Gyermek Napon sokan készítenek Koinoborikat, koiponty alakú zászlókatHazuki, a nyolcadik hónap ünneplése a tokiói Csijoda metróvonal egyik állomásán
Japán1873. január 1-je óta a Gergely-naptárt is használja, csak japán hónapnevekkel és javarészt rögzített ünnepnapokkal. Az 1873 előtti rendszer a kínai naptáron alapszik és hivatalos ügyekben mai napig használják.
Évek
Az évek nyilvántartására a Gergely-naptárra térés óta három különböző rendszer használatos Japánban:
A nyugati időszámítás (西暦, szeireki)
A japán korszakok nevei alapján (年号, nengó) a korszak kezdete óta eltelt évek száma
A Császári Év szerint (皇紀, kóki) Dzsinmu császár mitikus államalapításától számított (időszámításunk előtt 660)
Napjainkban ezek közül az első kettőt használják, a császári naptárat 1873-tól a második világháború végéig használták.
Nengó
A többi kelet-ázsiai rendszerhez hasonlóan, a japán nengó rendszer is a kínai birodalom naptári szokásain alapszik. Fontos megjegyezni, hogy ennek ellenére független a kínai és koreai naptártól. A rendszert a mai napig használják, a hivatalos ügyintézésben általában nengó dátumot kérnek. Kínában időszámításunk előtt 140-ben kezdték használni a rendszert, Japán 645-ben vette át, Kótoku császár (孝徳天皇) uralkodása alatt. Az első korszakot Taika-nak nevezik (大化), emléket állítva ezzel a politikailag forradalmi változásokkal járó Taika reformnak (大化改新). A nengó használatát rövid ideig felfüggesztették a hetedik század második felében, de 701-től kezdve folyamatos használatban van.
A nengó használata a múltban
A Meidzsi-kor előtt udvari hivatalnokok döntöttek a korszakok neve felől, és ezek gyakran változtak. Általában új nengót kiáltottak ki egy vagy két évvel az új császár hatalomra kerülése után. Császárváltáson kívül a kínai hatvanéves ciklus két pontjánál is nevet változtattak (az első és az ötvennyolcadik évben), mert ezek áldásos éveknek számítottak a kínai asztrológia elvei szerint. Új korszakot nyitottak más üdvös események, illetve természeti katasztrófák esetén is.
A nevek utalnak a választásuk történelmi okaira, például a Wado (和銅) korszak a Nara-korban azért lett kikiáltva, mert rézleleteket találtak. A 和銅 jelek szó szerint a harmóniát és rezet jelentenek. A Heian korral kezdve konfuciusi gondolatokat tükröző korszaknevek jelentek meg, mint például Daido (大同), Konin (弘仁) és Tencso (天長). Egy nengó általában két kandzsiból áll, de a Nara korban néhány négy jelű is lett, feltehetően hogy kövesse az akkori kínai szokásokat. Japánban 247 korszak nevet tartanak számon Taikától a jelenleg tartó Heiszei-ig.
Nengó a modern Japánban
A Meidzsi császár hatalomra kerülésétől 1867 kialakult szokás szerint már csak új császár hatalomra kerülésekor nyílik új korszak. Ez a szokás 1979-ben törvényben rögzült.
A császárra halála után csak az uralkodása alatti korszak nevével illik hivatkozni. Például a 124. császár, Hirohito (裕仁), így Sóva Császár (昭和天皇) néven említhető.
A protokoll szerint a jelenleg uralkodó császárt nem illik a jelenlegi korszak nevével illetni, mert az a posztumusz neve.
A korszak első évét (元年 gannen) szorosan a császár trónra kerülésétől számítják. A Taisó császár 1926. december 25-én halt meg, ekkor lett Sóva Császár az uralkodó, így a Sóva első éve lényegében december utolsó napjait jelöli. 1989-ben meghalt a Sóva Császár, és elkezdődött a Heiszei korszak. 1989-nek tehát egyszerre két nengó dátum is megfelel: Sóva 64 és Heiszei Gannen. 1990 nengó alakban: Heiszei 2.
