Share to: share facebook share twitter share wa share telegram print page

Középbeszterce

Középbeszterce (Srednja Bistrica)
A Segítő Szűzanya-kápolna.
A Segítő Szűzanya-kápolna.
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségCserföld
Rangfalu
Alapítás éve1381
PolgármesterAnton Tornar
Irányítószám9232
Rendszám területkódMS
Népesség
Teljes népesség434 fő (2020. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság171 m
Terület2,97 km²
IdőzónaUTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 33′ 02″, k. h. 16° 16′ 36″46.550556°N 16.276667°EKoordináták: é. sz. 46° 33′ 02″, k. h. 16° 16′ 36″46.550556°N 16.276667°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Középbeszterce témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Középbeszterce (korábban Közép-Bisztricza, szlovénül: Srednja Bistrica, vendül Srejdnja Bistrica) falu Szlovéniában a Muravidéken. Közigazgatásilag Cserföld községhez tartozik.

Fekvése

Muraszombattól 15 km-re délkeletre a Mura bal partján fekszik.

Története

Középbeszterce a három középkori Beszterce falu egyike, melyeket ekkor még Belső-, Külső- és Nagybeszterceként említenek. 1381-ben "Belseubezterche, Nogbezterche", 1389-ben "Belseubestriche, Kylseubreztriche", 1411-ben "Utraque Bestricze", 1428-ban "Utraque Byztriche" néven szerepelnek a korabeli forrásokban. Nemti (ma Lenti) várának uradalmához, később a belatinci uradalomhoz tartoztak.[2]

Az alsólendvai Bánffy család birtoka volt. A Bánffyakat a Csákyak követték, akik alig egy évszázadig voltak a falu birtokosai, végül a 19. század a Gyika család kezében volt az uradalom.

Vályi András szerint " BISZTRICE. Bisztricz. Alsó, felső, és köz Bisztricze, elegyes faluk Szala Vármegyében, fekszenek Bellatinczhoz nem meszsze, termésbéli vagyonnyaikra nézve, első Osztálybéliek."[3]

Fényes Elek szerint " Bisztricza (Közép), vindus-tót falu, Zala vármegyében, 304 kath. lak. Mind a 3 a Mura mellékén fekszik, s róna lapályos vidéke igen termékeny. F. u. Gyika. " [4]

1910-ben 522, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 407 lakosa volt.

Nevezetességei

A Segítő Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnája 1823-ban épült.

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
  2. ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Kembali kehalaman sebelumnya