Jedenspeigen a Gänserndorfi járásbanA jedenspeigeni kastélyA Szt. Márton-plébániatemplom
Jedenspeigen a tartomány Weinviertel régiójában fekszik a Morva folyó jobb partján, a szlovák határ mentén. Területének 8,2%-a erdő, 79,4% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz két település tartozik: Jedenspeigen (681 lakos 2020-ban) és Sierndorf an der March (414 lakos).
Jedenspeigent először 1113-ban említik. Neve a Morva itteni kanyarulatából (Jedung) származik. Eredetileg a melki apátság birtoka volt, később a Formbach nemzetségé, majd a Babenbergeké lett.
1278. augusztus 26-án Jedenspeigen és Dürnkrut között zajlott a dürnkruti vagy második morvamezei csata, ahol Habsburg RudolfIV. László magyar király segítségével megszerezte II. Ottokár cseh királytól az osztrák és a stájer hercegségeket.
1440-ben a települést és a várat birtokló Jedenspeigen család megostromolta Zistersdorfot, ezért III. Frigyes császár csapatai elfoglalták és lerombolták a várat, a birtokot pedig a Christoph von Liechtensteinnek adták át. 1442-ben Wencko von Ruckenau zsoldosvezér szállta meg a helységet. Jedenspeigen 1513-ban I. Miksa császártól mezővárosi privilégiumokat kapott. A 16. században a település többször gazdát cserélt, míg 1583-ban a Kollonitschok vásárolták meg és övék is maradt a 19. századig. A horvát eredetű Kollonitsch család a régi vár helyén reneszánsz kastélyt építtetett. Miután a család férfiágon kihalt, a kastélyt és az uradalmat csömöri Zay László örökölte, azzal a feltétellel, hogy felveszi a Kollonitsch nevet. A család utolsó tagja, Max Kollonitsch gróf 1874-ben a bécsi érsekségre hagyta a kastélyt.
Jedenspeigen 1910-ben kapott vasútállomást. A második világháború végén, 1945 márciusában heves harcok dúltak a térségben és a mezőváros súlyos károkat szenvedett.
1972-ben az addig önálló Sierndorf an der March csatlakozott Jedenspeigen önkormányzatához.
Lakosság
A jedenspeigeni önkormányzat területén 2020 januárjában 1095 fő élt. A lakosságszám 1910 óta többé-kevésbé csökkenő tendenciát mutat. 2018-ban az ittlakók 95,1%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,8% a régi (2004 előtti), 2,4% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,2% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,5% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 86,8%-a római katolikusnak, 1,1% evangélikusnak, 5% mohamedánnak, 6,2% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportot a német (94,1%) mellett a törökök (2,9%) és a horvátok (1,9%) alkották.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Jedenspeigen című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
.JPG)
