1060. augusztus 4-én I. Henrik halála után I. Fülöp néven egyeduralkodóként foglalta el a francia trónt. Kiskorúságára való tekintettel kétfős régensi bizottságot neveztek ki melléje: az egyik tag édesanyja volt, az első régensként tevékenykedő királynéként a francia történelemben, a másik V. Balduin flamand gróf. A régensek a király tizennegyedik születésnapján, 1066-ban adták át a tényleges hatalmat az uralkodónak.
Annak ellenére, hogy örökösök szempontjából házassága sikeresnek volt mondható, I. Fülöp király szerelembe esett IV. Fulkó anjoui gróf feleségével, Bertrade de Montfort grófnővel. Elhagyta Berta királynét és 1092. május 15-én feleségül vette szeretőjét, aki négy gyermekkel ajándékozta meg. Egyes források szerint a párnak született egy ötödik gyermeke is, Eustachia hercegnő, akinek létezése bizonytalan:
Fülöp herceg (1093 körül–1123), Mantes grófja
Fleury herceg (1093 körül–1147), Nangis nagyúrja
Cecília hercegnő (1097–1145), első házassága révén Galilea fejedelemnéje, második házassága révén Tripolisz őrgrófnéja.
A második házasság miatt a királyt 1094-ben előbb a lyoni érsek, majd 1095 novemberében maga II. Orbán pápa is kiátkozta. Annak érdekében, hogy az egyház megbocsásson neki, az uralkodó hajlandó volt többször is megígérni, hogy elhagyja második asszonyát és visszafogadja a holland grófnőt; adott szava ellenére mégis mindig visszatért Bertrade királynéhoz. II. Orbán pápa utódja, II. Paszkál megújította az átkot. 1104-ben hosszas tárgyalások után Fülöp megígérte, hogy megszakítja a kapcsolatot Bertrade-dal, így a pápa megszüntette a kiközösítést. Az egyházi átok miatt Anjou és Flandria grófjai fellázadtak ellene.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Philip I of France című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
Fülöp, A Pallas nagy lexikona. Hozzáférés ideje: 2009. június 1.
Bertrade, A Pallas nagy lexikona. Hozzáférés ideje: 2009. június 1.
1 A Lajos nevű uralkodókat Jámbor Lajostól, az egységes Frank Birodalom utolsó császárától számítják. 2 Gyakran szerepel II. Karlmann néven. 3 A Capeting-ős Róbertida-ház tagja, nem Karoling. 4 A Bozonida-ház tagja, nem Karoling. 5 A Capeting-ház oldalága. 6 A Bourbon-ház oldalága.
