II. Károly mecklenburg–strelitzi nagyherceg

II. Károly
Karl Ludwig Friedrich
Mecklenburg-Strelitz nagyhercege
Uralkodási ideje
1794. június 2. – 1816. november 6.
Elődje	IV. Adolf Frigyes mecklenburg–strelitzi herceg (1738–1794)
Utódja	György mecklenburg–strelitzi nagyherceg (1779–1860)
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Mecklenburgi-ház
Született	1741. október 10.[1][2] Mirow
Elhunyt	1816. november 6. (75 évesen)[1][3][2] Neustrelitz
Nyughelye	Mirowi templom
Édesapja	Károly mecklenburgi herceg (1708–1752)
Édesanyja	Erzsébet Albertina szász–hildburghausen–i hercegnő (1731–1810)
Testvére(i)	Duke Ernest Gottlob of Mecklenburg IV. Adolf Frigyes mecklenburg–strelitzi herceg Duke George Augustus of Mecklenburg Mecklenburg-strelitzi Zsófia Sarolta brit királyné Duchess Christiane of Mecklenburg-Strelitz
Házastársa	Hessen–Darmstadti Friderika (1752–1782) Hessen–Darmstadti Sarlota (1755–1785)
Gyermekei	Karl zu Mecklenburg-Strelitz Sarolta Georgina mecklenburg–strelitzi hercegnő Terézia mecklenburg–strelitzi hercegnő Mecklenburgi Lujza Friderika hannoveri királyné György mecklenburg–strelitzi nagyherceg Karoline Auguste Herzogin von Mecklenburg-Strelitz Georg Karl Friedrich Herzog von Mecklenburg-Strelitz Friedrich Georg Karl Graf von Mecklenburg-Strelitz Friedrich Karl Ferdinand Herzog von Mecklenburg-Strelitz Augusta Albertina Herzogin von Mecklenburg-Strelitz
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Károly témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

II. Károly (Mirow, 1741. október 10. – Neustrelitz, 1816. november 6.) Mecklenburg-Strelitz hercege, 1815-től nagyhercege.

Károly 1763-tól 1764-ig részt vett a portugál–spanyol háborúban.

1776-ben a Braunschweig-Lüneburgi Választófejedelemség regénse lett.

1787-ben Hildburghausenba költözött.

1794-ben a gyermektelen III. Adolf Frigyes nagybátyja és a gyermektelen IV. Adolf Frigyes bátyja után Károly örökölte a strelitzi trónt.

1815. június 28-án a bécsi kongresszuson Károly – a porosz király híveként – nagyhercegi címet kapott.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Károly nagyherceg kétszer nősült. Első házasságát 1768-ban kötötte Friderika Karolina Lujza hessen-darmstadti hercegnővel (1752–1782), György Vilmos hessen-darmstadti herceg (1722–1782) és Lujza leiningen-dagsburgi grófnő (1729–1818) leányával. E házasságból tíz gyermek született, de csak öten érték meg a felnőttkort.

• Sarolta Georgina (1769–1818), aki Frigyes szász-hildburghauseni herceg felesége lett.
• Karolina (1771–1773), kisgyermekként meghalt.
• György (1772–1773), kisgyermekként meghalt.
• Terézia (1770–1827), Thurn und Taxis hercegnéje.
• Frigyes (1774/1775–1775), kisgyermekként meghalt.
• Lujza (1776–1810), aki 1793-ban Frigyes Vilmos porosz királyi herceghez, Poroszország későbbi királyához ment férjhez.
• Friderika (1778–1841), 1815-től I. Ernő Ágost hannoveri király felesége.
• György Frigyes Károly trónörökös (1779–1860), 1816-tól mecklenburg–strelitzi nagyherceg, aki 1817-ben Hessen-Kasseli Mária tartománygrófnőt (1796–1880), II. Frigyes hessen-kasseli tartománygróf leányát vette feleségül.
• Frigyes (1781–1783), kisgyermekként meghalt.
• Augusta Albertina (*/† 1782), születésekor meghalt.

Második házasságát első feleségének elhunyta (1782) után két évvel, 1784-ben kötötte. Saját sógornőjét, elhunyt feleségének húgát, Sarolta Vilma hessen-darmstadti hercegnőt (1755–1785) vette feleségül, aki azonban már 1785. december 12-én, első gyermekének születésekor meghalt. Egyetlen fiú maradt utána:

• Károly Frigyes Ágost (Karl zu Mecklenburg, 1785–1837), később a porosz hadsereg tábornoka, nem nősült meg.

• Ez a szócikk részben vagy egészben az II. Károly (Mecklenburg) című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.