Share to: share facebook share twitter share wa share telegram print page

Hadad (település)

Hadad (Hodod, Kriegsdorf)
A Wesselényi-kastély
A Wesselényi-kastély
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzatmár
KözségHadad
Rangközségközpont
Irányítószám447155
Körzethívószám0261
SIRUTA-kód137853
Népesség
Népesség888 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság686[1]
Népsűrűség11,55 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság252 m
Terület76,88 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 24′ 12″, k. h. 23° 01′ 35″47.403333°N 23.026389°EKoordináták: é. sz. 47° 24′ 12″, k. h. 23° 01′ 35″47.403333°N 23.026389°E
Hadad weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hadad témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Református templom
A Degenfeld-kastély
Hadadi parasztok 1838-ban

Hadad (románul Hodod, németül Kriegsdorf) falu Romániában Szatmár megyében, a Szilágyság Tövishát kistáján.

Fekvése

Zilahtól északra, Szilágycsehtől 11 km-re nyugatra fekszik.

Nevének eredete

1334-ban Hodod néven említik először. Valószínű, hogy a Hada személynévből ered. A román név a középkori zárt névalakot őrizte meg. Német neve tükörfordítás eredménye (Krieg 'háború').

Története

Az 1300-as években Hadad királyi birtok volt. A királynő 1383-ban a kusalyi Jakcsoknak adományozta Bogdánd, Korond és Nádasd falvakat. Kusalyi Jakcs György és testvérei 1399-re felépítették a várat és a Szent László tiszteletére szentelt gótikus templomot. A középkorban fontos település volt, vásártartási joggal és kolostorral. Gyakran tartottak itt Közép-Szolnok vármegyei közgyűléseket. 1482-ben mezőváros. 1562. március 4-én a hadadi csatában győzte le Zay Ferenc és Balassa Menyhért királyi serege az erdélyieket, de 1564-ben János Zsigmond 12 ezer katonával visszafoglalta várát. 1584-től a Wesselényi család birtokolta a várat és a hozzá tartozó 26 falut. 1600-ban Giorgio Basta szállta meg.

A Rákóczi-szabadságharc alatt Wesselényi Pálné Béldi Zsuzsanna védte a várat a labancokkal szemben, de 1710-ben Csáky István feladta. A 18. század első felében összedőlt. A Wesselényiek az 1742-es pestisjárványban megfogyatkozott magyar lakossága mellé alemann nyelvjárást beszélő, evangélikus vallású németeket telepítettek. 1750-ben 55 háztartásból állt. 1772-ben megerősítették korábbi jogát hetivásár tartására.[2] Közép-Szolnok, 1876-tól Szilágy vármegyéhez tartozott. 1882-től gyógyszertár működött benne.[3] Német lakóinak többsége 1944-ben, majd az 1980-as években kivándorolt Németországba.[4]

Lakossága

1850-ben 1137 lakosából 622 volt magyar, 332 német, 125 román, 35 cigány és 21 zsidó nemzetiségű; 638 református, 328 evangélikus, 124 görögkatolikus, 26 római katolikus és 21 zsidó.
1900-ban 1830 lakosából 1451 volt magyar, 479 német és 189 román anyanyelvű; 1173 református, 507 evangélikus, 230 görögkatolikus, 167 zsidó és 42 római katolikus vallású.
2002-ben 912 lakosából 717 volt magyar, 72 román, 78 cigány és 44 német nemzetiségű; 692 református, 68 baptista, 56 ortodox, 56 pünkösdista és 13 római katolikus vallású.
2011-ben 887 lakosából 686 volt magyar, 48 román, 116 cigány és 18 német anyanyelvű.[5]

Látnivalók

Híres emberek

Források

  • Szabó Zsolt (szerk.): Szilágysági magyarok. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion. 1999. ISBN 973-26-0565-0

Hivatkozások

  1. Archivált másolat. [2018. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 7.)
  2. Illéssy János: Vásárszabadalmak jegyzéke. Budapest, 1900
  3. Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai. Kolozsvár, 2002, 45. o.
  4. Heimatortsgemeinschaft Kriegsdorf-Hadad - Geschichte - (Hozzáférés: 2010. április 12.)
  5. Distribuția vorbitorilor de limba maghiară - județul Satu Mare (angol nyelven). INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE. [2018. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 7.)
  6. Nicolae Sabău: Metamorfoze ale barocului transilvan, vol. 1, Sculptura. Cluj-Napoca, 2002, 84. o.

Külső hivatkozások

Kembali kehalaman sebelumnya