Share to: share facebook share twitter share wa share telegram print page

Julius von Haast

Julius von Haast
Született1822. május 1.
Bonn[1]
Elhunyt1887. augusztus 16. (65 évesen)
Christchurch
Állampolgárságaporosz
Foglalkozása
IskoláiBonni Egyetem
Kitüntetései
  • a Royal Society tagja[2]
  • honorary doctor of the University of Tübingen
  • a Cambridge-i Egyetem díszdoktora
  • Patron’s Medal (1884)[3]
SírhelyeHoly Trinity Avonside
A Wikimédia Commons tartalmaz Julius von Haast témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Johann Franz Julius von Haast (Bonn, 1822. május 1.Wellington, 1887. augusztus 16.) német geológus, angol nyelvterületen John Francis Julius von Haast néven ismert.

Életrajza

Kereskedőnek szánták és 1858-ban egy angol kereskedőház Új-Zélandba küldte. Itt különben már előbb is foglalkozván ásványtani és földtani tanulmányokkal, Hochstetterrel együtt tanulmányozta Új-Zéland geológiai viszonyait és emennek elutazása után az angol kormány megbízásából maga vezette a geológiai kutatást, melynek folyamán felfedezte a Dinornis (moafélék) és Palapteryx nevű kihalt óriás madárfajok maradványait. Ő fedezte fel Új-Zéland legnagyobb ragadozómadarának a maradványait, mely a legnagyobb valaha élt sasfaj volt, a Harpagornis moorei-t. Az ő tiszteletére a faj köznapi elnevezése Haast-féle sas lett. Ő alapította Christchurchben a Philosophical Institute of Canterbury és Canterbury Museum nevű intézetet és ez utóbbiban a geológia és paleontológia tanára volt. Érdemeiért lovaggá emelték.

Ő nevezte el az új-zélandi Ferenc József-gleccsert 1865-ben az akkori osztrák császárról.

Több új-zélandi földrajzi helyet is elneveztek róla, így a Haast-hágót, Haast települést, a Haast folyót, valamint a csillámpala egy helyi változatát, a Haast-palát.

Művei

  • Geology of the provinces of Canterbury and Westland, New-Zealand (London, 1879).

Jegyzetek

Források

Kembali kehalaman sebelumnya