I. Svend dán király

	I. Svend
Ragadványneve	Villásszakállú Svend
	Dánia királya
	Uralkodási ideje
	986 – 992
Elődje	I. Harald
Utódja	Erik
	Dánia királya
	Uralkodási ideje
	993 – 1014
Elődje	Erik
Utódja	II. Harald
	Norvégia királya
	Uralkodási ideje
	1000 – 1014
Elődje	I. Olaf
Utódja	II. Olaf
	Anglia királya
	Uralkodási ideje
	1013 decembere – 1014. február 3.
Elődje	II. Ethelred
Utódja	II. Ethelred
	Életrajzi adatok
Uralkodóház	Jelling-ház
Született	963. április 17.; Dánia
Elhunyt	1014. február 3. (50 évesen); Gainsborough
Nyughelye	Angliában, újratemetik a Roskildei székesegyházban;
Édesapja	I. Harald
Édesanyja	Svédországi Gyrid
Testvére(i)	Tyra of Denmark; Gunhilde;
Házastársa	Gunhilda; Sigrid the Haughty;
Gyermekei	Estrid Svendsdatter; Gyda Svendsdatter; Świętosława; Gunhilda Sveynsdottir; daughter Sveynsdottir; Thyra Sveynsdottir; II. Harald dán király; II. Knut;
	A Wikimédia Commons tartalmaz I. Svend témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

I. Svend Haraldsson vagy Villásszakállú Svend (dánul: Svend Tveskæg óészakiul: Sveinn tjúguskegg norvégul: Svein Tjugeskjegg angolul: Sweyn Forkbeard), (963. április 17.^[3] – 1014. február 3.^[4]) Dánia, Norvégia és Anglia királya. Uralkodása idején Dánia hatalmát kiterjesztette: az Északi- és a Balti-tenger ura volt.^[5]

Élete

I. Harald fiaként született, és amikor édesapja családjával együtt 963 körül megkeresztelkedett,^[4] Svend a keresztény Ottó nevet kapta^[4] I. Ottó német-római császár tiszteletére.^[2] Fellázadt édesapja ellen,^[1] mert az nem akarta megosztani vele a hatalmat.^[2] Harald halálosan megsebesülve elmenekült, és idegenben – Wendlandban^[1] (ma Németország) – halt meg, ezt követően került Svend Dánia trónjára 986-ban. Hatalomra kerülve azonban visszatért eredeti hitére – második nevét nem is használta^[4] – és Brémai Ádám krónikája szerint üldözte a keresztényeket.^[2] Ugyancsak Brémai Ádám szerint amikor Erik Segersäll svéd király lerohanta Dániát, Svend kénytelen volt száműzetésbe vonulni, és csak Erik halála (994) után térhetett vissza királyságába.^[2] 994-ben megtámadta Angliát – sikertelenül.^[5] Miután Olaf Tryggvasson 995-ben Norvégia trónjára lépett, Svend vele is viszályba került.^[1] Összefogott Olaffal, Svédország uralkodójával, és a norvég Erikkel, Lade jarlával.^[1] A három szövetséges legyőzte Olaf Tryggvassont a svolderi csatában (1000). Norvégia tényleges uralkodója Svend lett, bár névleg osztozott a hatalmon szövetségeseivel.^[1]

Ezután Anglia ellen fordult, és 1003-ban, majd 1004-ben két, valószínűleg büntető célzatú hadjáratot indított az angliai dán telepesek lemészárlásának (1002. november 3.) megtorlására.^[1] Elfoglalta Exetert, Salisburyt, 1010-ben Canterburyt, majd Wessexet. 1013-ban II. Ethelred (Æthelred) angol király családjával együtt Normandiába menekült,^[2] és Svendet karácsony napján királlyá választották. Nekikezdett a királyság újjászervezésének, de alig öt héttel később leesett a lováról,^[6] és meghalt. Halála után Norvégia ugyan Olaf Haraldsson vezetésével visszanyerte önállóságát,^[1] Svend angol–dán birodalma azonban egészen 1042-ig, fia (Nagy Knut) és unokája (Hardeknut) idején is fennmaradt.^[1]

Családja

Az elsődleges források ellentmondóan nevezik meg első feleségét. Merseburgi Thietmar szerint I. Mieszko lengyel fejedelem lányát 998-ban,^[7] Gunhildot vette el, Snorre szerint azonban Gunhild Buriszláv vend király lánya volt. Házasságukból két gyermek született:
- Harald Svendsen,^[7] (989 − 1018) apja után uralkodott Dániában II. Harald néven
- Knut Svendsen^[7] (994? − 1035. november 12.), öccse után lépett Dánia trónjára II. (Nagy) Knut néven
Második felesége, Sigrid (967 − 1013) VI. Erik svéd király özvegye lett. (A másodlagos források gyakran összekeverik a kettőt,^[2] így több helyen szerepel az a valószínűleg téves adat, hogy I. Mieszko lánya, a lengyel Gunhild volt VI. Erik özvegye.) Házasságukból egy leány született:
- Gunhilda
- Santslava^[2]
- Thyra^[7] (993 − 1018) ∞ Godwine, kenti és wessexi earl^[7]
- Estrid (Margarete) Svendsdatter^[7] ∞ 1) II. Richárd normandiai herceg^[7] 2) Ulf jarl^[7] (II. Svend dán király édesapja^[7])
- leány
Svendnek született egy törvénytelen gyermeke is:
- Gyda Svendsdatter^[2] ∞ Erik Haakonsson jarl

Lásd még

Források

↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 618. oldal
↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ Denmark, kings. Svend I 986-1014, Harald II 1014-1018 (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2010. január 4.)
↑ Rosborn, Sven. The Viking King's Golden Treasure. About the Curmsun Disc, the discovery of a lost manuscript, Harald Bluetooth´s grave and the location of the fortress of Jomsborg. Rivengate AB, 335. o. (2021). ISBN 978-91-986780-1-7
↑ ^a ^b ^c ^d Csiffáry Tamás: Európai uralkodók könyve, Könyvmíves Könyvkiadó, Budapest, 2008, ISBN 978-963-9898-06-6, 116. oldal
↑ ^a ^b Bánosi György ‑ Veresegyházi Béla: Külföldi uralkodók, Anno Kiadó, 2001, ISBN 963-375-143-8, 158. oldal
↑ David Hilliam: Királyok, királynék és fattyak (Kings, Queens, Bones & Bastards, 2004); Magyar kiadás: Hajja & Fiai Könyvkiadó, Debrecen, 2007, fordította Halász Enikő, ISBN 978 963 7054 396, 29. oldal
↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ Denmark (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)

Külső hivatkozások

Sweyn (angol nyelven). archontology.org. (Hozzáférés: 2010. szeptember 29.)
Sweyn I (King of Denmark) (angol nyelven). Encyclopædia Britannica. (Hozzáférés: 2010. szeptember 29.)

Ajánlott irodalom

Sz. Jónás Ilona: Anglia a normann, dán hódítások és Wessex hegemóniája idején, in: Klaniczay Gábor (szerk.). Európa ezer éve. A középkor. I. kötet. Budapest: Osiris Kiadó, 168-174. o. (2006). ISBN 963-389-820-X

Előző uralkodó:
I. Harald

Dánia királya
986 – 992