga a falu két birtoktestre oszlott, a szabad nemesek területére és a topuskoi uradalmi részre. A török korban lakói számos hadi eseményben részt vettek. Különösen büszkén mesélnek egy nagy győzelmükről, amikor Kravarskónál a crvene zemlje nevű helyen szablyáikkal úgy szétaprították a törököt, hogy az többé nem támadta azt a vidéket. A település keleti részén található, az ún. Stari Dvor, ahol egykor a nemesek udvarházai álltak. A falunak 1857-ben 246, 1910-ben 390 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Nagygoricai járásához tartozott. A második világháború idején a falu súlyos károkat szenvedett, csaknem teljesen leégett. 2001-ben 251 lakosa volt.
Lakosság
Nevezetességei
- Ad Fines római település nyomai a Gradišće dűlőben
- A faluban a túrmezei népi építészet több szép példája látható.
- A falu felett a Kravaršćica-patak völgye a szürke gém rezervátuma
Külső hivatkozások
Jegyzetek
Zágráb megye közigazgatása |
|---|
| Községek | |
|---|
| Községközpontok és falvak | |
|---|
