Körösfői-Kriesch Aladár

Körösfői-Kriesch Aladár
Született	1863. október 29. Buda
Meghalt	1920. június 16. (56 évesen) Budakeszi
A Wikimédia Commons tartalmaz Körösfői-Kriesch Aladár témájú médiaállományokat.

Körösfői-Kriesch Aladár (egyes forrásokban Körösfői Kriesch) (Buda, 1863. október 29.– Budakeszi, 1920. június 16.) magyar festő, szobrász, iparművész, a szecesszió kiváló képviselője.

Kriesch János (1834–1888) zoológus fia. Mintarajziskolai tanulmányai alatt Székely Bertalan és Lotz Károly voltak a mesterei. München és Velence után 1891/92-ben Rómában volt ösztöndíjas. 1895. augusztus 15-én megházasodott; a kolozsvári Főtéri római katolikus templomban tartotta esküvőjét kökkösi Újvárossy Ilonával (Ilkával). Abt Antal és Szamossy János egyetemi tanárok voltak a násznagyok. 1896-ban rövid ideig a párizsi Julian Akadémiát látogatta, előtte Olaszországban, Spanyolországban tett tanulmányutat.

1897–1902 között Az Országház dekorációs munkálataiban működött közre.

1901-ben Gödöllőn, az Erdő (ma a nevét viselő) utcában vett házat, ezzel megalapította a gödöllői művésztelepet Nagy Sándorral együtt, bár utóbbi csak 1907-ben költözött ide. Itt Ruskin és a preraffaeliták hatására a képzőművészet középkori festési technikáit próbálták feleleveníteni. Azonban legnagyobb érdemük a magyar szecesszió meghonosítása, a magyar kézműves- és népi hímzési motívumok tanulmányozása, utóbbiak ihlették Körösfőit számos szőnyegminta és textil falikép tervezésére. 1904-ben létrehozta a szövőiskolát.^[1] Az igényesebb képes kárpitok kivitelezését Párizsban megismert svéd származású barátja, a Gödöllőn letelepedő, műtermet is építtető Leo Belmonte vállalta.

1913-tól az Iparművészeti Iskolában tanított. 1913-ban Céhbeliek néven művészcsoportot szervezett.

Számos művét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria és a Gödöllői Városi Múzeum.

• Korai történelmi képek
  • Az 1568-as tordai országgyűlés
  • II. Rákóczi György halála
  • Eger ostroma (1552)
• Az Országház Vadásztermében freskói
  • Vadászat. Etele megmenti Budát
  • Halászat a Balatonon a 15. században
• Falképek a Zeneakadémia előcsarnokában
  • A művészet forrása (1907)
• Arcképek
• A marosvásárhelyi Kultúrpalota falképei
• Zách Klára története I. és II.

(kivitelezte Róth Miksa)

• Kerepesi temető, árkádok kupolája
• Velencei Magyar állandó kiállítási csarnok: Isten kardja, Aquileia ostroma; Imre herceg; Balassi Bálint stb. (1912)

• 
  Az 1568-os tordai országgyűlés, 1896
• 
  Tamás betegen
  Gödöllői Városi Múzeum
• 
  Zách Klára története II
  olajfestmény, Magyar Nemzeti Galéria
• 
  Sámánok körtánca, 1911
  Marosvásárhely, Kultúrpalota
• 
  A művészet forrása, 1907
  freskó, Zeneakadémia előcsarnoka
• 
  Hódolat Hungáriának
  mozaik, Marosvásárhely, Kultúrpalota

• Lotz Károly emléke (Bp., 1905)
• Ruskinről s az angol praerafaelitákról (Bp., 1904) Online
• Naplók (Bp., 2005)

• Gödöllőn
  • utca viseli nevét,
  • ahol emléktáblája
  • és a városi temetőben sírja is megtalálható.
  • A Városi Múzeum előtt áll mellszobra.

• 
  Mellszobra a Gödöllői Városi Múzeum előtt
• 
  Emléktáblája Gödöllőn, Körösfői Kriesch Aladár utca 28.
• 
  Sírja a gödöllői városi temetőben

• A gödöllői művésztelep: 1901-1920. (Gödöllő, 2003)

• Kovalovszky Márta: A modern magyar festészet remekei: 1896-2003. Budapest: Corvina, 2005. Körösfői-Kriesch Aladár lásd 22-23. o.ISBN 963-13-5434-2
• Nagy Sándor: Életünk Körösfői Kriesch Aladárral (Gödöllő, 2005)
• Körösfői-Kriesch Aladár - Artportal Archiválva 2015. szeptember 20-i dátummal a Wayback Machine-ben

• Nagyértékű művészeti lelet Vajdahunyad várában – A Mezőgazdasági Múzeum pincéjében megtalálták Székely Bertalan és Körösfői Kriesch Aladár négy csodaszép freskóját In: Az Est, 1938. máj. 15. 5. o.
• Szecesszió – Körösfői-Kriesch Aladár Archiválva 2005. április 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Magyar életrajzi lexikon