Idősebb Jakab apostol vagy Idősebb Szent Jakab (latinul: Iacobus Maior), (1. század eleje, Betsaida – 42[1] vagy 44,[2]Jeruzsálem[3]) Zebedeus és Szalome fia, János evangélista testvére, Jézus egyik apostola. Idősebbnek nevezik, hogy megkülönböztessék Jézus másik tanítványától, Alfeus fiától, Ifjabb Jakab apostoltól.[3] Az Újszövetség szerint Jeruzsálemben végezték ki mintegy 10-15 évvel Jézus mennybemenetele után. A középkorban elterjedt nézetnek, mely szerint Jakab Hispániában térített volna, úgy tűnik, nincs történelmi alapja. Sírját a 9. század óta Santiago de Compostelában tisztelik. „Santiago Matamoros” (Mórölő Szent Jakab) Spanyolország fő védőszentje, szokásos ünnepét július 25-én tartják. Legendája: Mórölő Szent Jakab fehér lován 844-ben a clavijói csatában jelent meg és a keresztényeket a mórok feletti nagy diadalhoz segítette.[4]
Személye a Bibliában
Szent János leírása szerint Jakab egyike volt Jézus első tanítványainak. Testvérével együtt Keresztelő Szent János tanítványai voltak, ő vezette el őket Jézushoz (Jn 1:29–39). A szinoptikus evangéliumok leírása szerint Jakab Jánossal együtt apjukkal a tengerparton ültek, mikor Jézus elhívta őket. Márk evangéliuma Boanerges-nek, a mennydörgés fiainak hívja a testvérpárt (Mk 3:17). Jakab jelen volt a színeváltozáskor, Jairus leányának feltámasztásakor, és a Getszemáni-kertben is.[3][5][6]
Abban az időben pedig Heródes király elkezde kegyetlenkedni némelyekkel, a gyülekezetből valók közül. Megöleté pedig Jakabot, Jánosnak testvérét, fegyverrel.
Az Újszövetség nem részletezi Jakab halálát, de a régi keresztény hagyomány szerint az apostolt őrző katona – látva Jakab hitét és állhatatosságát – megkérte, hogy bocsásson meg neki. Jakab erre így felelt: „Béke legyen veled”, és megcsókolta. Miután Jakabot lefejezték, a kísérő katona is kereszténynek vallotta magát – ezért, mint lázadót, őt is kivégezték.[6]
Az örmény keresztény hagyomány Jakab halálának helyét Jeruzsálem későbbi örmény negyedében, a Szent Jakab székesegyház egyik kápolnájának helyén jelöli meg.[2]
Tisztelete
Némely hagyomány szerint Jakab apostolt halála után Heródes Agrippa király rendelete miatt eltemetni nem lehetett, ezért tanítványai a holttestet ellopták, márvány szarkofágba tették, és egy hajóra rejtették. A hajót azonban elfelejtették a parthoz kikötni, ezért azt a víz elvitte egész Hispániáig (a mai Spanyolországig), és az akkori Iria Flaviában ért partot. Itt eltemették.[8]
Az újabb kutatások nem tudják pontosan megjelölni az ereklyék hispániai átvitelének időpontját. Az bizonyos, hogy a 9. századtól a hagyomány egyöntetűen vallja: Jakab sírja Hispániában van.[3] A legenda szerint ugyanis a sírja a középkor első századaiban feledésbe merült, mígnem a 9. században egy csillag jelezte annak helyét. Mivel Szent Jakabot spanyolul Sant Iago-nak hívják, e legenda a város nevének eredetére is választ ad: Campus stellae, azaz Csillag mezeje. Együtt pedig Santiago de Compostela.[9] A megtalált sírt körülbelül 800 óta egyre növekvő tisztelet vette körül. Először egy kis kápolna épült föléje (II. Alfonz asztúriai király műve[9]), amelyet 899-ben III. Alfonz asztúriai király kibővített. A kápolnát a hispániai arabok 997-ben lerombolták, a sírt azonban megkímélték. Erre épült 1075 és 1128 között az a bazilika, amely lényegében ma is áll. Szent Jakabot „Isten után a legjóságosabb és legerősebb pártfogónak” tisztelték. Érthető, hogy egész Európából zarándokoltak sírjához.[3][10]
A 8. századtól kezdett elterjedni az egyházban a hagyomány, hogy Jakab maga is hirdette az igét Hispániában.[3] Eszerint Jézus feltámadása után a 3. évben ment Hispániába.[5] Egy késői, 13–14. századi leírás beszámol róla, hogy igehirdetésének nem volt sok foganatja. Az elkeseredett Jakabnak ekkor megjelent a SzűzanyaZaragózában és megvigasztalta.[3]
Jakabot a spanyolok a Matamoros, azaz Mór-ölő jelzővel is illetik. «Santiago Matamoros» vagy «Santiago ecuestre» legendájának eredete a 844-ben a mórok ellen vívott clavijói csata. Ekkor a legenda szerint Jakab fehér lovon jelent meg, és győzelemre vezette a keresztény seregeket. E legenda alapján ábrázolják Jakabot gyakran páncélban lovon ülve, csata közben.[11][12]
Hazánkban is több egykori és ma is meglévő település viseli nevét: pl. Zselicszentjakab, Tornaszentjakab és neki van szentelve a soproni Szent Jakab Kápolna a Szent Mihály mellett, a lébényi vagy a lengyeltóti Szent Jakab templom.
Diós István (szerk.). Szent Jakab apostol, A szentek élete. Szent István Társulat – Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár. Hozzáférés ideje: 2016. január 18.
Kakucs Lajos: Santiago de Compostela: Szent Jakab tisztelete Európában és Magyarországon; METEM–Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, Budapest, 2006
