Janet Yellen középosztálybeli New York-i zsidó családba született 1946. augusztus 13-án. Szülei Anna Blumenthal tanárnő és Julius Yellen orvos.[7][8] Anyai és apai nagyszülei Lengyelországból vándoroltak ki még jóval az első világháború előtt.[9] New York Brooklyn nevű városrészében nőtt fel. Apja családi orvosként dolgozott, rendelője a házuk földszintjén volt. Anyja általános iskolában tanított, de gyermekei születése után abbahagyta a tanítást, és így több időt fordíthatott Janet és négy évvel idősebb fiútestvére nevelésére.[10][11] Yellen férje George AkerlofNobel-díjas közgazdász, akivel az 1970-es években ismerkedett meg, amikor mindketten a Federal Reserve-nél dolgoztak. Fiuk, Robert Akerlof a szüleihez hasonlóan maga is közgazdász lett, és Angliában a Warwicki Egyetemen oktat.[5][12]
Iskolái
Janet Yellen a Fort Hamilton középiskolába járt, ahol az iskolaújság főszerkesztője és a végzős évfolyam legjobb tanulója volt 1963-ban.[13][5] Alapdiplomáját Summa cum laude minősítéssel a Brown Egyetemen szerezte 1967-ben, közgazdaságtan szakon. Ezután a Yale Egyetemen tanult tovább posztgraduális szinten, és 1971-ben doktori fokozatot szerzett.[5]
Yellen leteszi a hivatali esküt Ben Bernanke előtt és ezzel elfoglalja a Federal Reserve System alelnöki posztját. (2010. október 4.)
Yellen oktatói karrierjét többször is megszakította, hogy gyakorlati szerepet vállaljon a gazdaságirányításban. 1977–78-ban a Federal Reserve-nél dolgozott. 1997 és 1999 között Bill Clinton elnök tanácsadója volt a Gazdasági Tanácsadók Tanácsa(wd) tagjaként. 2004-ben a Federal Reserve Bank of San Francisco vezetője lett, 2010-ben pedig a Federal Reserve alelnöke.[5]
Jegybankelnök
2013 októberében Obama elnök Yellent jelölte a Federal Reserve System, az amerikai jegybank elnöki tisztére. A Szenátus 2014. január 6-án megerősítette a kinevezést. Janet Yellen 2014. február 3-án tette le a hivatali esküt.[5]
Yellen a 2008-ban kirobbant gazdasági világválságot követő időszak gazdaságélénkítő programjának végén foglalta el posztját. Elnöksége alatt a Fed óvatosan szigorított monetáris politikáján, több, apró lépésben emelte a kamatlábakat, és visszafogta a jegybank állampapír- és jelzálogkötvény-vásárlásait. Ezzel csökkentette a pénzmennyiség növekedését, amelyet még Ben Bernanke elnöksége alatt indított meg a jegybank, a gazdaság élénkítése céljából. Ezt a monetáris szigorítást később bírálatok érték mind a liberális, mind a konzervatív politikusok és közgazdászok részéről, akik úgy gondolták, hogy megengedőbb monetáris politika mellett gyorsabban állt volna helyre a gazdaság a válság után, az inflációtól való félelem pedig eltúlzott volt. Yellen távozása után a Fed újra pénzmennyiség-növelő és kamatlábcsökkentő monetáris politikába kezdett.[15]
Yellen jegybankelnöksége alatt a Fed politikájában újdonságként jelent meg a megnövekedett jövedelemkülönbségekre fordított fokozott figyelem, és a férfiak és nők valamint a különböző bőrszínű emberek közti gazdasági egyenlőtlenségek leküzdésére való törekvés. Ezek a célok Yellen távozása után is megmaradtak.[15]
Az amerikai jegybankelnök megbizatása négy évre szól, de az elnök korlátlan alkalommal újrajelölheti további négy éves időszakokra. 2017 őszén, amikor Yellen mandátuma a végéhez közeledett, Trump elnök eleinte nyitottnak mutatkozott arra, hogy újrajelölje Yellent, aki jelezte is, hogy szívesen folytatná a munkát, de Trump végül munkatársai tanácsára inkább Jerome Powellt választotta. A Washington Postban megjelent pletyka szerint Trump kétségét fejezte ki aziránt, hogy a mindössze 160 centiméteres Yellen eléggé magas-e ahhoz, hogy a Federal Reserve elnöke legyen.[15]
Yellen, aki mandátumának lejártával a Brookings Institution nevű kutatóintézetben helyezkedett el, támogatta utódját, és 2018-ban bírálta Trump elnököt a Fed önállóságának csorbítására tett kísérleteiért.[15]
Pénzügyminiszter
2020 novemberében nyilvánosságra került, hogy Joe Biden megválasztott elnök Yellent választotta a pénzügyminiszteri posztra. A várható kinevezés pozitív fogadtatást kapott. Elziabeth Warren szenátor, a Demokrata Párt balszárnyának vezéralakja például meleg hangon méltatta Yellen jegybankelnöki éveit, és „kitűnő választásnak” nevezte Biden döntését. A tényleges kinevezésre Biden 2021. január 20-i beiktatása után került sor. Yellen a Szenátus 84-15 arányú jóváhagyásával foglalta el posztját.[15][6]
Legfontosabb publikációi
Yellen több könyv és tudományos cikk szerzője, illetve társszerzője.[14]
The Fabulous Decade: Macroeconomic Lessons from the 1990s (Alan Binderrel). New York: The Century Foundation Press, 2001.
"Trends in Income Inequality and Policy Responses." Looking Ahead (1997. október).
"The Inequality Paradox: Growth of Income Disparity." National Policy Association (1998).
"The Continuing Importance of Trade Liberalization." Business Economics (1998).
"Monetary Policy: Goals and Strategy." Business Economics (1996. július).
"An Analysis of Out-of-Wedlock Childbearing in the United States," (George Akerloffal és Michael Katz-cal). Journal of Economics (May 1996).
"East Germany In From the Cold: The Economic Aftermath of Currency Union," (George Akerloffal, Andrew Rose-zal és Helga Hesseniusszal). Brookings Papers on Economic Activity 1991:1.
"How Large Are the Losses from Rule of Thumb Behavior in Models of the Business Cycle?" (George Akerloffal), Money, Macroeconomics and Economic Policy: Essays in Honor of James Tobin, szerkesztők: Willima Brainard, William Nordhaus és Harold Watts, Cambridge, Mass.: MIT Press, 1991.
↑Fed:Janet L. Yellen. Board Members. Federal Reserve Board, 2013. november 13. [2012. december 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 7.)
↑Biography.com:Janet Yellen biogaraphy. The Biography Channel website. [2014. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 7.)
↑UC Berkeley:Janet Yellen. Faculty and Executive Leadership Directory. University of California, Berkeley, Haas School of Business. [2014. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 7.)
.jpg)