A hagyományos naptár használata egy 2006-os vonat bérleten. A nengó szerint a Heiszei 18. évében készült
Átszámítás a nengó és a Gergely-naptár között
Hogy megtudjuk, hogy egy japán év a Gergely-naptár melyik évének felel meg, először meg kell keresni a korszak nevét az alábbi listában, ebből ki kell vonni egyet és hozzáadni a japán évszámot. Például a Sóva korszak 23. éve nálunk 1948:
A japán hónapok jelentése szó szerint első hónap, második hónap stb. A számot a -gacu (hónap) szóval (affixummal) toldják meg:
Január – 一月 (icsigacu)
Február – 二月 (nigacu)
Március – 三月 (szangacu)
Április – 四月 (sigacu)
Május – 五月 (gogacu)
Június – 六月 (rokugacu)
Július – 七月 (nanagacu)
Augusztus – 八月 (hacsigacu)
Szeptember – 九月 (kugacu)
Október – 十月 (dzsúgacu)
November – 十一月 (dzsúicsigacu)
December – 十二月 (dzsúnigacu)
Emellett minden hónapnak van egy hagyományos neve, melyet napjainkban is használnak bizonyos területeken, mint például a költészetben. A tizenkettő közül a sivaszu szélesebb körben is használatos. Egy levél első bekezdése vagy egy beszéd köszöntője is utalhat ezekkel a vonatkozó évszakra. Némelyiket felhasználhatját nők nevében, mint például jajoi és szacuki. Felbukkanhatnak korhű filmekben is.
A hónapok hagyományos nevei (kiejtésük és szó szerinti jelentésük):
Január – 睦月 (mucuki – gyengédség hónap);
Február – 如月 vagy 衣更着 (kiszaragi vagy kinuszaragi – ruhaváltás);
Március – 弥生 (jajoj – új élet);
Április – 卯月 (uzuki – u-no-hana hónap [az u-no-hana egy virág, a Deutzia fajból]);
Május – 皐月 vagy 早月 vagy 五月(szacuki – gyors hónap);
Június – 水無月 (minacuki – a víz hónapja);
Július – 文月 (fumizuki – könyv hónap);
Augusztus – 葉月 (hazuki – levél hónap);
Szeptember – 長月 (nagacuki – hosszú hónap);
Október – 神無月 (kaminazuki vagy kannazuki – hónap istenek nélkül), 神有月 vagy 神在月 (kamiarizuki – hónap istenekkel [csak a Izumo tartományban használatos, ahol úgy vélik, hogy az istenek októberben az ún. Izumo szentélynél gyűlnek össze]);
November – 霜月 (simocuki – jégvirág hónap);
December – 師走 (sivaszu – pap futás [elnevezését az év végi áldozatait és imáit végző papról kapta]).
A hónap felosztásai
Japán a nyugati naptárral összehangolt hétnapos heteket tart. A hétnapos hét intézménye időszámításunk szerint 800 körül került Japánba. A napok nevei szoros kapcsolatban állnak egyes Nyugat-európai országokban használatos nevekkel (lásd a táblázatot). A rendszert asztrológián kívül nem sokra használták 1876-ig, nem sokkal a nyugati naptár bevezetése utánig. Jukicsi Fukuzava kulcsszerepet töltött be abban a döntésben, hogy ez a rendszer legyen az alapja a hét napjai hivatalos elnevezésének. A napok a látható bolygók alapján lettek elnevezve, melyek a kínai filozófia öt eleméből kapták nevüket, valamint a Hold és Nap után (yin és yang).
Japánul
Kiejtés
Elem
Magyarul
日曜日
nicsijóbi
Nap
Vasárnap
月曜日
gecujóbi
Hold
Hétfő
火曜日
kajóbi
Tűz
Kedd
水曜日
szuijóbi
Víz
Szerda
木曜日
mokujóbi
Fa
Csütörtök
金曜日
kinjóbi
Fém/Arany
Péntek
土曜日
dojóbi
Föld
Szombat
Japánban szokás háromfelé osztani a hónapot, nagyjából 10 napos időszakokra. Mindegyiket dzsunnak nevezik (旬). Az első dzsódzsun (上旬); a második, csúdzsun (中旬); az utolsó, gedzsun (下旬). Ezek gyakran hozzávetőleges időpontokat jelölnek, például: "a hőmérséklet jellemző április dzsódzsunjára [elejére]"; "a törvénytervezetről e hónap gedzsunja [vége] közben szavaznak".
