Share to: share facebook share twitter share wa share telegram print page

Isaac Barrow

Isaac Barrow
Született1630. október[1]
London[2]
Elhunyt1677. május 4. (46 évesen)[3][4][5]
London[2]
Állampolgárságaangol
Foglalkozása
Tisztsége
  • a Cambridge Egyetem matematika tanszékének Lucas-professzora (1663–1669)
  • royal chaplain (1670–1673)
  • Master (1673–1677, Trinity College)
Iskolái
  • Charterhouse School (–1640)
  • Felsted School (1640–1643)
  • Trinity College (1646–1649)
  • Cambridge-i Egyetem (1649–1652)
Kitüntetéseia Royal Society tagja (1663)[1]
SírhelyeWestminsteri apátság (Poets' corner)[6]
A Wikimédia Commons tartalmaz Isaac Barrow témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Isaac Barrow (London, 1630. október – London, 1677. május 4.) angol anglikán teológus és matematikus.

Életpálya

Tanulmányait cambridgei Trinity College-ben 1649-ben fejezte be. Szakmai látókörének bővítése érdekében 1655-ben Párizsba, 1656-ban Firenzébe, majd Törökországba utazott, ahol Konstantinápolyban folytatta tanulmányait. 1658-ban Velencén és Németországon keresztül jutott vissza Angliába. Beszélt, olvasott, írt görögül, héberül és latinul. 1960-ban az egyházhoz csatlakozva Cambridge-ben a görög nyelv professzora lett. 1662-től a londoni Gresham College-ba a geometria professzor lett. Visszatért Cambridge-be, de a matematikai tanszék vezetését – akinek tanára volt – Isaac Newtonra engedményezte. 16721677 között a Trinity College igazgatója volt. Ő kezdeményezte a kollégium ma is fennálló, ún. Wren könyvtárának az építését.

Kutatási területei

A matematika, a fizika (optika) és a görög nyelv volt. Az érintő keresésére vonatkozó, 1670-ben publikált módszere alapvetően ma is használatos a differenciálszámításban. Ő volt az első, aki felismerte, hogy az érintő keresése és a görbe alatti terület meghatározása egymásnak inverze.

Írásai

Tudományos munkája mellett egyházi témájú dolgozatai is voltak (Expositions a hitvallás, a Miatyánk, Tízparancsolat, és a szentségek).

Szakmai sikerek

A Holdon krátert nevezték el róla.

Jegyzetek

  1. a b MacTutor History of Mathematics archive
  2. a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Барроу Исаак, 2017. február 25.
  3. MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
  4. Brockhaus (német nyelven)
  5. Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia
  6. Find a Grave (angol nyelven)

Források

Kembali kehalaman sebelumnya