Graboštani

Graboštani
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Sziszek-Monoszló
Község	Majur
Jogállás	falu
Irányítószám	44434
Körzethívószám	(+385) 44
Népesség
Teljes népesség	91 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	134 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 17′, k. h. 16° 33′45.28333333, 16.5545.283333°N 16.550000°EKoordináták: é. sz. 45° 17′, k. h. 16° 33′45.28333333, 16.5545.283333°N 16.550000°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Graboštani falu Horvátországban, a Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Majurhoz tartozik.

Sziszek városától légvonalban 27, közúton 38 km-re délkeletre, községközpontjától 3 km-re északkeletre, a Sunja középső folyásánál, a folyó jobb partján, a Sunjáról Kostajnicára menő főút mentén, Gornji Hrastovac és Stubalj között fekszik. A falunak vasútállomása van a Zágráb-Volinja vasútvonalon.

Az 1683 és 1699 között zajlott felszabadító harcokat a karlócai béke zárta le, melynek eredményeként a török határ az Una folyóhoz került vissza. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék, horvátul Banovina, vagy Banja. A kiürült területre megkezdődött a keresztény lakosság betelepítése. A község területére a török kézen maradt Boszniából horvát lakosság települt át. Az osztrák generálisok védelmi célból a Zrínyi-hegység vidékére a török határövezetből érkezett pravoszláv katonákat, köznevükön martalócokat telepítettek be. Így ez a terület vegyes etnikai összetételű lett, de Graboštani lakossága mindvégig horvát nemzetiségű volt.

A falu 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Graberstain” néven szerepel. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Grabostani” néven szerepel.^[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Grabostani”, illetve „Graberstein” néven 36 házzal és 229 katolikus vallású lakossal találjuk.^[3] A katonai határőrvidék kialakítása után a Petrinya központú második báni ezredhez tartozott. A katonai közigazgatás megszüntetése után Zágráb vármegye részeként a Petrinyai járás része volt.

A településnek 1857-ben 188, 1910-ben 287 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Különösen nehéz időszakot élt át a térség lakossága a II. világháború alatt. 1941-ben a németbarát Független Horvát Állam része lett. A délszláv háború előtt csaknem teljes lakossága (88%-a) horvát nemzetiségű volt. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A délszláv háború idején 1991-ben elfoglalták a JNA erői és a szerb szabadcsapatok. A Krajinai Szerb Köztársasághoz tartozott. 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A településnek 2011-ben 134 lakosa volt.

• A község hivatalos oldala (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
• A község rendezési terve (horvátul)

• A megyei turisztikai iroda honlapja (horvátul)