A hónap napjai
A hónap minden napjának külön neve van :
1
一日
cuitacsi (néha icsidzsicu)
17
十七日
dzsúsicsinicsi
2
二日
fucuka
18
十八日
dzsúhacsinicsi
3
三日
mikka
19
十九日
dzsúkunicsi
4
四日
jokka
20
二十日
hacuka (néha nidzsúnicsi)
5
五日
icuka
21
二十一日
nidzsúicsinicsi
6
六日
muika
22
二十二日
nidzsúninicsi
7
七日
nanoka, nanuka
23
二十三日
nidzsúszannicsi
8
八日
jóka
24
二十四日
nidzsújokka
9
九日
kokonoka, kokonuka
25
二十五日
nidzsúgonicsi
10
十日
tóka
26
二十六日
nidzsúrokunicsi
11
十一日
dzsúicsinicsi
27
二十七日
nidzsúsicsinicsi
12
十二日
dzsúninicsi
28
二十八日
nidzsúhacsinicsi
13
十三日
dzsúszannicsi
29
二十九日
nidzsúkunicsi
14
十四日
dzsújokka
30
三十日
szandzsúnicsi
15
十五日
dzsúgonicsi
31
三十一日
szandzsúicsinicsi
16
十六日
dzsúrokunicsi
A hagyományos naptár szerint 30-a volt a hónap utolsó napja, melyre még használatos a 晦日 miszoka elnevezés is, bár a szandzsúnicsi szélesebb körben ismert és elfogadott. Az év utolsó napja 大晦日 omiszoka (szó szerint „a nagy harmincadik nap”), ami jelenleg is használatos.
Nemzeti ünnepek
Amennyiben egyetlen nap van két nemzeti ünnep között, akkor az is szünnap lesz. Ilyen május 4., ami minden évben szünnap. Amikor egy nemzeti ünnep vasárnapra esik, akkor a következő nem ünnepnapot, általában hétfőt, veszik ki ünnepelni.
† A hagyomány szerint ezen a napon alapította Dzsinmu császár Japánt i. e. 660-ban.
* A japán arany-hét része
A japán nemzeti ünnepek alakulása
1948 – A következő ünnepeket vezették be: Újév napja, Felnőttéválás napja, Az Alkotmány Napja, Gyermeknap, Őszi napéjegyenlőség, Kultúra napja, Hálaadás a munkáért nap.
1985 – A nemzeti ünnepeket szabályzó törvény reformja által szabadnap lett a két nemzeti ünnep közé ékelt május 4.
1989 – Elhunyt Sóva császár január 7-én, helyét Akihito császár vette át, ezért a császár születésnapja átkerült december 23-ára. Sóva császár születésnapját átnevezték zöld nappá.
2000, 2003 – A Happy Monday System (ハッピーマンデー制度 Happī Mandē Seido) több ünnepet áttett hétfőre. 2000-től kezdve: Felnőttéválás napja (korábban január 15.), és az Egészség és sport napja (korábban október 10.). 2003-tól: a Tenger nap (korábban július 20.), és Idősek tiszteletének napja (korábban szeptember 15.).
2005, 2007 – Egy 2005 májusában hozott döntés értelmében 2007-től a Zöld Nap átkerül április 29-éről május 4-ére, az általános szabadnap helyére, amit az 1985-ös reform során vezettek be. Április 29-ét átnevezik Sóva napra.
2009 – Szeptember 22. két ünnepnap közé kerülhet, ezért nemzeti ünnepnapnak számíthat.
Szezonális napok
Némely napnak külön nevet adnak, hogy jelezzék az évszakok változását. 24 Szekki (二十四節気 Nidzsúsi szekki) huszonnégy egyenlő részre osztja a nap/hold naptárat, gyűjtőneve a Zasszecu (雑節). 72 Kó (七十二候 Sicsidzsúni kó) napok még tovább osztja a 24-et hárommal. Ezek közül némelyiket még manapság is használják, mint például Sunbun, Rissú és Todzsi.
Április elseje különleges jelentőséggel bír Japánban. Ezzel a nappal lép életbe a kormány éves költségvetése. Vállalatok gyakran igazodnak ehhez, továbbá gyakori dátum a cégalapításhoz és fuzionáláshoz is. Sokan ezen a napon kezdenek új állásban, valamint gyakorta ezzel a nappal indul a lakás bérlemény is. Japánban április elsején indul a tanév.
